2021-05-13 22:52:54, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Lupták Gyula
Elmúlt szerelem
Mikor megláttad Őt csillag gyúlt az égen,
háborgó lelked lángoló izzó éden,
érzed mint feszít és tépdes e zivatar,
már kipattant a szikra, ez mindent felkavar.
Forr a véred, csak Őt érzed, csak Őt kéred,
álmodban is csak Őt nézed, csak Őt félted.
Mindaz mit megtennél érte odaadod,
leges legszebb bókjaiddal elhalmozod.
De ha illan a láng, a fájdalom nyila bánt,
s ha az égen szinte már csak hulló csillag szánt,
elszorult torokkal könnyes szemmel állsz,
emlékek gyöngyeit szedegetve csak Őrá vársz.
Ő volt az első, kit igazán szerettél,
az első érzés mit sohasem felednél,
míg élsz, s talán túl azon is ha elkísér,
Ő mindig veled marad, bárhol is legyél.
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
Címkék: szedegetve, bókjaiddal, elhalmozod, gyöngyeit, elszorult, megtennél, szerettél, kipattant, megláttad, torokkal, felkavar, felednél, fájdalom, legszebb, álmodban, szerelem, csillag, odaadod, zivatar, sohasem, elkísér, mindent, szemmel, könnyes, lángoló, emlékek, háborgó, lupták, igazán, lelked, félted, szinte, szikra, tépdes, legyél, mindig, fájdalom nyila, égen szinte, első érzés, Lupták Gyula,
|
|