2021-04-08 21:04:21, csütörtök
|
|
|
Te látod...
Te látod, ó, Uram, mennyi gyarlóság,
meg mennyi bűn nyomorgat szüntelen,
és ellene csak szó a küzdelem,
s akkor tud fájni csak, ha mások mondják.
De hogyha Lelked méri lelkem rosszát,
fuvallatára meg se rezzenek,
igéid is hiába intenek,
s vágyam se buzgón hajt immár Tehozzád!
Te látod mindezt, és hogy lágymelegség,
komolytalanság és közöny kísért,
hogy életem csak embereknek tessék.
Kitörni ebből hogy lehet s miként?
Nyisd rá szemem, ébreszd rá végre vágyam,
hogy mind e bűnt már én is bűnnek lássam!
Balog Miklós |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
Címkék: komolytalanság, lágymelegség, fuvallatára, embereknek, nyomorgat, gyarlóság, szüntelen, tehozzád, rezzenek, küzdelem, ébreszd, intenek, rosszát, mondják, kitörni, mindezt, hogyha, életem, lelkem, vágyam, közöny, kísért, buzgón, tessék, lelked, mennyi, ellene, lássam, miként, szemem, bűnnek, miklós, látod, mások, ebből, immár, Balog Miklós,
|
|