|
2019-01-10 12:02:13, csütörtök
|
| |
| |
Szabó Magda : Január
A tó beállt, a tó türelmes,
bólint, ha a tél szól neki,
ám a patak nem engedelmes,
az fut, ha a fagy kergeti,
s mikor fehér inát harapják
a jég fogai, felkiált;
visszarengik ringó haragját
az aranyszemű vadlibák.
A hegy alját levágta a
köd fodros szélű kése: csak
a csúcs beszédes vonala,
a vár falai látszanak,
a pára tartja tenyerén,
a semmin űl a csúcs, a rom,
egy felleg kusza szövetén,
laza pára-boltozaton.
Minden fehér, csakhogy törékeny,
kemény fehér ez, nem puha.
Karját lóbálja a fenyéren
egy állig üveg körtefa.
A fia is, egy csepp bokor,
színjátszó, szűk üvegzekében,
ott cseng, nevetgél, ott guggol,
és térdét öleli a szélben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tél |
|
|
|
Címkék: visszarengik, üvegzekében, aranyszemű, boltozaton, színjátszó, engedelmes, látszanak, felkiált, harapják, fenyéren, csakhogy, szövetén, törékeny, tenyerén, beszédes, vadlibák, haragját, türelmes, nevetgél, körtefa, levágta, szélben, kergeti, lóbálja, fodros, guggol, tartja, bólint, kemény, semmin, beállt, vonala, térdét, karját, minden, január, fagy kergeti, aranyszemű vadlibák, hegy alját, csúcs beszédes, pára tartja, felleg kusza, állig üveg, csepp bokor, Szabó Magda,
|
|
Offline
