2020-04-14 09:45:49, kedd
|
|
|
József Attila:
JELEN, MULT, JÖVŐ
Az elmultba szemem tétován tekint
Egy percre csak! Üldözi a jelen,
Nem pihenhet régi emlékeken,
Unos untalan visszatér megint.
A jelen, oh! a jelen mindig bántott,
Amerre én, mindig arra haladt,
Tövisekkel hinté bé az utamat
S elvett tőlem reményt, boldogságot.
Nem veheté el, bár kínzott nagyon
- Történik minden, ahogy írva vagyon -
Nem veheté el, nem, a jövőt tőlem.
Tövises úton segít a jövendő;
Jövőben dicsőül meg a szenvedő;
Jövő mutatja az utat előttem!
1921. ápr. 15.
A költészet napja alkalmából tettem fel, ha kicsit megkésve is! |
|
|
0 komment
, kategória: József Attila |
|
Címkék: boldogságot, alkalmából, tövisekkel, visszatér, költészet, emlékeken, történik, pihenhet, elmultba, megkésve, szenvedő, bántott, kínzott, jövőben, mutatja, előttem, dicsőül, untalan, jövendő, tövises, reményt, tétován, haladt, vagyon, minden, mindig, veheté, szemem, utamat, tekint, józsef, amerre, kicsit, megint, attila, percre, elmultba szemem, percre csak, jelen mindig, jövőt tőlem, utat előttem, költészet napja, József Attila,
|
|