|
2019-10-10 18:03:21, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Paul Verlaine - Álmodom egy nőről
Álmodom egy nőről, akit nem ismerek,
forró és különös, áldott, nagy Látomás,
aki sohasem egy, s aki sohase más,
aki engem megért, aki engem szeret.
Mert ő megért. Neki, ó jaj, csupán neki
bús, áttetsző szívem többé már nem talány,
sápadt homlokomnak verejték-patakán
frissítve omlanak az ő szent könnyei.
Barna, szőke, vörös? Ó, nem tudom én, nem.
A neve? Emlékszem: lágyan zendül, mélyen
mint kedveseinké ott lenn, a sírba, lenn.
Nézése hallgatag szobrokénak mása,
szava messziről jön, komoly, bús, fénytelen:
mint elnémult drága szavak suhanása.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Paul Verlain |
|
|
|
Címkék: homlokomnak, szobrokénak, kedveseinké, emlékszem, hallgatag, fénytelen, messziről, frissítve, elnémult, verlaine, suhanása, áttetsző, verejték, sohasem, omlanak, könnyei, különös, ismerek, álmodom, patakán, látomás, csupán, szívem, talány, mélyen, komoly, szavak, nézése, megért, zendül, lágyan, sápadt, szeret, sohase, áldott, engem, Paul Verlaine,
|
|
Offline
