|
|
|
2013-12-20 17:52:07, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
Volt egyszer, hol nem volt, valamikor réges-régen egy kék és zöld szigeten élt egy szép fiatal asszony. Sok barátja volt a szigeten, tündérek, fák, virágok, nyulak, szarvasok és madarak...ám ő volt az egyetlen ember, aki a szigeten élt. Szerette volna magához hasonló emberekkel megosztani a barátságát, a titkait, ezért szülni kezdett. Minden hónapban, amikor a hold elrejtőzött, az asszony szült. Az első hat hónapban sötét bőrű és szemű leányokat szült. Az év második hat hónapjában fehér bőrű leányoknak adott életet. Minden év hetedik hónapjában varázserejű, szent tölgyfát szült az Első Asszony. Ahogy teltek az évek, sok-sok leány született, és néhány tölgyfa is. A leányok az állatokkal és egymással játszadoztak, fölmásztak a tölgyfa ágai közé és a tündérek társaságában virágokat szedtek.
Egy napon az Első Anya elsőszülött leánya maga is szült. Az Első Anya nagyon büszke és boldog volt, legkedvesebb barátja, a Tölgyfa (aki szerfölött bölcs volt) ezüstkoronát ajándékozott neki, és elnevezte Nagyanyónak. Hamarosan sok leány szült még, és a sziget még boldogabb hely lett, mint valaha, benépesült csecsemőkkel, nagylányokkal és nagyanyókkal, akik együtt játszottak az állatokkal, a fákkal és a tündérekkel. Egy téli éjszakán, amikor a hold elrejtőzött, az egyik leány olyan babát szült, aki minden eddig látott lénytől különbözött. Nem leány volt, se nem tölgyfa, hanem FIÚgyermek! Nagyon sötét és hideg éjszaka volt, az év leghosszab éjszakája, ezért minden leány és minden állat összebújt, hogy ne fázzanak. Miután izgalmuk lecsillapodott a különleges csecsemő láttán, rájöttek, hogy a kisfiú nem érzi jól magát. Nem volt olyan erős és nem volt olyan melegvérű, mint a sziget eddigi szülöttei. Mindannyian aggódni kezdtek érte, és megpróbálták őt átmelegíteni. A vastag prém és állatok odabújtak hozzá meg az anyjához, a tündérek varázsködöt hintettek fölé, a kicsi leányok pedig gyönyörűséges dalokat daloltak és körbe-körbe táncoltak a szobában. Ám a kisbaba nem tudott eléggé fölmelegedni, és hamarosan annyira kihűlt, hogy már sem sírni, sem a tápláló anyatejet szopni nem maradt ereje.
Első Nagyanyó nagyon féltette a kisfiút. Igyekezett eltitkolni könnyeit a leányai előtt, és kifutott az erdőbe. A hó szörnyen mély volt és szikrázóan fehér. Annyira mély volt, hogy Nagyanyó lépni sem tudott benne. Így hát barátja, a bagoly a tömött hófelhők fölé emelte őt, és magával vitte a varázserdőbe, ahol elsőszülöttje, a legszentebb, legbölcsebb barátja, a Tölgyfa élt. Első Nagyanyó elhatározta, tanácsot kér barátjától, hogyan segíthetne a kisfiún. Amikor a bagoly odaért a tisztáshoz, ahol a szent Első Tölgyfa élt, Nagyanyónak a szava is elakadt a látványtól! A földön egy szem hó sem volt, s a szabályos kör közepén ott hevert barátja, a Tölgy. Kidőlt ugyanis, és egy halom tuskóvá és gallyakká hasadt. Nagyanyó térdre rogyott a kidőlt fa mellett, és kicsorduló könnyei szikrázó jégcsapokká fagytak az arcán. Miközben próbálta megérteni, hogy mi történhetett drága barátjával, egy prérifarkas lépett a körbe, és mellételepedett. Először lenyalta arcáról az odafagyott könnyeket, majd egy titkot súgott Első Nagyanyó fülébe. Nagyanyó bólintott, majd a prérifarkas és a bagoly segítségével néhány rőzseköteget szedett össze legöregebb barátja, a Tölgy ágaiból, majd visszatért leányához és kisunokájához. A Tölgy adományát és a prérifarkas titkát felhasználva Nagyanyó megépítette a kék és zöld sziget legelső tűzrakását. A tündérek megrémültek, még sohasem láttak olyat, ami szárnyak nélkül táncol. Az állatok kacagtak, még sohasem láttak ilyen ragyogó szí neket, hacsak nem a tavaszi virágokon. A leányok nem tudták, mitévők legyenek, még sohasem éreztek tél közepén olyan meleget, mint a nyári homok a tengerparton. Az anyja közelebb húzta kisfiát a tűz széléhez, közelebb, mint bárki más (kicsit mindannyian meg voltak illetődve az új dologtól, amit tűznek hívnak). A kisbaba egy egész kicsit kinyitotta szemét, és mozgatni kezdte ujjacskáit. Aztán elmosolyodott, és lábujjacskáit is megmozgatta. Amikor már jól fölmelegedett, odabújt anyjához és szopni kezdett, és hamarosan már mindenki biztos volt benne, hogy minden rendben van vele. Mindannyian olyan boldogok voltak, hogy táncra perdültek a tűz körül, kedvenc különleges dalaikat énekelték, és kicsiny ajándékokat adtak a tűznek.
