|
2007-04-29 22:23:29, vasárnap
|
|
|
|
|
|
Verik a pedagógusokat - 221. rész
Gondola 2007. április 29. 12:34
Lassan harminc éve zajlik (és mond csődöt az) a "Maratoni reform", amely az
oktatás problémáira
próbál gyógyírt keresni.
A március végén megalakult oktatási kerekasztal vitaanyagának társszerzője,
Csapó Benő szerint az eddigi változások egy lépést jelentettek előre, de
kettőt hátra. Balla István írja.
A Gyurcsány Ferenc által összehívott Magyarország Holnap Oktatási
Kerekasztal célja,
hogy széles körű konszenzust teremtsen az oktatást érintő kérdésekben, és
ezzel segítse a mindenkori kormányt a jogalkotásban és a döntéshozásban.
A Balla-Csapó dialógusokból kapunk eligazítást a reformfolyamatról.
- Létezhet-e hatékony oktatási reform szakmai és politikai konszenzus
nélkül?
- Ha reformon azt érjük, amit most nagyjából mindenki ért, akkor arról csak
annyit mondanék,
hogy rajtunk az már nem segít.
Az oktatási rendszert alapvetően új fejlődési pályára kell állítani.
Nem kapkodva meghozott, mindent felforgató, látványos intézkedésre van
szükség, hanem a problémák mély megértésére és néhány kritikus ponton
valóban hatékony - meg nem kerülhető, át nem léphető - beavatkozásra.
Százszázalékos konszenzust nem lehet elérni, hiszen ha megértjük, hogyan
jutottunk idáig, miért itt tartunk,
világossá válik az is, milyen érdekek állnak a helyzet fenntartása mellett.
Mindenkit tehát nem lehet megnyerni, de egy széles körű támogatást el lehet
érni.
OKA
Van-e esély arra, hogy olyan javaslatot dolgozzon ki az OKA, amit bármely
jövőbeli (oktatási)
kormányzat végrehajt?
- Igen, én erre jó esélyt látok, és csak ilyen javaslatokkal érdemes
előállni.
Ha sikerül egyértelműen megmutatni az okok és az okozatok közötti
összefüggést, akkor nehezebben
lehet kitérni a tennivalók elől.
Például az egyik legnagyobb gond ma az, hogy minden negyedik-ötödik gyerek
használhatatlan
tudással hagyja el az iskolapadot.
Ezek a gyerekek felnőtt korukban többet fognak kivenni a közös kasszából
különböző támogatások formájában,
mint amennyit adók, járulékok formájában befizetnek.
Egy tucatnyi intézkedés kell ennek a megfordítására, és belátható időn belül
nem lesz olyan kormányzat,
amely ne szembesülne ezekkel a feladatokkal.
- Az oktatási kerekasztal második ülésén a koragyerekkori nevelés volt
napirenden.
Elhangzott, hogy a korosztályt érintő infrastrukturális hálózat - védőnők,
bölcsőde, óvoda - nemzetközileg is jó állapotban van Magyarországon, de
mégis rengeteg gyerek görgeti egész életében maga előtt az iskolás kor előtt
felhalmozott problémákat, hiszen a gyerekek ebből a rendszerből kiszoruló 15
százaléka pont a leginkább hátrányos helyzetű családokból kerül ki.
Hogy lehetne "behozni" ezeket a gyerekeket a rendszerbe?
Van erre esély?
- A születéstől az iskolába lépésig valóban sok minden eldől.
Ez a témakör is jó példa arra, hogy milyen sokrétű tudásra van szükség a
problémák megértéséhez és megoldásához.
A kerekasztal munkájában résztvevő agykutatók, pszichológusok, pedagógiai
kutatók, szociológusok,
közgazdászok a saját szakterületükön felhalmozott tudás alapján mind-mind
arra a következtetésre
jutottak, hogy itt lehet a legtöbbet javítani a helyzeten.
A sikeres iskolakezdés, a jó indulás az egyik kulcskérdés.
Tudósok és írástudatlanok
Az OKA nyitóülésén az oktatás legfontosabb problémái között a szegregációt
és az alapkészségek
(olvasás, írás, számolás) aggasztó hiányát emelték ki.
Ezek szakmai körökben, például a Szegedi Egyetem kutatásai alapján, már több
évtizede ismertek voltak,
de 2001 óta a szélesebb nyilvánosság is tudhat róla.
Rengetegszer hangoztatták a kutatók ezeket, de semmi nem történt.
