2020-12-15 13:35:24, kedd
|
|
|
|
|
|
Énképünk egyrészt a külvilág véleményéből, másrészt a saját magunk által önmagunkról szerzett élmények és tapasztalatok sokaságából épül fel.
Ám nagyon nem mindegy, hogy milyen e kettő aránya!
Egy felmérés adatai szerint az emberek 74%-a külső visszajelzésekre alapozza az Énképét. Azaz 4-ből 3-an túlnyomórészt "second hand" (másodkézből szerzett) önismerettel rendelkeznek, vagyis a számunkra fontos és kevésbé fontos személyektől származó sok apró részletekből, elejtett kijelentésekből rakták össze azt a valamit, amit “Én vagyok"-nak gondolnak.
Olyan ez, mintha üldögélne benned egy ismeretlen vagy alig ismert kis (l)ÉN(y), aki hatással van rád - néha segít, de sokszor inkább gátol - és gyakran a tudtod nélkül irányítja életedet. Marionett bábuként rángat, hol kénye-kedve szerint, hol pedig a külvilág elvárásainak való megfelelési-, illetve bizonyítási vágyad szálait mozgatva. Riasztó nem?
Így nem csoda,
ha rosszul érzed magad a bőrödben
ha gyakran elégedetlen és frusztrált vagy,
ha jócskán alul maradsz a képességeidnek és valós értékeidnek,
ha nem tudod kibontakoztatni a benned rejlő kincseket és tehetséget,
ha úgy érzed, sötétben tapogatózol, nem tudod merre indulj el
ha folyton ugyanazokat a köröket futod, nem jutsz egyről a kettőre,
ha életedet és kapcsolataidat megkeserítő pszichológiai játszmákba bonyolódsz
ha szenvedsz attól, hogy mások nem becsülnek, sőt kihasználnak,
ugyanakkor félsz attól is, hogy önmagad légy, nehogy konfliktusba keveredj és magadra haragíts másokat.
Mi a baj a "second hand önismerettel"? Hogyan rombol?
1. probléma: A "second hand önismeret" csalóka és megtévesztő.
Reggel odaállsz a tükör elé, belenézel, de nem azt látod, aki odaállt, aki valójában vagy, hanem azt, amit mások odavetítettek rólad. Kövérnek látod magad, mert a divatlapok azt sugallják, hogy aki már 40-42-es vagy annál nagyobb ruhát hord, az kövér. Ügyetlennek látod magad, mert gyerekkorodban valaki elég sokszor elmondta: "ej, édes lányom, milyen kétbalkezes vagy!". Ostobának látod magad, mert nem mentek a reáltárgyak a suliban.
Hiszen amit így magadról gondolsz, az nagymértékben függ a véleményalkotó:
- értékrendjétől, értékítéletétől (attól, hogy ők mit tartottak helyesnek, fontosnak, "normálisnak")
- gondolataitól (...értelmi szintjétől, bölcsességétől)
- érzelmeitől, érzelemvilágától (ahogy hozzád, önmagához és általában a világhoz viszonyult)
- szokás- és elvárásrendszerétől.
Olyannak látod magad, amilyennek mások szerint vagy, olyan próbálsz lenni, amilyennek szerintük kellene, és olyan dolgokat teszel, amit szerintük tenned kellene.
2. probléma: Hibás következtetésekre jutsz önmagaddal kapcsolatban.
Ami főleg önkorlátozó gondolkodásmódban, életfelfogásban és negatív életprogramban nyilvánul meg. Ha pl.: elhitted magadról, hogy ügyetlen vagy, akkor félsz majd kipróbálni dolgokat, mondván, "ááá, ez nekem úgysem sikerülne". Ha elkönyvelted magadban, hogy csúnya/kövér/buta vagy, akkor félsz megismerkedni bárkivel, gondolván: "kinek is kellenék én (így)"" vagy "hogy is szerethetne engem (így) bárki is".
3. probléma: Rendszerint alacsony önértékelést és alacsony önbizalmat eredményez.
Ez pedig kihat az életed minden területére: a kapcsolataidra, a magánéletedre, a munkádra, teljesítményünkre, a lelki és kedélyállapotodra, és akár az egészségedre is.
4. probléma: Nem segíti az előrelépést, és hogy a saját életedet éld.
Olyan dolgokat próbálsz kihozni önmagadból, ami nincs meg benned, vagy olyan célokat akarsz elérni, ami nem a tiéd, vagy aminek az elérése aránytalanul nagy energiabefektetést követel. Mindeközben elnyomod és nem használod ki a meglévő képességeidet - csak azért, mert az nem illik bele vagy ütközne a külvilág által elvárt képpel. +"Ezt nem tehetem.", "Ez nálunk nem volt divat.", "Jaj, mit fognak szólni az emberek?!")
.
Hogyan számold fel ezt az áldatlan, lélekromboló állapotot?