A kisfiú erős és boldog ifjúvá cseperedett, hála az Első Tölgyfa adományának. Sok-sok fia lett, és megtanította őket makkot ültetni az év hetedik újholdjának idején, hogy mindig sok-sok tölgyfa legyen a szigeten. Minden télen, az év leghosszabb, leghidegebb, legsötétebb napján a kék és zöld sziget egész népe különleges tüzet rakott. Különleges fából rakták a máglyát, és fényes díszekkel, csillogó tündérköddel ékesítették. Különleges ágat vagy tuskót szedtek össze, és miközben ékesítették, kedvenc dalaikat dalolták. Aztán ezt a szépséges tuskót a jövőnek adták ajándékba... és minden gyermek meghallgathatta az Első Tölgyfa ajándékának történetetét. Az év leghosszabb éjszakáján, amikor gyertyát gyújtotok vagy tüzet raktok, emlékezzetek az Első Nagyanyó és a prérifarkas történetére, aki elárulta a titkot Nagyanyónak. Nem számít, milyen hideg van...... ...........
forrás: (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=456526361126482&set=a.13528882658357 2.23663.100003073652036&type=1) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: meghallgathatta, mellételepedett, lecsillapodott, fölmelegedett, gyönyörűséges, nagylányokkal, lábujjacskáit, kisunokájához, elmosolyodott, történhetett, tengerparton, felhasználva, fölmelegedni, megpróbálták, társaságában, játszadoztak, legkedvesebb, ezüstkoronát, nagyanyókkal, ajándékozott, átmelegíteni, segítségével, történetetét, megtanította, tündérköddel, emlékezzetek, jégcsapokká, nagyanyónak, leghosszabb, ajándékának, prérifarkas, cseperedett, legbölcsebb, varázsködöt, ékesítették, mindannyian, szép fiatal, egyetlen ember, hold elrejtõ, asszony szült, tölgyfa ágai, tündérek társaságában, téli éjszakán, egyik leány, különleges csecsemõ, sziget eddigi, vastag prém, tündérek varázsködöt, kicsi leányok, tápláló anyatejet, leányai elõ, tömött hófelhõ,
|
|
|
|
|
|
| szép fiatal, egyetlen ember, hold elrejtõ, asszony szült, tölgyfa ágai, tündérek társaságában, téli éjszakán, egyik leány, különleges csecsemõ, sziget eddigi, vastag prém, tündérek varázsködöt, kicsi leányok, tápláló anyatejet, leányai elõ, tömött hófelhõ, bagoly odaért, szent Elsõ, halom tuskóvá, prérifarkas lépett, odafagyott könnyeket, titkot súgott, bagoly segítségével, prérifarkas titkát, tündérek megrémültek, állatok kacagtak, tavaszi virágokon, nyári homok, anyja közelebb, egész kicsit, kisfiú erõ, szépséges tuskót, prérifarkas történetére, titkot Nagyanyónak, meghallgathatta, mellételepedett, lecsillapodott, fölmelegedett, gyönyörűséges, nagylányokkal, lábujjacskáit, kisunokájához, elmosolyodott, történhetett, tengerparton, felhasználva, fölmelegedni, megpróbálták, társaságában, játszadoztak, legkedvesebb, ezüstkoronát, nagyanyókkal, ajándékozott, átmelegíteni, segítségével, történetetét, megtanította, tündérköddel, emlékezzetek, jégcsapokká, nagyanyónak, leghosszabb, ajándékának, prérifarkas, cseperedett, legbölcsebb, varázsködöt, ékesítették, mindannyian, különbözött, varázserejű, legszentebb, tündérekkel, elhatározta, megrémültek, történetére, adományának, megmozgatta, megépítette, ajándékokat, legsötétebb, újholdjának, leghidegebb, leghosszab, állatokkal, benépesült, éjszakáján, játszottak, szerfölött, fölmásztak, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
1 db bejegyzés |
| Összes: |
361 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 253
- e Hónap: 434
- e Év: 6450
|
|
|
Offline
