|
|
|
2017-02-04 14:03:29, szombat
|
| |
| |
Az idő szentélye
Egy szappanbuborék, űrben lebegő, fényből, vízből és térből szőtt burok. Kinek van ideje ilyesmire?
Miért, nekem nem volt? Csak mert figyeltem. Mert az ezer ajándék listája arra késztet, hogy folyton egy újabbra vadásszak... és még egyre - hogy megpillantsak egy-egy újabb, csodával terhes pillanatot.
A mosogató közepén levő csodát. Hogy így keressem. Széttárom a tenyeremet a víz alatt, és pillanatok élettartamának hártyájával emelem fel a kezemet. Áttetszően csillog a buborék a fényben. Tűzvörös, kobaltkék sávok, folyékony tündöklés.
Keresztüllátok rajta, és meglátom a mintát. Látom. Ahogy az életem, akár a pára, formálódik. Eddig nem vettem észre.
Ez a 362.
362.Szappanhab... csupa szín a napfényben
Ez a válaszom az időnek.
Az idő könyörtelen folyam. Tajtékzik, nincs tekintettel senkire. Egyetlen módon lehet lelassítani: Amikor teljesen belemerülök az idő gyors árjába, teljes figyelmem összes súlyával belépek a jelen pillanatba, lelassítom az árt azzal, hogy egész súlyommal jelen vagyok. Le tudom lassítani az árt azzal, hogy teljes mértékben itt vagyok. Csak akkor élek teljes életet, amikor teljes mértékben megélem a pillanatot. Amikor folyton a dicsőség következő villanását keresem, lelassítok, belépek. És az idő lelassul. Nehezedj rá teljes figyelmeddel erre az időpillanatra, és az idő egész folyama lelassul, lelassul, lelassul!
Rezeg a kezemben a buborék, a szivárványszegélyű.
És a vak szemek megnyílnak: a dicsőség nyomon követése lassítja le dicsőséges módon az életet. Egyszerű, nyílegyenes a buborékon át: Ezer dologért hálát adni végső soron meghívás, hogy a teljes figyelem súlyával lelassítsuk az időt. Az időnek és térnek ebben a szeletében figyelek, tudatosítok, elfogadom a pillanat egészét, ránehezedve egészen-itt létemmel.
A fény felé mozdítom a kezem, a hullámfrekvenciák felerősödnek a buborék kupoláján, a színes sávok elmélyülnek, a tűzkék lángot kavar a rikító vörösbe. Kaleidoszkóp-bolygó. A teljes figyelem megtölti az üres kínt.
Ez. Ez az eukhariszteó vezet ahhoz a tünékeny teljes élethez, amelyik a pillanatban él? Erre sürget a nővérem, amikor szorongó gyomrom görcsbe rándul a holnaptól, amikor bánkódom azért, ami elmúlt: szavaival folyton nyaggat, hogy maradjak itt: ,,Akárhol vagy, légy teljesen ott!" Éltem úgy, mint futó, aki aggódva liheg előrefelé, megbánással dobog visszafelé, retteg attól, hogy a jelenben éljen, mert az itt-idő mind közül a legnehezebbre kér: hogy nyíljak tágra, és fogadjam be.
A fény a szappanos hártyán, energiája terjed, tükröződik, megtörik a néhány milliomod centiméternyi vastag falon. A fényhullámok átjárják és összeütköznek, csúcs a csúcshoz, majd csúcs a völgyhöz. A sárga sötét indigóba márványosodik. Látom. A kezemben tartom.
Itt van Isten.
A jelenben. Maga a neve is: VAGYOK. Legszívesebben levenném a cipőmet. Annyira telve VAGYOK a jelen súlyával, hogy az idő folyama lelassul és leáll... és Maga Isten időtlen. A buborék enyhén megremeg. Vagy a kezem az? Nem az ajándékok tesznek boldoggá, hanem a tér szentsége. A benne levő Isten. A buborék túlsó domborulatánál örvény, lila csúszkálás. Ez egy fenséges ajándék, idő, a pillanat keretébe zárt Isten maga. Alig lélegzem... és az idő csak azért lényeges, mert az idő Isten lényege, a VAGYOKÉ. Az időt kell megszentelnem.
Lehet, hogy soha többé nem húzok cipőt.
A buborék egy székesegyház kupolájává hajlik. Tessék! Mit kell tennem? Minden pillanatot tegyek katedrálissá, dicsőséget adva... Jákób vagyok, és az Úr van itt e helyen, én pedig nem tudtam róla (1Mózes 28:16). Az eukhariszteó hajlítja a pillanatot a kegyelem kupolájává, a szentség szerkezetévé - hellyé Isten számára. A köszönettől magasztosul szentéllyé a most. Én pedig fogadalmat teszek: nem fogom megszentségteleníteni ezt a pillanatot tudatlan kapkodással vagy hitvány hálátlansággal. Jákób leszek, és ezt a pillanatot elnevezem ,,Isten hajlékának" (1Mózes 28:19). Kristályos korong csillan meg az ablak fényében.
