|
2010-11-10 19:05:07, szerda
|
| |
| |
A JÖVŐ HÁBORÚJA, A HÁBORÚ JÖVŐJE
Gőcze István alezredes írása ZMNE , (Magyar Hírlap, 2010. November 8. hétfő, 13.o.)
A HIDEGHÁBORÚ JÓVAL EGYSZERŰBB POLITIKAI ÉS KATONAPOLITIKAI EGYENLET VOLT, MINT AMI ANNAK BEFEJEZÉSE UTÁN A VILÁGRA KÖSZÖNTÖTT
A kétpólusú világrend felbomlása jóval többet jelentett két szuperhatalom, illetve a mögöttük álló szövetségi rendszerek (NATO, Varsói Szerződés) szembenállásának megszűnésével, hiszen e kettő közül 1991-ben felbomlott a Varsói Szerződés, majd még ez évben, December 31-én szétesett a szovjet birodalom is. Ugyanis a hidegháború vége nem jelentette a boldog békeidők bekövetkeztét. Igazuk lett azoknak az elemzőknek, akik azt állították, hogy a hidegháború jóval egyszerűbb politikai és katonapolitikai egyenlet volt, mint ami következett utána, illetve napjainkban is zajlik. E szakírók elemzéseikben azt állították, hogy a hidegháború egy olyan sakkjátszma, ahol a két vezér (Egyesült Államok, Szovjetunió) kordában tudta tartani a játszma többi játékosát (figuráját). A kezdeti időszakban valóban még a megbékélés került a középpontba, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a védelmi kiadások a hidegháború csúcsidőszakát jelentő 1200 milliárd dollár/év összegről kb. 800 milliárd dollár/évre estek vissza. Rá kellett azonban döbbennünk, hogy az új korszak egészen új kihívásokat hozott. Először is a nemzetközi terrorizmus jelentős megerősödését kell kiemelni. E fogalom kapcsán nem lehet, és nem szabad figyelmen kívül hagyni az iszlám terrorizmus kérdéskörét. 2001. Szeptember 11. után az Egyesült Államok, továbbá a nyugati világ ó sőt a keleti országok egy jelentős ré sze is ó a terrorizmus elleni küzdelem jegyében jelentős fegyverkezésbe és új harceljárások kidolgozásába kezdett. Ez a "jelentős" szó jelen esetben anynyit tesz, hogy a világ országainak védelmi kiadása egy évben túlszárnyalta a hidegháborús csúcsot (kb. 1350 milliárd dollár/év) Ebből is jól láthatjuk, hogy e kiadások folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban. Nézzünk néhány további számadatot a fegyverkezési adatokról: Az Egyesült Államok védelmi kiadásai a 2000-ben elköltött 387 milliárd dollárról 2008-Ra 709 milliárdra növekedtek, és ebből "csupán" 194 milliárd ment el az afganisztáni és az iraki háborúkra. Az Egyesült Államok a GDP-jének 4,5 százalékát költi fegyverkezésre. A Pentagon által potenciális ellenfeleknek tekintett államok (Kuba, Irán, Líbia, Szudán, Észak-Korea és Szíria, valamint a két nagy, Oroszország és Kína) kiadásai összesen alig 29 százalékát teszik ki az amerikai katonai költségvetésnek; az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei ( a NATO, Dél-Korea, Ausztrália és Japán) együtt összesen a világ katonai költekezésének 72 százalékát jelentik.
Érdemes azonban a felszín alá is nézni, s megvizsgálni, hogy a világ jelenlegi egyetlen szuperhatalma - az Egyesült Államok - miként képzeli el a jövő háborúját - amit még mindig a terrorizmus elleni küzdelem jegyében terveznek -, s ennek érdekében a konvencionális haderőnemek esetében milyen technikai-technológiai fejlesztéseket hajtottak/hajtanak végre, illetve mik vannak a tervezőasztalon a tervezés fázisában. Talán ez a tanulmány is rávilágít arra, esetleg bizonyítja azt, hogy a terrorizmus jelentősége némiképp csökken a közeljövőben várható globális kihívások mellett. Ilyenek például az iható édesvíz hiánya, a globális felmelegedés felgyorsulásából fakadó negatív hatások, mint pl. Tengerszint-emelkedés, migráció a tengerparti megapolisokból, a termőterületek csökkenése, ezek élelmiszer háborúkhoz vezethetnek, a nyersanyagkészletek kiaknázásának könnyebbé válása és a sort tovább lehetne folytatni. Azonban ezek a kihívások már jóval túlmutatnak a terrorizmus kérdésén. Természetesen az erősebbik fél akaratát rá fogja kényszeríteni a gyengébbik félre, annak érdekében, hogy a célját elérje. Valószínűsíthető, hogy a jövőben az alapelemek közül az ivóvíz és a termőföld birtoklása kerül az előtérbe, s ezek lesznek a konfliktusok fő forrásai, az olyanok mellett, mint a Huntingtonféle kulturális, vallási, civilizációs ellentétek is. Érdemes megvizsgálni, hogy az Egyesült Államok hadvezetése ( a terrorizmus elleni küzdelem jegyében) a közeljövőben miként vizionálja a jövő háborúját, s milyen technikai-technológiai fejlesztéseket hajt végre ennek érdekében az egyes haderőnemeknél.