Mi kell ahhoz, hogy végre teljesebb, örömtelibb, kiegyensúlyozottabb és sikeresebb életet élhess?
Olyan életet, ahol szereted és elégedett vagy önmagaddal, és mások is szeretnek és elismernek. Ahol tudod, ki vagy, mit akarsz, mi a fontos számodra, és azt is merre indulj el és hogyan bontakoztasd ki önmagad. Mindezt úgy, hogy közben figyelembe veszed mások érdekeit is, de anélkül, hogy folyton mások rosszalló pillantásai miatt aggódnál és szorongnál, vagy feladnád Önmagad.
Hogyan indulj el?
Kezdj el figyelni, barátkozni és törődni önmagaddal! Kezdd el megismerni önmagad! Vedd elő és vizsgáld át az Énkép-batyudat, hogy mi van benne és hogyan került bele? Mi az, ami szerinted is igaz, helytálló? És mi az, ami fals vagy már idejét múlt, ami csak lelassít és visszahúz - ezeket szórd ki! Majd keress és tégy az Énkép batyudba olyan élményeket és tapasztalatokat, ami megerősít, segít és továbbvisz utadon.
De vigyázz, az "Én" érzékeny és kényes jószág! Nem ronthatsz rá ajtóstul, mert sündisznóvá válik. Szépen, finoman, türelmesen kívülről-befelé haladva kezdd vizsgálni önmagad.
Elsőként a viselkedésedet és a személyiségedet vedd górcső alá! A személyiség lényed külső burka, ami kapcsolatban van lelked mélyebb rétegeivel és a külvilággal is. Személyiséged és viselkedésed képet ad arról, hogyan kezeled és oldod meg a problémákat, hogyan alakítasz ki és tartasz fenn kapcsolatot az emberekkel, hogyan viselkedsz.
.
Na de, hogyan igazodj el a személyiség összetett és bonyolult világában?
Ez már a tudósoknak, az orvosoknak és a pszichológusoknak is komoly fejtörést okozott. Sokan és sokféle megközelítési módot találtak ki erre. Az egyik legősibb és a legegyszerűbb módszer a típustanok megalkotása volt, ami már a jó öreg görög orvosnak, Hippokratésznek is bevált.
A személyiségtipológiák lényege, hogy az embereket valamilyen testi vagy viselkedésbeli sajátosságaik, hasonlóságaik alapján több típusba sorolták. A közös vonások alapján következtetni lehet a jellemre, a lelki mozgatórugókra és a várható viselkedésre.
.
Hogyan segítenek neked a személyiségtípusok?
Ha megismered a különböző típusokat, rájössz arra, hogy mennyire másképp látják az emberek a világot, és milyen eltérő módon reagálnak ugyanarra a helyzetre. Így a számodra esetleg furcsa vagy irritáló magatartást már nem feltétlenül az ellened irányuló szándékos ellenségeskedésnek vagy gyanakvásnak tekinted, hanem az adott típusra jellemző akaratlan és számára teljesen természetes reakciónak.
Ha felismered, milyen típusba tartozol, illetve a társaid milyen típusúak, akkor:
jobban fogod érteni önmagad és mások viselkedésének mozgatórugóit,
megértőbb és elfogadóbb leszel önmagaddal és másokkal,
kevesebbet kritizálod magad a hibáid és a hiányosságaid miatt, vagy másokat az övéik miatt
nem vársz el magadtól olyant, ami nincs (vagy még nincs) meg benned,
és másoktól sem olyant, ami bennük nincs meg,
ez nagymértékben javítja a gyermekeiddel, szerelmeddel, barátaiddal vagy a munkatársaiddal való kommunikációt és együttműködést, együttélést.
ráadásul tudatosabban állhatsz neki önmagad fejlesztésének, és másoknak is jobban segíthetsz a kibontakozásban.
Forrás : Szabó Szilvia grafológus hírlevele |
|
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
Címkék: érzelemvilágától, visszajelzésekre, hippokratésznek, kijelentésekből, személyiségedet, tapasztalatokat, munkatársaiddal, életfelfogásban, kibontakozásban, kibontakoztatni, értékítéletétől, képességeidnek, viselkedésedet, bölcsességétől, viselkedésének, életprogramban, kapcsolataidra, véleményalkotó, fejlesztésének, gyerekkorodban, együttműködést, értékrendjétől, mozgatórugókra, kapcsolataidat, viselkedésbeli, személyiséged, mozgatórugóit, nagymértékben, képességeidet, gyermekeiddel, megismerkedni, magánéletedre, hiányosságaid, hasonlóságaik, sajátosságaik, legegyszerűbb, külvilág véleményéből, saját magunk, felmérés adatai, emberek 74%-a, számunkra fontos, ismeretlen vagy, tudtod nélkül, külvilág elvárásainak, benned rejlő, köröket futod, nagymértékben függ, világhoz viszonyult, életed minden, saját életedet, elérése aránytalanul, meglévő képességeidet, Szabó Szilvia,
|
|