|
2021-08-02 23:30:40, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Mária Horvátné/
Életünk
Elrobogott életünk,
mint fürge gyorsvonat,
nézünk csak utána,
a megkopott peron alatt.
Intenénk, hívnánk vissza
az elrobogott éveket,
de megfáradt öreg kezünk,
nem bírja már e terheket.
Szárnyaltak éveink,
mint gyors madár az égen,
jöjj vissza gyors madár,
hozd vissza...
Csak egy pillanatra kérem.
De ne, ne...Mégse',
mit érne ama pillanat, ha
szívünk, fájdalmában meghasad.
Röpülj tovább kismadár,
vidd az elmúlt éveket,
viszont látni nagyon fáj.
Maradjon meg szép emléknek,
ha néha-néha visszatérnek.
Idős kornak a szépsége,
betöltheti a szívünket.
Van e kornak is szépsége,
sok szeretet lakik benne.
Osztogatjuk unokáknak,
sok-sok kedves jó barátnak.
Megtalálhat szép szerelem,
hisz' nem korhoz kötött,
e szép érzelem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
Címkék: visszatérnek, fájdalmában, osztogatjuk, megtalálhat, szárnyaltak, betöltheti, pillanatra, elrobogott, gyorsvonat, megfáradt, szívünket, megkopott, unokáknak, kismadár, terheket, meghasad, pillanat, emléknek, szerelem, barátnak, szépsége, maradjon, intenénk, horvátné, szeretet, viszont, érzelem, hívnánk, szívünk, életünk, röpülj, kornak, vissza, nézünk, nagyon, éveket, megkopott peron, elrobogott éveket, pillanatra kérem, elmúlt éveket, Mária Horvátné,
|
|
Offline
