2018-08-16 11:17:28, csütörtök
|
|
|
I. István
I.Szent István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom -- 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.
Élete.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a (török eredetű) pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.
(Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése)
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hit térítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unoka öccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűz anyának ajánlotta fel. (Bizonyos kutatók szerint a korabeli szokás szerint tulajdonába adta.) Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el.
Emlékezete.
1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása millenniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyház szakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
A katolikus magyarság nép himnusza volt a Szent István királyhoz című, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének.
1983 augusztusában a budapesti Város ligetben, a szánkózó dombon (melyet utána neveztek át Király dombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját.
Nevét több falu és számos templom is őrzi; a legnagyobb az Ybl Miklós tervei alapján épült, budapesti Szent István-bazilika. Lovasszobra, Stróbl Alajos alkotása a budai Várban áll. Utolsó szobrát 2006. augusztus 20-án avatták fel Kiskunfélegyházán a róla elnevezett templom mellett.
(Stróbl Alajos: Szent István szobra a Halász bástyán)
Eredeti szövegváltozat
Szent István királyrúl.
Nota: Regnorum Domina etc.
Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (16. sz.)
Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.
Virágos kert vala híres Pannónia,
mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.
Áh! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.
Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.
Reménségünk vagyon benned, s -- Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.
Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.
(Dőry kéziratos Énekeskönyv átirata (1763.)
(A versszakok kezdőbetűi egy akrosztichont adnak ki: Árvakert.)
(Gábor Gabriellától) |
|
|
0 komment
, kategória: Szent István király ünnepére |
|
Címkék: konstantinápolyi, székesfehérváron, behomályosodott, megkeresztelése, szövegváltozat, magyarországot, bajorországból, székesfehérvár, bartholomeosz, homályosodott, augusztusában, nyilvánította, akrosztichont, megszervezője, királynéjában, ezredfordulón, reménységünk, fohászkodunk, születésekor, gabriellától, rockoperáját, millenniumán, megalapítója, feltehetőleg, fonnyaszttya, esztergomban, értelmezések, szilveszter, tulajdonába, karácsonyán, lovasszobra, boldogságos, harmatoznak, folyamodunk, szaporodott, szentkirály, első keresztény, keresztény magyar, magyar keresztény, erdélyi Gyula, nyitrai dukátus, fejedelmi székben, vadászaton meghalt, gyász megviselte, korabeli szokás, első magyar, nagy egyház, ortodox hívők, katolikus magyarság, budapesti Város, szánkózó dombon, király című, Szent István, Benczúr Gyula, Szent Henrik, Szent Korona, Magyar Királyság, Orseolo Pétert, Boldogságos Szűz, Magyarországot Mária, Szörényi Levente, Bródy János István, Szent István-bazilika, Stróbl Alajos, Regnorum Domina, Szűz Mária, Országunk Istápja, Szűz MÁRIA, Magyar Ország, Tekénts István, Mária Sz, István Királlyal, Árva Magyar Ország, Gábor Gabriellától,
|
|