|
2016-12-19 23:06:56, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
H. M. R.:
A karácsonyi ajtó
Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót
hosszú estéken remegve lestem.
Vártam nyílását azon a sok-sok
felejthetetlen
szép, gyermekkori karácsonyesten.
Kipirult arccal, dobogó szívvel,
úgy vártam, mikor fordul a zárja,
mikor tárul fel, mikor ragyog fel
a titkok fája.
Ó, hogy csábított minden kis ága!
Rég volt ... azóta évek repültek,
és messziről int már az öregség,
s azt veszem észre, felnőtt, vén gyerek,
- ez már nem emlék, -
a karácsonyi ajtót lesem még!
Ó, de már többet tudok azóta!
Gazdagabb titkok hívnak és várnak!
Ragyogóbb minden karácsonyfánál,
mit a szem nem láthat
országában a dicső Királynak!
Tudom, az ajtó egyszer kitárul.
S jöhetnek gondok vagy szenvedések,
ez ad most nékem derűt, nyugalmat,
hogy ott az élet
az ajtó mögött ... s már küszöbén élek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnep |
|
|
|
Címkék: karácsonyesten, karácsonyfánál, felejthetetlen, gyermekkori, szenvedések, karácsonyi, országában, messziről, csábított, királynak, nyugalmat, emlékszem, ragyogóbb, gazdagabb, küszöbén, nyílását, repültek, jöhetnek, kipirult, szívvel, öregség, egyszer, remegve, estéken, felnőtt, kitárul, minden, gondok, gyerek, titkok, láthat, ragyog, dobogó, vártam, veszem, lestem, karácsonyi ajtó, bezárt ajtót, titkok fája, karácsonyi ajtót, dicső Királynak, ajtó egyszer, ajtó mögött,
|
|
Offline
