|
|
|
2018-07-24 10:01:53, kedd
|
| |
| |
A magyar Svájc becenevet nemcsak szépsége és gyönyörű fekvése miatt kapta a környék, de azért is, mert Óbánya lakossága még ma is döntően német nemzetiségű. Az Öreg-patak völgyében megbúvó egyutcás falu hagyományos, zömében fehérre meszelt, tornácos házai elevenen őrzik a századokkal ezelőtt itt élők emlékét.
Üveghuták az erdő mélyén
A 17-18. század fordulóján a mai Óbánya (Altglasshütte) helyén indult meg a kelet-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt szükség, és könnyebb volt szekérrel a homokot ideszállítani, mint a fát. A kemencék fűtése mellett
a bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához is sok fára volt szükség.
A hamuzsír azért kellett, mert a mész mellett ez az anyag csökkentette a homok, illetve a kvarckavics zúzalékának olvadáspontját, és ezáltal gyorsította az olvadást.
Mivel a 18. századra Nyugat-Európában már jelentősen megfogyatkoztak az erdők, Magyarországon azonban még volt elegendő fa, az ország egyik legfontosabb exportcikkévé vált a hamuzsír. Az erdőirtások mértékét látva azonban Mária Terézia 1755-ben elrendelte a hamuzsír exportjának tilalmát, majd 1761-ben a korlátozását.
Ha a fa elfogyott a huta közeléből, az üveggyártás új helyre települt. 1762-ben a mai Kisújbánya (Neuglasshütte) területén, majd az 1780-as évek közepétől a Hosszúhetény területén található egykori Pusztabányán működött tovább a huta.
Óbánya és Kisújbánya az üvegolvasztó műhely távozása után sem néptelenedett el,
a hátramaradt irtásfalvak lakossága mezőgazdaságból, illetve különböző háziipari tevékenységből próbált megélni, ekkor alakult ki az óbányai fazekasság is.
A kelet-mecseki üveghutákban a környékbeli lakosság használati eszközei mellett elsősorban a pécsváradi apát és a pécsi püspök részére készítettek üvegtárgyakat.
Nagy felvevőpiacot jelentettek a borvidékek is,
ahol a borkészítésben sokféle üvegtárgyra volt szükség. A hutatelepülések élén a hutamester állt, ő bérelte az erdőt és az üveggyártás jogát az uradalomtól. Övé volt a település legnagyobb háza, körülötte egyszerű kis házikókban laktak a hutában dolgozó munkások a családjukkal.
Az üvegesek útján
Az Óbányai-völgyön is áthaladó Üvegesek útja elnevezésű tanösvény tábláit olvasgatva sok érdekes dolgot lehet megtudni az egykori üveghuták életéről. A Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány által alapított Üvegesek útja a hosszúhetényi üvegkiállítástól indul, majd a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán keresztül ér vissza a kiindulási helyre.
A 23 kilométeres körúton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét,
alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját és a Kelet-Mecsek 18. századi hutáit.
Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet is, melynek legféltettebb botanikai értéke a világon már csak itt élő bánáti bazsarózsa.
A sétaút könnyen járható, bár itt-ott csak köveken lépkedve lehet átkelni a patakon. A patakmederben a víz néhol kisebb-nagyobb mészkőlépcsőkön, kis zúgóként kel át. Ezek a bukók forrásmészkő-kiválással alakultak ki, hasonlóan, mint a szilvásváradi Szalajka-völgyben. A kőzetek jellegzetes szürkéssárga színét a hegyből kioldott mész márgatartalma okozza.
A nagyjából 30 méter széles forrásmészkő-lerakódást vízfolyások táplálják felülről, ezért csöpög belőle a víz folyamatosan, melyből cseppkőszerű formák is kialakulnak. A jelenség különösen télen látványos, amikor lelógó jégcsapok képződnek a vízből. A sziklát élénkzöld moha és páfrány borítja, még ritka gímpáfrányt is láthatunk itt.
Innen nem messze található a völgy másik látványossága, a Ferde-vízesés vagy Tündérlépcső, amelyet nem forrásmészkő-kiválás hozott létre, hanem a krétában lejátszódó szerkezeti mozgások. A vízesés lépcsős szerkezetű, amelynek 10-25 centiméter magas lépcsői az alapkőzet jurakori rétegei, melyeket tektonikus erők billentettek ki vízszintes helyzetükből.
Hajdan a völgyben 28 vízimalom működött, az üveggyártáshoz ugyanis sok vízre volt szükség. A hutához közel volt a békasótörő malom, amelyben a kvarctartalmú köveket zúzták össze, a fűrészmalmokban pedig az üveg szállításához szükséges faládák deszkáit vágták.
Az emlékkő mellett különös feszület áll, amelyen a Krisztus-szobor testéből jelentős darabok hiányoznak. Állítólag azért, mert a szocializmusban egy helyi vezető itt gyakorolta a célba lövést.
Skanzen az erdő közepén
Hamarosan beértünk az erdő közepén rejtőző Kisújbányára, az egykori sváb faluba, mely mára üdülőfaluvá vált. A szép, tornácos házak egyik legszebbike a település közepén álló Faluház.
Innen falépcső vezet fel a közeli dombra, melynek tetején 1794-ben az itt élő német üvegfúvók egy Szent Mártonról elnevezett kápolnát építettek.