Pontosabban a nagy energiákat megmozgató, néha szenvedélyeket szító reformok
semmi eredményt nem hoztak.
Mi ennek az oka?
- Az okok sokaságát kellene itt felsorolni.
Talán kezdhetnénk a rendszerváltás kedvezőtlen mellékhatásaival, amelyekből
ma már nagyon sokat látunk.
Az értelmiségi pályák dinamizálódása, a fizetések differenciálódása a
kreatív, ambiciózus tanárok sokaságát szippantotta ki az iskolarendszerből.
A felsőoktatás expanziója, a pedagóguspályákon tapasztalható mennyiségi
túlképzés
nagyon gyenge minőséggel jár együtt.
Ennek összhatásaként ma már egészen más a tanári szakma összetétele. /1/
Egyre kisebb létszámú korosztályok
Idén csaknem 25 ezerrel kevesebben jelentkeztek az egyetemekre és a
főiskolákra, az idén végzős
középiskolások körében valamivel több, mint négyezer fővel csökkent a
továbbtanulni vágyók száma.
A jelentkezők között az utóbbi években egyre kisebb a korábban érettségit
szerzettek aránya:
2002-ben még 44 százalékuk, az idén már csak 34,5 százalékuk szerezte meg
matúráját még a felvételi évét megelőzően.
A számok tehát arra engednek következtetni, hogy a jelentkezők száma
elsősorban azért csökken,
mert kezdenek "elfogyni" azok, akik korábban nem jutottak be egyik
felsőoktatási intézménybe sem,
és most újra próbálkoznak.
Ami egyébként nem is csoda, tekintve, hogy évente 75-80 ezer diák
érettségizik nappali tagozaton, és az összes érettségiző száma is alig
haladja meg a 95 ezret (ennél persze pár tízezerrel többen tesznek
érettségit, de ők épp az újra-próbálkozók, vagy az előrehozott vizsgázók),
az egyetemekre és a főiskolákra viszont az elmúlt években rendre százezer
fölötti létszámban vettek föl új hallgatókat.
Nagy változás, hogy 62 ezerről 56 ezerre csökkent az államilag támogatott
férőhelyek száma,
amelyekben már nem is teljesen ingyenes a képzés.
A HÖOK már tavaly jelezte, hogy a "fejlesztési részhozzájárulás"
bevezetése miatt csökkeni fog a jelentkezők száma.
De a csökkenésnek további okai is lehetnek. /2/
Funkcionális analfabéták képzése
A tanulók körében végezett országos kompetenciamérés szerint minden negyedik
magyar kisdiák
képtelen megérteni az olvasott szöveget, képtelen a továbbtanulásra.
A tesztet tavaly május végén csaknem négyezer iskola 452 ezer diákja végezte
el.
A felméréssel az vizsgálták, hogy a tanulók képesek-e tudásukat alkalmazni
és további ismeretszerzéshez felhasználni. Évek óta semmilyen javulást nem
mértek - mondta Balázsi Ildikó, a SuliNova Kht. értékelési központjának
vezetője. Két éve a hatodikos tanulók hasonló arányban - 21 százalékuk
nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem
- értették a szöveget.
A teszt azt mutatja, hogy a tényanyagok átadására összpontosító oktatás nem
fejleszti a kulcsképességeket.
A diákoknak szokatlanok az "életszagú" feladatok, mert az iskolában nem
találkoznak ilyenekkel.
A hat illetve három éve elvégzett nemzetközi vizsgálatok szerint is a magyar
diákok szövegértése az alsó egyharmadban található. /3/
Miért csökken
Miközben tavalyhoz képest csaknem 25 ezerrel kevesebben jelentkeztek az
egyetemekre és a főiskolákra,
az idén végzős középiskolások körében csak alig valamivel több, mint
négyezer fővel csökkent
a továbbtanulni vágyók száma.
A jelentkezők között az utóbbi években egyre kisebb a korábban érettségit
szerzettek aránya.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) egyik illetékese
szerint a jelentősen csökkenő létszám mögött a fenti okon túl a tandíj
bevezetése is meghúzódik.
Ezzel szemben a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint nem valószínű,
hogy ez a magyarázat, inkább a demográfiai ok (kevesebb hallgató) a
lényeges.
Az okok között a kínálati oldal szűkülése (kevesebb államilag támogatott
hely) is meghúzódhat:
az idén 62 ezres államilag támogatott felsőoktatási hely jövőre 56 ezerre
csökken,
ráadásul ebből 12 ezer felsőfokú szakképzési helyet jelent.