Az óra lassan ketyeg. Most már hallom belőle, milyen valójában: jó és szent. Idő, amit Isten mindennél előbb nevezett szentnek (1Mózes 2:3). Adj hálát Istennek az időért, és maga Isten lép be az időbe, megszentelve azt jelenlétével! Ez így igaz: a teljes figyelem lelassítja az időt, és én megélem a pillanat teljességét, egészen a legszéléig. De ennél több is van. Ráébredek az itt VAGYOK-ra. Amikor jelen vagyok, találkozom a VAGYOK-kal, a jelenlevő Isten jelenlétével. Az Ő ölelésében az idő elveszít minden sebesség-, feszültség- és térérzetet, elcsitul, és... szent lesz.
Az itt az egyetlen hely, ahol szerethetem.
A buborék megcsillan: kagylóból kifeszített gyöngy.
Addig tartom, amíg csak van benne élet. Aztán lassan megtörlöm nedves kezem, felkapom a naplómat, tollam szántja a papírt, leszúrom a zászló rúdját a szárazföldbe, kijelentem, hogy enyém az új földterület, és a zászló vadul csattog a szélben. Az itt az egyetlen hely, ahol szerethetem. Van időm Istenre...
363.Áttetsző gömbökről színesen visszaverődő sugarak
364.Vödörbe tavasz hangjával puffanó luctobozok
365.Varjak károgása magas ágakról, szivárványszínekben csillogó szárnyuk
Szépségvadász vagyok, lassan haladok, tágra nyílt szemmel, minden izmom minden porcikája átérzi a csoda teljességét. Ez a vadászat izgalma, akár szakértője is lehetnék a teljes életnek, a minden pillanatban ott rejlő szépség-vadnak.
Éhezem az élet ízét.
Istent. (folyt. köv.)
Ann Voskamp |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ezernyi ajándék |
|
|
|
Címkék: hálátlansággal, keresztüllátok, élettartamának, domborulatánál, legszívesebben, szappanbuborék, szépségvadász, időpillanatra, megpillantsak, centiméternyi, összeütköznek, márványosodik, megszentelnem, legnehezebbre, kaleidoszkóp, visszaverődő, fényhullámok, eukhariszteó, szárazföldbe, jelenlétével, megszentelve, székesegyház, szerkezetévé, katedrálissá, figyelmeddel, felerősödnek, földterület, pillanatban, elmélyülnek, könyörtelen, magasztosul, megbánással, szerethetem, köszönettől, tekintettel, lelassítani, ezer ajándék, újabbra vadásszak, mosogató közepén, jelen pillanatba, dicsőség következő, dicsőség nyomon, teljes figyelem, szeletében figyelek, pillanat egészét, fény felé, hullámfrekvenciák felerősödnek, buborék kupoláján, színes sávok, tűzkék lángot, rikító vörösbe, üres kínt, Maga Isten,
|
|
|
|
|
|
| ezer ajándék, újabbra vadásszak, mosogató közepén, jelen pillanatba, dicsőség következő, dicsőség nyomon, teljes figyelem, szeletében figyelek, pillanat egészét, fény felé, hullámfrekvenciák felerősödnek, buborék kupoláján, színes sávok, tűzkék lángot, rikító vörösbe, üres kínt, eukhariszteó vezet, tünékeny teljes, jelenben éljen, itt-idő mind, szappanos hártyán, néhány milliomod, fényhullámok átjárják, sárga sötét, kezemben tartom, jelen súlyával, buborék enyhén, ajándékok tesznek, benne levő, buborék túlsó, fenséges ajándék, pillanat keretébe, időt kell, székesegyház kupolájává, eukhariszteó hajlítja, kegyelem kupolájává, szentség szerkezetévé, köszönettől magasztosul, pillanatot tudatlan, pillanatot elnevezem, ablak fényében, pillanat teljességét, jelenlevő Isten, egyetlen hely, buborék megcsillan, zászló rúdját, zászló vadul, csoda teljességét, vadászat izgalma, teljes életnek, minden pillanatban, élet ízét, hálátlansággal, keresztüllátok, élettartamának, domborulatánál, legszívesebben, szappanbuborék, szépségvadász, időpillanatra, megpillantsak, centiméternyi, összeütköznek, márványosodik, megszentelnem, legnehezebbre, kaleidoszkóp, visszaverődő, fényhullámok, eukhariszteó, szárazföldbe, jelenlétével, megszentelve, székesegyház, szerkezetévé, katedrálissá, figyelmeddel, felerősödnek, földterület, pillanatban, elmélyülnek, könyörtelen, magasztosul, megbánással, szerethetem, köszönettől, tekintettel, lelassítani, nyílegyenes, teljességét, kifeszített, lelassítsuk, belemerülök, ránehezedve, tudatosítok, hártyájával, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
108 db bejegyzés |
| e év: |
370 db bejegyzés |
| Összes: |
35935 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3413
- e Hét: 15124
- e Hónap: 44436
- e Év: 232238
|
|
|
Offline
