|
2021-03-14 10:12:18, vasárnap
|
|
|
|
|
|
"Ballagtam a falumban. Nem ismertem senkit, s engem sem ismert meg senki. Régi házunk falát megsimogattam, homályos ablakszemébe belenéztem, és magam láttam benne.
A faluvégen aztán befordultam egy kis zsúpos házba. A fakilincs ismerősen kattant, a pitvarban öreg faragószék és gereben, az ajtó felett paprikafüzér és a nyitott tűzhely mellett fekete kendős öregasszony.
- Én vagyok, Rozi néni.
Száraz, öreg kezével beárnyékolta szemét.
- Istenem! Nemhiába tűzzel álmodtam az éjjel!
Megölelt, megcsókolt, és kinyitotta a szobaajtót.
- Maradjunk csak itt, Rozi néni.
- De itt füst van.
- Az a jó, Rozi néni.
- Nem tellett kéményes tűzhelyre. Majd száraz fát dobok rá, hogy ne füstölögjön.
S a régi tűzhelyen felcsapott a láng. Egyszerre világos lett a konyhában. A tűzből békés melegség lehelt ránk, a gyenge füstből elmúlt esték vacsoraszaga s az öreg edényekből lakodalmi levesek emléke.
Néha csillagos szikrák pattantak ki a kemence száján, és amint összeroskadt a zsarátnok, perelni kezdett egy kis kék láng.
Az öregasszony megfogta kezem, és én megnyugodtam. Ezzel a kézzel dajkált valamikor, és ezzel takart be, amikor beteg voltam.
- Tegyek még a tűzre?
- Tegyen, Rozi néni!
Néztük a tüzet; mellettünk megállt a csend, a szobában mintha csattant volna a régi takácsszék vetélője, az öregasszony átölelte a vállam, és egyszerre a régi lett minden.
Szívemben újra megvillant a régi nyarak ragyogása, régi ízek édessége, régi mezők szénaillata, és az öreg karok reszkető ölelésében megéreztem, hogy minden elmúlhat körülöttünk, elmúlhatunk mi magunk is, de a jóság ifjúsága és a tűz dajkáló, drága melege el nem múlnak soha."
Fekete István részlet: Otthon voltam
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
Címkék: megsimogattam, ablakszemébe, paprikafüzér, összeroskadt, vacsoraszaga, beárnyékolta, megnyugodtam, öregasszony, körülöttünk, szénaillata, befordultam, elmúlhatunk, füstölögjön, felcsapott, szobaajtót, kinyitotta, edényekből, megéreztem, belenéztem, ölelésében, megcsókolt, takácsszék, faragószék, megvillant, mellettünk, tűzhelyre, maradjunk, tűzhelyen, zsarátnok, egyszerre, szívemben, ragyogása, valamikor, pattantak, ballagtam, lakodalmi, faluvégen aztán, fakilincs ismerősen, pitvarban öreg, ajtó felett, nyitott tűzhely, régi tűzhelyen, tűzből békés, gyenge füstből, öreg edényekből, kemence száján, öregasszony megfogta, kézzel dajkált, szobában mintha, régi takácsszék, öregasszony átölelte, régi lett, Fekete István,
|
|
|
|
faluvégen aztán, fakilincs ismerősen, pitvarban öreg, ajtó felett, nyitott tűzhely, régi tűzhelyen, tűzből békés, gyenge füstből, öreg edényekből, kemence száján, öregasszony megfogta, kézzel dajkált, szobában mintha, régi takácsszék, öregasszony átölelte, régi lett, régi nyarak, öreg karok, jóság ifjúsága, megsimogattam, ablakszemébe, paprikafüzér, összeroskadt, vacsoraszaga, beárnyékolta, megnyugodtam, öregasszony, körülöttünk, szénaillata, befordultam, elmúlhatunk, füstölögjön, felcsapott, szobaajtót, kinyitotta, edényekből, megéreztem, belenéztem, ölelésében, megcsókolt, takácsszék, faragószék, megvillant, mellettünk, tűzhelyre, maradjunk, tűzhelyen, zsarátnok, egyszerre, szívemben, ragyogása, valamikor, pattantak, ballagtam, lakodalmi, csillagos, konyhában, fakilincs, ismerősen, pitvarban, faluvégen, kéményes, vetélője, elmúlhat, átölelte, nemhiába, álmodtam, megölelt, édessége, szobában, csattant, ismertem, homályos, reszkető, melegség, ifjúsága, falumban, megfogta, szikrák, levesek, részlet, kemence, tellett, világos, dajkáló, dajkált, füstből, kezdett, perelni, megállt, tűzhely, mellett, istenem, gereben, nyitott, kezével, kattant, minden, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
243 db bejegyzés |
e év: |
962 db bejegyzés |
Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 642
- e Hét: 4458
- e Hónap: 14044
- e Év: 82964
|
|
|