Míg korábban érdeklődés hiányában sosem sikerült feltölteni a felsőfokú
szakképzés keretszámait,
így lehetőség volt a helyeket alapképzésre átcsoportosítani, ezt most nem
engedi a szaktárca.
Azaz ha nem töltik föl a felsőfokú szakképzés keretszámait az intézmények,
akkor nem lesz 56 ezer államilag támogatott hallgató. /4/
Verik a pedagógust
Nő az agresszív megnyilvánulások száma az iskolákban.
Szülő ver tanárt, pedagógus üt gyereket, diák vesz elégtételt a társán,
harmadikos tanuló bokán rúgja a tanítónőjét. Legutóbb egy bujáki szülőt
ítéltek felfüggesztett börtönre, mert bántalmazta gyermeke iskolájának
igazgatóját. Világjelenségnek tartják a szakemberek, hogy egyre több
agresszív megnyilvánulás színtere lesz az iskola.
Néhány országban erre a renitens diákokkal szembeni szigorúbb fellépéssel
reagálnak.
Szociológusok, pszichológusok és jogászok szerint a fő gond az, hogy az
agresszió kifinomult formái polgárjogot nyertek a mindennapokban, a
gazdaságban, a közéletben, ráadásul a különböző nemzedékek közötti mind
élesebb ellentét, az érdemi párbeszéd hiánya is motiválja az erőszakos
válaszokat a kihívásokra.
Magyarországon gazdag példatára van az iskolai agressziónak, s egyre több a
közfeladatot ellátó - ennek a büntethetőség szempontjából jogi jelentősége
van - pedagógus bántalmazása. /5/
Tanárképzés
Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész rámutat arra az ellentmondásra, hogy amit
eddig az egyetemeken
öt év alatt nem sikerült megtanítani a leendő tanároknak, azt most három
alatt kellene.
Oktatási rendszerünk világrekorder lehetett pl. az orosztanítás négy
évtizedes eredménytelenségével.
Az EU-ban nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelveket, fölmérések
szerint bajok vannak a magyar szövegértéssel is.
A közvélemény öncsalásai, álmai, téves helyzetfölmérései, tájékozatlanságai
jórészt iskolai eredetűek.
A felsőoktatásban dolgozók évtizedek óta tapasztalják az érettségizettek
szakmai alapismereteinek rohamos csökkenését.
A gondos szülők már a hetvenes években különórákra járatták gyerekeiket,
hogy tudjanak idegen nyelvet, és elsajátítsák a "jobb" egyetemi szakok
elvégzéséhez szükséges tudást. TTE írja.
"Hosszabb távú cél az volt, hogy a "felső tagozaton" főiskolai, a
középiskolákban egyetemi végzettségű tanárok tanítsanak.
A tanárképző főiskolákról számos kiváló tanár került ki, akik részben
tehetségükkel, részben önképzéssel,
részben lelkes elkötelezettségükkel eredményesen dolgoznak.
(Van közöttük Herder-díjas professzor is.) Ám a főiskolai oktatás nem
képzett jobb nevelőket,
s szakmai színvonala nem lehetett azonos az egyetemivel: az itt tanulók az
egy évvel rövidebb
tanulmányi idő miatt nem kaphattak hasonló mélységű szakmai ismereteket.
Az egyetemi tanulmányaik során kiemelkedők viszont jórészt a
felsőoktatásban, a tudományos kutatásban és nem tanári pályákon helyezkedtek
el.
Az iskolákból nem csupán a kutatás igényét száműzték, de az újabb tudományos
szemléletek ismeretét
sem tartják kellően fontosnak.
Mivel a Rákosi-Kádár-rendszer a tanárokat a másodrendű "nem termelő
szférába" sorolta,
az iskolafenntartók az állásokat nem mindig az alkalmasság és kiválóság elve
alapján töltik be.
(A középiskolákban máig sokan tanítanak főiskolai végzettséggel, s 1993-ig
különböző tanfolyamokat is "diplomaként" ismertek el.) /6/
Marihuána az általános iskolákban
Nem csupán a közép-, hanem már az általános iskolákban is terjed a
marihuána - mondta el a BRFK
kábítószer elleni osztályának vezetője.
A fiatalok 60-70 százaléka kapcsolatba került már valamilyen formában
vele,vagy van olyan ismerőse, aki tud szerezni.
A terjesztők is ebből a körből nőnek ki.
