|
|
|
2009-10-22 13:38:57, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Alkonyat
A kertben tompa fény űl,
a lomb a földre szédül.
A rőt levél alól bronz
leányka válla borzong.
A párák a zöldre érnek,
a tócsák most zenélnek.
S a zsongó sürű zümmnél
mint, szédült, pörge tündér,
a lágy zenére ringó:
kereng a kék iringó.
1942. február 17.
 
|
|
| |
|
7 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: zenélnek, alkonyat, február, zümmnél, kertben, leányka, szédült, borzong, zöldre, zsongó, tócsák, földre, kereng, iringó, zenére, tündér, szédül, párák, ringó, pörge, érnek, levél, bronz, tompa, válla, kertben tompa, földre szédül, zöldre érnek, tócsák most, zsongó sürű, lágy zenére, Nemes Nagy Ágnes,
|
|
|
|
|
|
|
Szabó Lőrinc: Ez vagy Te
"ne sirass, fiam, Szvétakétu! Én se
Sírok már érted:
Nem olyan fontos dolog a halálom.
Semmi se vész el ezen a világon,
Egy a lélek és ezer a ruhája
S a valóság csak ez a könnyű pára.
Ne sirass, Szétakétu!
Száz virágból hordják össze a méhek
A drága mézet,
száz illatot és száz színt elkevernek,
így találják meg a sokban azt az egyet:
egy a valóság és ezer a ruhája,
a lélek az egy, ez a könnyű pára,
hiszed-e, Szvétakétu?
Folyamok futnak Keletnek, nyugatnak,
És megnyugodnak;
melyik melyik volt, nem tudja a tenger.
Én is megtehetem már az örök egyel:
egy az anyag s minden más csak ruhája,
lelkünk öltözik, ez a könnyű pára,
érzed-e, Szvétakétu?
Vágd meg e fügét! Mi van benne? Csak mag?
Vágd szét a magvat!
Mit látsz? Semmit? - ez a semmi a magban
Ez nő még fává, ez a láthatatlan:
Ez a lélek, a mindenség csírája,
Ez a valóság, ez a könnyű pára
Tudod-e Szvétakétu?
Eltűnik, mintha sót teszel a vízbe,
De ott az íze:
Mindenen átcsap az örök lehelet:
Az Isten él, az Isten a Te lelked:
Ez a valóság, melynek nincs halála,
Ez a mindenség, ez a könnyű pára:
ez vagy te Szévtakétu!
Link
Szeretettel :Marika
|
|
|
|
|
|
Link - 
Szabó Lőrinc: Tavasz
....Link - 
"Mi az?" - ...kérdezte Vén Rigó.
"Tavasz" - ..............felelt a Nap.
"Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.
"Meg ám!" - ...........felelt a Nap.
Link - 
......................................................."Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.
......................................................."Szeretlek!" - ...........szólt a Nap.
......................................................."Akkor hát szép lesz a világ?"....
...................................................... "Még szebb és boldogabb!"........
Szeretettel köszöntelek Nőnap alkamából! Link - 
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor: A Bethesda partján..
"Vala pedig ott egy ember, ki harmincnyolc esztendőtől fogva való betegségben fekszik vala."
................................................................................. ..................................János ev. V:5
Harmincnyolc esztendeig volt beteg...
Harmincnyolc év... ó idő-rengeteg,
Ó, csigalassan kúszó nappalok,
Ó, végevárhatatlan éjjelek!
Ó, zaj, mely őrjít, ó, csend, mely gyötör,
Ó, tehetetlen kín, maró csömör,
Ó, nagy alkalmak örökre múlása,
Kis, édes percek tovasuhanása
Hasztalanul, megfoghatatlanul, -
Hiába termett datolyát a pálma
S hajtott ki az olajfa vigaszul.
Harmincnyolc esztendeig volt beteg,
Mindenki terhe, magának teher, -
Harmincnyolc ólomlábú év alatt
A fátum mindent elcserél-kever
A lélekben, a mély műhely-homályban.
Ez a szív kővé keményedhetett,
Túlcsordulhatott alázatosságban,
Harmincnyolc esztendeig volt beteg:
Ha ártatlan volt, bűnössé lett tőle,
Ha bűnös volt, kitisztult hófehérre,
Ha volt önérzet benne: ronggyá válott,
Ha volt szikla-dac: finom porrá málott,
Feküdt a tóparton, s a tóba nézett...
A Tó, ez volt az egyetlen igézet.
