|
2019-03-17 07:51:55, vasárnap
|
| |
| |
RABINDRANATH TAGORE
Menj, gyermekem
Ők csak ordítoznak és marakodnak, kételkednek és kétségbe esnek, és nem tudnak véget vetni a harcnak.
Lépj közéjük életeddel, mint fellobbanó tiszta fénnyel, gyermekem, és kápráztasd el őket a csenddel.
Mohóságuk nem ismer könyörületet, és irigységükben a szavak, mint rejtett kések, vért szomjaznak.
Menj, gyermekem, és válaszd szét gyűlölködő szíveiket, és - mint az éj mindent megbocsátó békessége a napi harc felett - hulljon rájuk ártatlan, szelíd tekinteted.
Engedd, gyermekem, hogy az arcodba nézzenek, és így megértsék a dolgok értelmét; engedd, hogy szeressenek, és így egymást is szeressék.
Jöjj, gyermekem, és foglald el méltó helyed a végtelenség kebelén. Ha kél az égi fény, emeld fel szíved, mint szirmait bontogató virág, és ha búcsúzik a fény, hajtsd meg a fejed, és fejezd be csendben a nap imádatát.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rabindranath Tagore |
|
|
|
Címkék: irigységükben, könyörületet, rabindranath, kételkednek, végtelenség, szeressenek, fellobbanó, szomjaznak, megbocsátó, tekinteted, gyűlölködő, kápráztasd, ordítoznak, marakodnak, békessége, gyermekem, mohóságuk, megértsék, életeddel, szeressék, bontogató, szíveiket, csenddel, értelmét, nézzenek, csendben, búcsúzik, kétségbe, szirmait, ártatlan, imádatát, válaszd, rejtett, mindent, egymást, foglald, napi harc, arcodba nézzenek, dolgok értelmét, végtelenség kebelén, RABINDRANATH TAGORE,
|
|
Offline
