|
|
|
2013-11-11 10:51:43, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
A Márton-nap története:
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén oda adta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours - ban segítette a rászorulókat.
Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen ( Savaria Sicca ), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.
Egy másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem - iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.) A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve " avis Martis " (Mars isten madara); régi szófejtéssel ,,Márton madara"-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.
A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
Népszokások:
A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.
A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak
Egyéb időjárással kapcsolatos ,,jóslások" is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: ,,Eljött Márton szürke lovon. - Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered ,,püspökfalat" szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz.
A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.
A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.
Forrás: ( https://www.facebook.com/pages/Az-Igazmond%C3%B3-Juh%C3%A1sz/250307305088221 )
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: egészségesebbek, alázatosságában, legismertebbek, gyomorfájástól, franciaországi, mellcsontjáról, kereszténység, tartományának, reformációnak, feldarabolják, megtisztítják, évnegyedkezdő, rajtaütésétől, folytatódott, katonájaként, protestánsok, kapcsolatban, szófejtéssel, tiszteletére, aesculapiust, majorannával, megkóstolták, rendszeresek, gágogásukkal, verdesésével, rászorulókat, megmentették, rejtekhelyét, lúdpecsenyés, szülővárosa, megengedett, szombathely, köztudatban, kapcsolatos, fejfájástól, cselekedett, legenda szerint, napvilágot 316-ban, római tribunus, római császár, franciaországi Amiens, hideg téli, nélkülöző koldusnak, koldus alakjában, monda szerint, érte jövő, ludak óljába, szárnyasok azonban, honfoglalás előtt, hadvezér Márton, hagyomány szerint, álomban sietett, Szent Márton, Római Birodalom Pannónia, Szent István, Szent Márton Szűz Mária, Savaria Sicca, Luther Márton, Eljött Márton,
|
|
|
|
|
|
| legenda szerint, napvilágot 316-ban, római tribunus, római császár, franciaországi Amiens, hideg téli, nélkülöző koldusnak, koldus alakjában, monda szerint, érte jövő, ludak óljába, szárnyasok azonban, honfoglalás előtt, hadvezér Márton, hagyomány szerint, álomban sietett, ország védelmére, ország patrónusa, pannonhalmi bencés, egyik hagyomány, szent született, legújabb kutatások, másik változat, római időkre, naptárban ősidők, téli évnegyed, rómaiak Aesculapiust, orvosistent ünnepelték, madarak gágogásukkal, gallok éjszakai, keresztény naptárban, lúdlakomák évnegyedkezdő, reformációnak korában, protestánsok Luther, poharaikat ilyenkor, népszokás ilyenkor, éves gazdasági, természet téli, cselédek ilyenkor, szárnyasok nyáron, aratási időszak, napon rendszeresek, fiatal libát, mellcsontjáról óvatosan, márciusi időt, néphit szerint, liba húsából, állat hátsó, bortól Márton-napján, napon csak, pásztorok ilyenkor, csomó vesszőt, barmai kijárnak, nyaláb vessző, köztudatban azonban, nappal kapcsolatban, hiedelem szerint, majd egész, újbor bírája, egészségesebbek, alázatosságában, legismertebbek, gyomorfájástól, franciaországi, mellcsontjáról, kereszténység, tartományának, reformációnak, feldarabolják, megtisztítják, évnegyedkezdő, rajtaütésétől, folytatódott, katonájaként, protestánsok, kapcsolatban, szófejtéssel, tiszteletére, aesculapiust, majorannával, megkóstolták, rendszeresek, gágogásukkal, verdesésével, rászorulókat, megmentették, rejtekhelyét, lúdpecsenyés, szülővárosa, megengedett, szombathely, köztudatban, kapcsolatos, fejfájástól, cselekedett, püspökfalat, pannonhalmi, területeken, honfoglalás, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
1 db bejegyzés |
| Összes: |
361 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 96
- e Hét: 330
- e Hónap: 2258
- e Év: 8274
|
|
|
Offline