A Tó, a Bethesda, a gyógyulás:
Leszállani szent, megszállott vizébe,
Mikor rájön a nagy "háborodás",
Mikor rászáll az Isten angyala,
Súlyos szárnyával sújtja a habot,
S gyöngy-buborékként a titkos mélyből
Fakadnak a megmentő balzsamok.
A Tó... közel volt, s mégis messze volt,
Elérhetetlen, mint a csillagok.
A többiek mégis csak lejutottak,
Lejutottak a bénák, a vakok
Valaki vitte, támogatta őket,
Hadd lépjenek a vízbe legelsőnek,
S ki soká tűrt, sokáig vérezett,
Egyszer mégis elsőnek érkezett.
Csak ő, csak ő nem érkezett oda...
Nem volt, ki támogassa, levigye,
Talán oly súlyos volt, oly tehetetlen,
Oly bűnös élő-halott teteme,
Hogy ember-erő el nem bírta többé.
Elmúlt megint a szent háborodás,
A nagy alkalom, a boldog varázs,
Elszállt megint az Isten angyala.
A halott öröm utolsó leánya:
A halványzöld fürtű tündér-remény,
Az is a világ végére szökött.
Éj lett, ragyogtak irgalmatlanul
A csillagok a Bethesda fölött.
De másnap reggel Jézus arra jött.
Kolozsvár, 1928 május 16
Link
Itt küldöm Reményik Sándor legszebb versét!
Fogadd szeretettel :Marika
|
|
|
|
|
|
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!
____________________________######
__________________________##########
_________________________#############
______####______________###############
_____#######____________###############
_____########__________################
____###########________###############
____############_______###############
___##############______##############
__#################____#############
__##################__###########
___##########################
_____#####################
_________######.########___#
___________#_____########_____#
_________#_______########_______#___________Lelkes Miklós: Húsvéti tojások
_______#_________########_________#
_____#___________########___________#
____#____________########___________.# ______Tükörarcon boldogság nevetett.
___#_____________########_____________#_____Fű közé bújtak tojásgyerekek.
__#______________########______________#
_#_______________########_______________# ___Harangszó-hintán fény lendült tova.
.#._______________########_______________.#___Olyan fehér felhő nem lesz soha,
#________________########________________#
#________________########________________.#__s oly zöld a zöld, s oly izgatott idő:
#________________########_________________# _tágult szemmel ajándék-kereső.
###_____________#########________________#.#
#####_________###########______________###.#_Játékbárányka bámult, bégetett
##########################################.#_mikor ráleltek ujjongó kezek.
##########################################.#
##########################################.#_Mackó mosolygott. Tréfás könyv szaladt
##########################################.# _elénk képpel. Kíváncsi pillanat
#_######################################__#
#______#############################______# __kukkantott velünk új bokorba be:
#_______________###########_______________# __van-e ajándék, nyúl-hozta mese?
#_________________########_______________.#
#_________________########_______________.# ___S a tojások! Díszes szoknyájú dal
.#.________________########_______________#____perdült velük: húsvéti diadal...
_#________________########_______________#
__#_______________########______________.# ____Ó, volt-öröm! Az még ma is ragyog,
___#______________########______________#_____míg múltam szélén ülök, hallgatok
____#_____________########_____________#
_____#____________########____________#_______vagy írom tovább a nyúl-hozta kék,
_______#__________########___________#________piros, zöld, sárga, égtáncú mesét,
________#_________########_________#
__________#_______########_______#____________s a táj, az ünnep álomtelt-csodás,
____________#_____########_____#______________színeiben tavasz, feltámadás,
______________#___########___#
________________#_########_#__________________s este kigyúl fent gyermekkor-haza
__________________########____________________talányosan tündöklő csillaga.
Szeretettel :Marika |
|
|
|
|
|
Nemes Nagy Ágnes - Lovak és az angyalok
..............................................Link - 
Jönnek........
Isten hozott, szép angyalok.
Elvermelt almát adhatok.
Ki küldött vajon vigaszul?
Itt egy jonatán, egy batul.
Féltem nagyon, hogy a szemöldök-
fában homlokkal összetörtök,
és tört angyalt hogy ápolok?
Be szerencsével jártatok!
Mint a petróleum-lángot, kicsinyre
húztátok angyalságotok.
..............................................Link -
Mennek.................................
Először fölkelt Áriel,
aki a karban énekel.
Azután fölkelt Rafael.
- Ne menj még, kérlek. -- Menni kell.
Az ifjúságtól, lustaságtól
hullámos-léptű, lassú Gábor
indult aztán. - Ne menj. - Az arca
pelyhes volt, mint a fűzfabarka.
Utolsónak maradt Mihály.