A völgyön keresztülhalad az európai Szent Márton kulturális útvonal.
A Szombathelytől Tours-ig vezető út Európa legnépszerűbb szentjének életét és kultuszának emlékeit mutatja be.
Az itteni üveghuta 1809-ig működött, ezután a lakosság tehéntartásból, illetve faklumpák és más faeszközök gyártásából próbált megélni. A mostoha életkörülmények miatt a falut 1970-ben utolsó lakói is elhagyták. Megértem őket, mert bár csodaszépnek tartom a völgyet, huzamosabb ideig nem tudnék itt élni. A széles, alföldi látóhatárhoz szokott szememnek meglehetősen szűk itt a belátható élettér.
Az elnéptelenedett település házait később városiak vették meg,
akik számára szerencsére fontosak a hagyományos értékeket, és eszük ágában sem volt a szép tornácos házak helyett kacsalábon forgó nyaralókat építeni.
Kisújbányától már nincs messze az 524 méteres Cigány-hegy, melynek tetején kilátó áll. Bár már jócskán elmúlt dél, amit a gyomrunk is jelzett, úgy döntöttünk, előbb felszaladunk a hegyre, és csak utána ebédelünk. Az út felfelé nem hosszú, de elég meredek. A kilátóból meseszép körpanoráma nyílik a Mecsekre.
A közelben a Zengő magaslik, a távolban a Misina-tető tévétornyát és a Villányi-hegységet is látjuk. Innen számos lehetőség nyílik a túra folytatására például Márévár. Az Óbányától a Cigány-hegyig tartó körtúra nem túl hosszú, alig tíz kilométer, és kedvező időben bárkinek ajánlható. Nehéz terepviszonyok nincsenek, látnivaló viszont annál több.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
Címkék: üvegkiállítástól, hutatelepülések, elnéptelenedett, mészkőlépcsőkön, életkörülmények, mezőgazdaságból, megfogyatkoztak, szocializmusban, fűrészmalmokban, keresztülhalad, olvadáspontját, tehéntartásból, szombathelytől, előállításához, magyarországon, terepviszonyok, tevékenységből, borkészítésben, üveggyártáshoz, felvevőpiacot, neuglasshütte, patakmederben, üvegtárgyakat, ideszállítani, legnépszerűbb, kvarctartalmú, márgatartalma, legféltettebb, szilvásváradi, látványossága, kisújbányától, hosszúhetényi, exportcikkévé, néptelenedett, szállításához, altglasshütte, magyar Svájc, századokkal ezelőtt, erdő mélyén, kelet-mecseki erdei, üveghuták általában, erdőbe települtek, üveggyártás során, homokot ideszállítani, kemencék fűtése, bükkfa hamujából, hamuzsír azért, mész mellett, anyag csökkentette, kvarckavics zúzalékának, ország egyik, erdőirtások mértékét, Mária Terézia, Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány, Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet, Szent Mártonról, Szent Márton, Szombathelytől Tours-ig,
|
|
|
|
|
|
| magyar Svájc, századokkal ezelőtt, erdő mélyén, kelet-mecseki erdei, üveghuták általában, erdőbe települtek, üveggyártás során, homokot ideszállítani, kemencék fűtése, bükkfa hamujából, hamuzsír azért, mész mellett, anyag csökkentette, kvarckavics zúzalékának, ország egyik, erdőirtások mértékét, hamuzsír exportjának, huta közeléből, 1780-as évek, üvegolvasztó műhely, hátramaradt irtásfalvak, óbányai fazekasság, kelet-mecseki üveghutákban, környékbeli lakosság, pécsváradi apát, pécsi püspök, borkészítésben sokféle, hutatelepülések élén, hutamester állt, üveggyártás jogát, település legnagyobb, hutában dolgozó, üvegesek útján, egykori üveghuták, hosszúhetényi üvegkiállítástól, kiindulási helyre, üveg történetét, üvegkészítés eszközeit, lakosság életmódját, sétaút könnyen, szilvásváradi Szalajka-völgyben, kőzetek jellegzetes, hegyből kioldott, jelenség különösen, sziklát élénkzöld, völgy másik, krétában lejátszódó, vízesés lépcsős, alapkőzet jurakori, üveggyártáshoz ugyanis, hutához közel, békasótörő malom, kvarctartalmú köveket, fűrészmalmokban pedig, üveg szállításához, emlékkő mellett, helyi vezető, célba lövést, erdő közepén, egykori sváb, település közepén, közeli dombra, völgyön keresztülhalad, európai Szent, itteni üveghuta, lakosság tehéntartásból, mostoha életkörülmények, falut 1970-ben, belátható élettér, elnéptelenedett település, hagyományos értékeket, szép tornácos, kilátóból meseszép, túra folytatására, üvegkiállítástól, hutatelepülések, elnéptelenedett, mészkőlépcsőkön, életkörülmények, mezőgazdaságból, megfogyatkoztak, szocializmusban, fűrészmalmokban, keresztülhalad, olvadáspontját, tehéntartásból, szombathelytől, előállításához, magyarországon, terepviszonyok, tevékenységből, borkészítésben, üveggyártáshoz, felvevőpiacot, neuglasshütte, patakmederben, üvegtárgyakat, ideszállítani, legnépszerűbb, kvarctartalmú, márgatartalma, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 330
- e Hét: 1802
- e Hónap: 10985
- e Év: 63693
|
|
|
Offline
