|
2009-11-30 12:32:05, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
November 30. András napja
Szent András apostol a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek Az év jeles napjai közül a szentek ünnepei körébe tartozó november 30-i András-nap a télkezdő férfi névnap. Ehhez több népszokás, helyenként még ma is élő hagyomány fűződik.
A görögországi András apostol és vértanú ,,égi születésnapja" a 18. század végéig parancsolt ünnep volt vigíliával azaz böjti nappal. Az ünnep előtti böjti napnak a népi hitvilág mágikus erőt tulajdonított. A vélt varázserőt a fiatalság igyekezett is kihasználni minden vidéken etnikumtól, vallástól függetlenül. Magna János írja, hogy Szatmárban András-napkor a református lányok is böjtöltek. Este a favágó tőkére kendermagot vetettek s ez mondták: ,,András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek!"
Az András-esti szerelmi jóslások ma már csak játék, tréfa formájában fordulnak elő. András napkor a lányok kitették cipőjüket az ágy végéhez szemben egymással, és azt kilencszer átlépték, miközben ezt mondták: Én cipőm léplek, Szent András kérlek, Én Istenem, mondd meg nékem, Ki lesz az én férjem."
András estéjén éjfélkor a lányok kimentek az udvarra a disznósóihoz, annak oldalát vagy ajtaját megrugdosták, s közben figyelték, hányat röffen a disznó, mert ahányat röffen, annyi év múlva megy férjhez a lány.
Lányok szokása volt a gombócfőzés. Kilenc fiúnevet papírszeletekre írtak, összehajtogatva, tésztába gyúrva gombóccá formálták. Egyszerre a forrásban lévő vízbe ejtették, s amelyik először jött a felszínre, azt kikapták, megnézték a bennelévő nevet, s olyan nevű lesz a lány jövendőbelije. Nem kevés ügyességet igénylő András-esti szerelmi jóslás volt az ólomöntés. Egy darabka ólmot kanálban tűz fölött megolvasztottak, amikor folyt, kulcs karikáján át hideg vízbe öntötték. Amit a megdermedt ólom ábrázolt, olyan lesz a lány jövendőbelijének a foglalkozása. Ugyanazt a jóslást ugyanannak a személynek ugyanazon az estén nem volt szabad megismételni, majd csak egy év múlva.
Jellemző a szatmári nép kedvességére, figyelmességére, hogy ha az utcán találkozik a nevenapját ünneplő ismerősével, így köszönti: ,,Sok neved napját érjél meg erőben egészségben, azt kívánom!" vagy ,,Sok András-estét érjél!" Az ünnepelt ezt feleli: ,,Köszönöm! Halgassa meg a jó Isten!" S közben kezet fognak.
A rokonok, közelebbi jóismerősök az otthonában köszöntik fel az ünnepeltet. Ez így volt régen is, ma is. Régen kisebb csoportokban az ablak alá álltak, s közösen köszöntő dalt mondtak vagy énekeltek. Ilyet: ,,Már megjöttünk ez helyre, András köszöntésedre, András, légy egészségben, Köszöntünk békességben!" Az előéneklés dalsorának végét a csoport visszhangszerűen megismételte. Az ilyen csoportos köszöntést mágyikázásnak, múzsázásnak, muzsákolásnak nevezik. Ez a szokás nem kifejezetten szatmári eredetű, más vidékről a Tiszahátra költözött családok hozták magukkal a századfordulón.
A férfiaknak, így az Andrásnak szóló köszöntőkben, akár férfi, akár gyermek mondta, sok volt a tréfás elem, a hangulatkeltő szándék.
,,Valahányat ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből kívánom!"
,,András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!"
,,András napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem pénzt adjon!"
Penyigén szokás volt, hogy András napján kezdődtek a disznóölések. Ilyenkor összejöttek a nagy családok, együtt ünnepeltek, örvendeztek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: andráskeresztnek, visszhangszerűen, jövendőbelijének, figyelmességére, megolvasztottak, összehajtogatva, papírszeletekre, századfordulón, legjelentősebb, házasságjósló, muzsákolásnak, köszöntésedre, mágyikázásnak, hangulatkeltő, tulajdonított, születésnapja, jövendőbelije, kedvességére, mártírhalált, megismételte, csoportokban, foglalkozása, disznósóihoz, kifejezetten, disznóölések, megrugdosták, görögországi, köszöntőkben, megismételni, elvégezniük, praktikákat, kihasználni, jóismerősök, függetlenül, kendermagot, ismerősével, keleti egyház, hagyomány szerint, ilyen keresztet, legjelentősebb házasságjósló, lányoknak többnyire, praktikákat elvégezniük, szentek ünnepei, télkezdő férfi, görögországi András, ünnep előtti, népi hitvilág, vélt varázserőt, fiatalság igyekezett, református lányok, favágó tőkére, lányok kitették, Szent András, Magna János, Szatmárban András-napkor,
|
|
Offline
