|
2009-05-28 12:28:58, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Én álmodom a rétet, és mellé a zöld mezőt,
Te álmodod a havas csúcsot, s a nap elé a felhőt.
Én álmodom a nyár melegét, a tengert, a virágok illatát
Te álmodod az őszi csendet, és egy lombja vesztett fát.
Én szaladnék a széllel, viharként vadul,
Te ülnél a fűben és néznél szótlanul.
Majd ha már én álmodom a felhőt és mögé a napot,
Te a tengerpartot mellé magadtól rajzold,
Ha képzelek csendesen fáradt őszi fákat,
Te lombokkal borítod az összes száraz ágat,
Én nézlek szótlanul, ülök és hallgatok,
Elmondhatod akkor, most már boldog vagyok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: tengerpartot, elmondhatod, szótlanul, csendesen, lombokkal, hallgatok, szaladnék, viharként, képzelek, magadtól, vesztett, melegét, álmodom, csendet, álmodod, illatát, virágok, tengert, rajzold, borítod, széllel, csúcsot, lombja, néznél, boldog, vagyok, felhőt, száraz, nézlek, fáradt, összes, akkor, napot, vadul, mellé, fákat, zöld mezőt, havas csúcsot, nyár melegét, virágok illatát, őszi csendet, lombja vesztett, tengerpartot mellé, összes száraz,
|
|
Offline
