2021-06-17 17:36:05, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Cso Gi Cson: A patakkal beszélgetek
Fehér sziklán ülök a völgy felett,
s a patakkal beszélgetek.
A víz úgy suhan a köveken át,
selymesen, puhán, mint a fellegek,
s oly súlytalan, hogy szinte már lebeg...
Fodroz, iramlik, árad cseppre csepp,
a völgy hosszán, lejtős sziklákon át,
nappal meg éjjel, tovább és tovább...
Az útja még nehéz és meredek,
de ő csak mesél, csacsog és nevet,
s vígan, fürgén szeli át a hegyet...
Ó, te tiszta, áttetsző, kis patak,
hadd nézzelek még, hadd csodáljalak!
Tovasuhansz a fehér falakon,
s ezer szilánkokra osztod önmagad,
ezer tükör-szilánkra, mint a nap!
Dalolsz, dalolsz, tündöklőn, szabadon,
s dalomba ömlik a te éneked...
Egyek vagyunk, s nincs bennem semmi más,
csak árnytalan, nem-szűnő ragyogás!
Fehér sziklán ülök a völgy felett,
s a patakkal beszélgetek...
|
|
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
Címkék: szilánkokra, beszélgetek, tovasuhansz, csodáljalak, selymesen, tündöklőn, szilánkra, árnytalan, sziklákon, súlytalan, nézzelek, patakkal, szabadon, fellegek, áttetsző, ragyogás, sziklán, dalolsz, önmagad, csacsog, cseppre, hosszán, falakon, meredek, iramlik, vagyunk, dalomba, köveken, lejtős, hegyet, nappal, felett, éneked, tiszta, bennem, szinte, patakkal beszélgetek, völgy felett, völgy hosszán, fehér falakon,
|
|