Leginkább a könnyű drogok jelentenek veszélyt a fiatalokra - mondta a
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Kábítószer-bűnözés Elleni Osztályának vezetője.
A marihuána fogyasztása már a magyar gimnáziumokban megjelent, de
találkoztak már általános iskolás fogyasztókkal is.
Magyarországon a kábítószerezők a leggyakrabban marihuánát fogyasztanak.
Ez nem is csoda, nagyon könnyen hozzá lehet jutni, ráadásul számos szervezet
küzd a legalizálásáért.
Ugyanakkor körülbelül egy hónapja kért bocsánatot olvasóitól a The Guardian
című brit lap,
mert eddig ők is a könnyű drogok legalizálásáért küzdöttek, ugyanakkor a
legfrissebb kutatások kimutatták:
ezek sem ártalmatlanok, sőt fogyasztásuk igen súlyos személyiségzavarok
kialakulásához vezethet. /7/
Kiküldendő tanárok?
A középiskolai pedagógusoknak csupán 1 százaléka vállalna egy-két évnél
hosszabb ideig
tartó tanári munkát külföldön.
A 2004-es uniós csatlakozás óta három év telt el, és a Felvételi Információs
Szolgálat (FISZ)
országos középiskolai kutatásában több mint kétezer tanár nyilatkozott
unióhoz fűződő viszonyáról.
A felmérésből kiderül, hogy a pedagógusok öt százaléka 1-2 hónapig szívesen
vállalna munkát idegen nyelvterületen, de nem mennének túl messzire, a
többségük (36%) legfeljebb Németországig utazna.
Annak ellenére van ez így, hogy a nyelvi akadály már egyre kevésbé
befolyásoló tényező,
hiszen a tanárok 58 százaléka beszél már valamilyen szinten angolul, 46
százalékuk pedig németül.
A röghöz kötöttség oka azonban úgy tűnik, nem a tanárok elégedettségének
következménye.
Sőt, saját helyzetükkel kapcsolatban kifejezetten pesszimistán nyilatkoznak.
Lényegesen rosszabbnak látják helyzetüket a korábban csatlakozott tagállamok
pedagógusaihoz képest,
és egyetlen egy válaszadó sem nyilatkozott úgy, hogy helyzete jobb lenne az
uniós kollégákénál.
Árnyaltabb a kép, ha a 2004 óta csatlakozott országokban dolgozók
helyzetéhez mérte saját magát a megkérdezett, ebben az esetben a tanárok 5
százaléka jobbnak ítéli saját helyzetét.
A diákok helyzetét is sötéten látják ugyan a pedagógusok, saját helyzetüket
nehezebbnek ítélik. /8/
1. A reform már nem segít rajtunk. 2007. április 12. Balla István, fn.hu
nyomán
2. Elrettentő tandíj? - Huszonötezerrel kevesebb jelentkező a fősikolákra.
De lehet, hogy csak kisebb létszámú az érintett korosztály.
Népszabadság . Varga Dóra . 2007. április 12. nyomán
3. 2007-04-13 07:37 Minden negyedik magyar kisdiák funkcionális analfabéta
FH, hirtv.hu nyomán
4. Miért csökkent nagyot idén a felsőoktatásba jelentkezők létszáma?
[AD] 2007.04.13 09:29 portfolio.hu nyomán
5. Szülők vernek tanárt, egymást bántalmazzák a diákok.
Agresszió az iskolában.
