|
2020-09-02 17:29:20, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Heltai Jenő : Búcsú
Kitől elűz a sors, a mostoha,
S kit látni többé nem fogok soha,
Tengerszemű, ábrándos kis leány
Egyszer csupán hallgass még énreám.
Egyszer csupán hadd mondjam el neked,
Hogy foglyodul ejtetted szívemet
S hogy légies tündéri alakod
Szívemben mindörökre élni fog.
Egyszer csupán hadd mondjam el neked,
Szegény szívem, hogy mennyit szenvedett:
Hogy megölője volt e szerelem,
Oly édes oh! és oly reménytelen.
Egyszer csupán hadd mondom el neked,
Hogy mint meguntam már az életet:
Hogy szívem oly kietlen, oly sivár
S hogy nincs hite, hogy nincs reménye már.
Aztán megyek...Te, kedves gyermekem
Mondj egy hideg, közömbös szót nekem.
S míg két szememben égő könny rezeg:
Nyújtsd búcsúcsókra hófehér kezed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heltai Jenő |
|
|
|
Címkék: tengerszemű, reménytelen, búcsúcsókra, mindörökre, szenvedett, gyermekem, szememben, foglyodul, szívemben, hallgass, ábrándos, ejtetted, szerelem, közömbös, meguntam, szívemet, megölője, szegény, mondjam, tündéri, nyújtsd, mennyit, mostoha, egyszer, kietlen, reménye, hófehér, kedves, csupán, énreám, heltai, alakod, megyek, mondom, szívem, életet, Heltai Jenő,
|
|
Offline