Vasderes-színű tüske-hajjal,
mint az apák, ez olyan angyal.
- A csuhád csücskét megfogom,
az alma kásás volt, tudom,
de nincs más, nincs más, nincs - megállj!
És mégiscsak elment Mihály.
..............................................Link -
Út......
Patkolj nekem lovat, kovács,
hadd vigyen egyszer már haza.
Jó ez a szódás paripa.
A cukrászboltnál majd megállunk,
ott utoljára még benézek,
akár egy alkony ablakán;
hogy villognak a sütemények,
a sok mennyei marcipán --
és aztán minden színtelen.
És nem lát minket senkisem.
A ló dobog csak, tompa dobja,
mintha egy szív ver, távolodva.
És lassan úsztatunk tovább,
valami víz, valami fák,
valami lombos némaság,
talán valami suhogó,
lomb-kupolák alatt futó,
talán folyó a rengetegben --
de nem tudom -- minden nevetlen --
lehajlok. Ne érjen az ág.
Átölelem a ló nyakát.
..............................................Link -
A lovak és az angyalok
....
Mert végül semmisem marad,
csak az angyalok s a lovak.
Csak állnak lent az udvaron,
az angyalok meg a szobámban;
csellengnek néha szinte százan -
egy lény mit is tesz önmagában?
Feldobrokol, s ismét megáll,
vagy szárnyát csattogtatja olykor,
mint egy szellőzködő madár.
Csak állnak és nincs semmi más,
csak látvány és csak látomás,
csak láb, csak szárny - az út, az ég,
bennük lakik a messzeség -
oly távol vannak, oly közel.
Talán ők már nem hagynak el.
..............................................Link -
1.-Link
2.-Link
3.-Link
4.-Link
Szeretettel :Marika
|
|
|
|
|
|
.
Mészáros Ildikó: A Nap
Csodás aranyló nap
Büszke égi tányér !
Sugarad nyalába
Milyen tanyára lelt?
Magasból lüktető
Bársonyos reggelen
Aranysárga fénnyel
Kiket ruházol fel?
Mosolyod és szíved
Csendes ébredését
Lüktető szonettjét
Kinek dalolod el?
Szelíd kacsintású
Csábító szemeddel
Szárnyaló lelkeddel
Kit ölelsz, s igézel?
Halljuk kacagásod
Mennyből földre érvén
Szelíden csókoló
Tündöklő rózsafény!
Link
Szeretettel : Marika
|
|
|
|
|
|
Jan Twardowski:
Siessünk...........
Siessük szeretni az embereket
olyan gyorsan mennek el
cipő marad utánuk meg süket telefon
csak ami nem fontos az cammog, mint a tehén
ami igazán fontos, oly gyors hirtelen történik,
utána a csend normális, egészen kibírhatatlan,
mint a tisztaság, amely legegyszerűbben
a kétségbeeséstől születik
amikor valakire gondolunk nélküle maradván
Ne légy nyugodt, hogy van időd
mert a bizonyosság bizonytalan,
elveszi érzékenységünket, mint minden szerencse
úgy jár egyszerre a kettő, mint a pátosz és a humor
mint két szenvedély,
mely egynél mindig gyengébb,
oly hamar mennek el,
mint júliusban elhallgató sárgarigó
mint egy esetlen hang
vagy egy ügyetlen meghajlás
becsukják szemüket, hogy lássanak igazán
nagyobb kockázat egyébként megszületni,
mint meghalni
mindig túl keveset és túl későn szeretünk
Ne írj róla túl gyakran,
de írj egyszer s mindenkorra,
és olyan leszel, mint a delfin: szelíd, erős
Siessünk szeretni az embereket,
oly gyorsan mennek el,
és azok meg, akik nem mennek el,
nem mindig térnek vissza
hisz soha nem tudni a szerelemről,
hogy az első az utolsó,
vagy hogy az utolsó - első
Fordította - Sajgó Szabolcs
Link
Most ez a vers tetszett meg nekem....Szeretettel küldöm: Marika |
|
|
|
|
| kertben tompa, földre szédül, zöldre érnek, tócsák most, zsongó sürű, lágy zenére, zenélnek, alkonyat, február, zümmnél, kertben, leányka, szédült, borzong, zöldre, zsongó, tócsák, földre, kereng, iringó, zenére, tündér, szédül, párák, ringó, pörge, érnek, levél, bronz, tompa, válla, Nemes Nagy Ágnes, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
150 db bejegyzés |
| Összes: |
8518 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 724
- e Hét: 3453
- e Hónap: 15885
- e Év: 61226
|
|
|
Offline