Népszabadság . Hajba Ferenc . 2007. április 18. Hajba Ferenc, Győr, NOL
nyomán
6. Tanárképzés: lefelé a lejtőn. Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész, mho.hu
nyomán
7. Már az általános iskolákban is ott van a marihuána.
2007. április 17. 16:00. MNO (inforadio.hu) mno.hu nyomán
8. Nincs az a tanár, aki itthagyná az országot
2007-04-18 07:24:00 pb.hu nyomán
gondola, cgp
|
|
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: elégedettségének, alapismereteinek, megnyilvánulások, világjelenségnek, konferenciájának, mellékhatásaival, átcsoportosítani, iskolafenntartók, részhozzájárulás, kompetenciamérés, továbbtanulásra, huszonötezerrel, következtetésre, legalizálásáért, középiskolákban, használhatatlan, érettségizettek, szakterületükön, felsőoktatásban, önkormányzatok, mindennapokban, kábítószerezők, magyarországon, megfordítására, százszázalékos, koragyerekkori, középiskolások, pedagógusoknak, kialakulásához, szövegértéssel, nyelvterületen, összhatásaként, ellentmondásra, gimnáziumokban, döntéshozásban, pedagógusaihoz, március végén, eddigi változások, lépést jelentettek, oktatást érintő, mindenkori kormányt, oktatási rendszert, problémák mély, helyzet fenntartása, széles körű, okozatok közötti, tennivalók elől, egyik legnagyobb, gyerekek felnőtt, közös kasszából, tucatnyi intézkedés, oktatási kerekasztal, Csapó Benő, Balla István, Gyurcsány Ferenc, Magyarország Holnap Oktatási, Szegedi Egyetem, Balázsi Ildikó, SuliNova Kht, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, Magyar Rektori Konferencia, Taxner-Tóth Ernő, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Kábítószer-bűnözés Elleni Osztályának, Felvételi Információs, Varga Dóra, Hajba Ferenc,
|
|
|
|
|
Addig, amig csak a kerekasztalok mellett folyik a duma a fent megemlített témákról, addig nem fog történni semmi, főleg nem előrelépés.
A régen, oly előkelő helyen szereplő magyar oktatás-nevelés a világranglistán a 40-50közötti helyre süllyedt le.
Hatalmas szemléletváltásra, az oktatási-nevelési rendszerünk új alapokra való helyezésére, és mindehhez szakértő szakemberekre lenne szükség.
Vajh hány nemzedéknek kell még felnőnie a hibás reformoknak köszönhetően? és annak, hogy csak beszélünk róla és nem cselekszünk. |
|
|
|
Egyetértek minden szavaddal és osztom aggodalmadat. 1998-ban volt egy oktatási bizottsága a magyar parlamentnek. E bizottság vezetője - segítendő az illetékes minisztérium munkáját - kérdések sokaságát tette föl pedagógusoknak. A beérkezett válaszokat eljuttatta az akkori okt. miniszterhez. Az eredményt ismerjük...
|
|
|
március végén, eddigi változások, lépést jelentettek, oktatást érintő, mindenkori kormányt, oktatási rendszert, problémák mély, helyzet fenntartása, széles körű, okozatok közötti, tennivalók elől, egyik legnagyobb, gyerekek felnőtt, közös kasszából, tucatnyi intézkedés, oktatási kerekasztal, koragyerekkori nevelés, korosztályt érintő, gyerekek ebből, rendszerből kiszoruló, leginkább hátrányos, iskolába lépésig, kerekasztal munkájában, saját szakterületükön, legtöbbet javítani, sikeres iskolakezdés, egyik kulcskérdés, oktatás legfontosabb, szélesebb nyilvánosság, kutatók ezeket, nagy energiákat, okok sokaságát, rendszerváltás kedvezőtlen, értelmiségi pályák, fizetések differenciálódása, felsőoktatás expanziója, pedagóguspályákon tapasztalható, tanári szakma, idén végzős, jelentkezők között, utóbbi években, korábban érettségit, felvételi évét, számok tehát, jelentkezők száma, összes érettségiző, előrehozott vizsgázók, főiskolákra viszont, elmúlt években, államilag támogatott, csökkenésnek további, tanulók körében, olvasott szöveget, tesztet tavaly, tanulók képesek-e, hatodikos tanulók, tényanyagok átadására, diákoknak szokatlanok, alsó egyharmadban, továbbtanulni vágyók, jelentősen csökkenő, fenti okon, okok között, kínálati oldal, helyeket alapképzésre, felsőfokú szakképzés, agresszív megnyilvánulások, bujáki szülőt, renitens diákokkal, különböző nemzedékek, érdemi párbeszéd, iskolai agressziónak, büntethetőség szempontjából, leendő tanároknak, orosztanítás négy, legkevesebben idegen, magyar szövegértéssel, közvélemény öncsalásai, felsőoktatásban dolgozók, gondos szülők, hetvenes években, tanárképző főiskolákról, főiskolai oktatás, évvel rövidebb, egyetemi tanulmányaik, tudományos kutatásban, kutatás igényét, újabb tudományos, középiskolákban máig, általános iskolákban, fiatalok 60-70, körből nőnek, könnyű drogok, marihuána fogyasztása, magyar gimnáziumokban, leggyakrabban marihuánát, hónapja kért, középiskolai pedagógusoknak, 2004-es uniós, felmérésből kiderül, nyelvi akadály, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 0
- e Hét: 3528
- e Hónap: 12132
- e Év: 48073
|
|
|