2010-07-26 23:00:22, hétfő
|
|
|
József Attila: ÓDA
3.
Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amig meg nem halnak.
Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak,
te kedves, szép alak,
lényed ott minden lényeget kitölt.
A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyulnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.
Ized, miként a barlangban a csend,
számban kihülve leng -
s a vizespoháron kezed,
rajta a finom erezet,
föl-földereng.
József Attila: Óda
Link
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: József Attila |
|
Címkék: vizespoháron, belemartalak, ösztöneimmel, pillanatok, barlangban, mozdulatod, elvonulnak, megálltál, földereng, szememben, szeretlek, szeretnek, csillagok, nyugalmat, lehullnak, tárgyakat, hallgatag, mélyüket, halandók, mosolyod, fülemben, lényeget, gyermek, elmémbe, zörögve, kihülve, számban, gyulnak, szavad, minden, kitölt, lényed, kedves, erezet, attila, vermek, hallgatag vermek, pillanatok zörögve, vizespoháron kezed, finom erezet, József Attila,
|
|