2021-01-05 12:29:02, kedd
|
|
|
Vízkereszt ünnepe megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az üdvösséget, az örök élet reményét. Adja meg nekünk, hogy lássuk kezdeményezését, a jeleket, amelyek által vezetni akar minket
Három király ajándékkal hódol a kis Jézus előtt. Kép linkje Link
Vízkereszt ünnepén a templomokban vizet szentelnek, amelyből vihetnek a hívek, hogy imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.
Ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka is, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 20. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (,,Krisztus áldja meg e házat").
A kereszténységben a IV. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312-325 között kezdett el terjedni először keleten, majd nyugaton. Hármas eseményt foglal magában az ünnep: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a Kánai menyegzőn.
Vízkereszt elnevezése a görög epiphaneia, megjelenés szóból származik, ami visszautal a Szentírásra. Az Ószövetségben Isten különféle módon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban, vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek beteljesedése Jézus Krisztusban történik, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal: Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése. Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe.
Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagy népiesen: a háromkirályok érkezését. Az evangélium bölcseknek nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
Az ünnep első jelentése utal arra, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliumában olvassuk: ,,íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe" (Mt 2,1), akik a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát a szenvedő Emberfia, a Messiásnak. Az ajándékok előrevetítik Jézus titulusait, amikkel az evangéliumban találkozunk. Királynak kijáró tisztelet jeléül aranyat hoznak neki, hiszen Jézus királyi sarj, Dávid király leszármazottja (Mt 1,1). Második eljövetelekor királyi dicsőségében fog megjelenni, ő a Királyok Királya és Urak Ura (Jel 19,11). Második ajándék: a tömjén, leginkább a főpapnak kijáró papi ajándéknak számított. Szent Pál Zsidókhoz írt levelében nevezi Jézust főpapnak (Zsid 4,14). A harmadik ajándék a: mirha, ami több alkalommal is megjelenik a Bibliában akár illatszerként (pl. Eszt 2,12), akár orvosságként (pl. Ter 37,25-27), a mirha a fájdalom enyhítésére is szolgált. Jézusnak a kereszten ezt akarnak adni: ,,Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el." (Mk 15,23). Jézus halála után a bebalzsamozásához is ezt a mirhát használták (Jn 19,39). Jézus tehát király, főpap és a szenvedő Emberfia, a Messiás is.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Ekkor a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a Fiút: ,,És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«." (Mt 3,17) és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az Egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Ezt a szent hagyományt őrzi a bizánci egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én nagy alkonyati zsolozsmával végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is. Az előesti vízszentelés a görögkatolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimennek, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe. ,,Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt." (vízszentelési sztihira).
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét: ,,Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne" (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani őket.
Az ünnepen és azon túl is fordítsuk szívünket a megjelenő Isten felé, hogy megláthassuk életünkben kegyelmi ajándékait!
/Debrecen-Nyíergyházi Egyházmegye 2021.01.06 |
|
|
0 komment
, kategória: Száz kérdés Jézus Krisztusról |
|
Címkék: kinyilatkoztatta, kereszténységben, csodatételeként, megszenteltetik, kezdeményezését, kinyilvánította, szenteltvízzel, evangéliumában, leszármazottja, csipkebokorban, házszentelések, megkeresztelte, görögkatolikus, keresztelkedő, evangéliumban, megszentelése, vízkeresztkor, beteljesedése, vízszentelési, eljövetelekor, cselekedettel, ószövetségben, bekapcsolódva, hagyományosan, illatszerként, háromkirályok, megszenteljék, szentháromság, születésének, orvosságként, születésével, házszentelés, vezéreltetve, templomokban, dicsőségében, áldásformula, megváltó Jézus, örök élet, templomokban vizet, házszentelések időszaka, házszentelés szertartása, újonnan megáldott, benne lakókat, házszentelés után, ajtóra fölírják, népi értelmezés, eredeti értelmezés, három betű, latin áldásformula, napkeleti bölcsek, görög epiphaneia, tűzoszlop képében, Christus Mansionem Benedicat, Ószövetségben Isten, Jézus Krisztusban, Epiphania Domini, Jézus Krisztusban Isten, Beda Venerabilis, Királyok Királya, Urak Ura, Szent Pál Zsidókhoz, Keresztelő Szent János, Jézus Krisztus, Szent Bazil Liturgiája, Szent Liturgiához, Debrecen-Nyíergyházi Egyházmegye,
|
|