Amennyiben tüzetesen megvizsgáljuk e kérdéskört, feltehetjük a kérdést: "valóban a terrorizmus legyőzésére készülnek ezek a fegyverek?!" Gyakran teszik fel a kérdést: vajon milyen lesz a háború a jövőben? A hazai hadtudományi kutatók közül mindenképp meg kell említeni, hogy jelentős azon hazai hadtudományi kutatással foglalkozó szakemberek száma, akik a 21. századi hadviseléssel a hadtudomány elméleti és eljárási kérdésekkel foglalkoznak. Érdemes áttekinteni, hogy az amerikai vélemények miként prognosztizálják a jövő háborúját, alapvetően a technika-technológia oldaláról. Az elképzelések szerint az országok új eszközökkel harcolnak a civil lakosság körében megbújó lázadók és a bombákkal, rakétákkal, sőt a tömegpusztító fegyverekkel rendelkező terroristák ellen.
Számos új - a terrorizmus elleni - eszköz napjainkban még a tervezőasztalon található, de néhány már hadrendbe is állt. A következő szituáció már a közeli jövőt jellemzi: egy pilóta nélküli re pülő ellenőrzi az ellenséges területet. A célpont koordinátáit megküldi az előretörő szárazföldi csapatoknak. A terepet robotjárművek derítik fel, és az adatokat továbbítják a harcállás pontnak. Ugyanakkor az információt eljuttatják a parttól 80 kilométerre várakozó DDG-1000-es romboló rakétavédelmi rendszeréhez is, a harctér más egységeihez, valamint a sok ezer kilométerre lévő főparancsnokságra. Egy CVN8-osztályú repülőgép hordozóról egy pilóta nélküli csatarepülőgép emelkedik fel, hogy harcba lépjen az ellenséges erőkkel. A harcállásponton elemzik a több forrásból származó információkat, majd kialakítják a műveleti tervet. Ezt követően meghatározzák a feladatot a harci tevékenységben részt vevő csapatok, eszközök parancsnokainak, majd kiadják a tűzparancsot. Az említett romboló indítja a nagy hatótávolságú támadórakétákat. Egy Virginia osztályú tengeralattjáró cirkálórakétát lő ki egy távoli szárazföldi célpont megsemmisítése érdekében, az F-35ös vadászbombázók légi támogatást nyújtanak a szárazföldi csapatoknak. A hadműveletet a jövő harci számítógépes rendszere koordinálja.
Az amerikai szakértők szerint a laboratóriumokban megszülető csúcstechnológiai eszközrendszerek átformálják a holnap háborújáról kialakított nézeteinket. Nagy valószínűség szerint minden másként lesz, mint azt néhány éve elképzeltük. A jövő hadviselésének alapja az információs szupersztráda lesz. Ennek megfelelően az Egyesült Államok hadserege hatalmas kommunikációs hálózatot épít. " A hálózat centrikus elnevezés az amerikai flottától ered, az 1990-es évek közepéről. A haditengerészet eltérő gondolkodását tükrözi. Az egyes hajóknak mindig gondot okozott az egymással és a parton elhelyezkedő főparancsnoksággal való kommunikáció. Az 1990-es években a flotta felismerte, hogy a műholdas kapcsolatokkal rengeteg adatot juttathat el a hajókra. Rájöttek, hogy ezzel a flotta egységeit hálózatba kötve az egyes hajók önálló rendszerként működhetnek, a nagy rendszeren belül." Ugyanez a hálózat kibővítve összekötheti a szárazföldi, a légierő és a haditengerészeti haderőnemeket, így ezek egyetlen parancsnoki ó összhaderőnemi ó struktúrává alakulnak át. A jövőben a kialakult helyzetnek megfelelően az illetékes parancsnok választhat, hogy a páncélozott harcjárművek, a hadihajók, a repülők, a tüzérségi eszközök illetve a pilóta nélküli eszközök közül melyikkel mérjen csapást a felderített célpontra. Egy nap talán megelőzhetővé válik az ellenség támadása. A terrorizmus elleni harchoz újabb fegyverek, védelmi rendszerek és hírszerző technológiák kifejlesztése szükséges. Ez az egyetlen remény a biztonságra. Vajon új konfliktus esetén csak az új háborús technológiák nyújthatnak védelmet? Az írás elején feltett kérdés, hogy az előzőekben bemutatott fegyverrendszerek, új harci technikai-technológiai fejlesztések csak a terrorizmus, illetve a terroristák ellen veszik fel a küzdelmet. Az új fegyverek maximálisan - kimondva- kimondatlanul alkalmasak egy konvencionális értelmezésű, de high-tech alapú fegyveres küzdelem, sőt háború megvívására.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Politika |
|
|
|
Címkék: szembenállásának, eszközrendszerek, prognosztizálják, haditengerészeti, felgyorsulásából, valószínűsíthető, haditengerészet, parancsnokainak, tervezőasztalon, költségvetésnek, katonapolitikai, harcállásponton, támadórakétákat, tengeralattjáró, kapcsolatokkal, csatarepülőgép, fejlesztéseket, konvencionális, huntingtonféle, hadviselésének, termőterületek, költekezésének, megapolisokból, csúcsidőszakát, fegyverkezésre, tevékenységben, haderőnemeknél, cirkálórakétát, megsemmisítése, vadászbombázók, fegyverkezésbe, összhaderőnemi, szövetségesei, hatótávolságú, bekövetkeztét, szuperhatalma, kétpólusú világrend, mögöttük álló, szovjet birodalom, hidegháború vége, boldog békeidők, hidegháború jóval, olyan sakkjátszma, játszma többi, kezdeti időszakban, megbékélés került, védelmi kiadások, hidegháború csúcsidőszakát, nemzetközi terrorizmus, iszlám terrorizmus, nyugati világ, keleti országok, JÖVŐ HÁBORÚJA, HÁBORÚ JÖVŐJE, Gőcze István, Magyar Hírlap, HIDEGHÁBORÚ JÓVAL EGYSZERŰBB POLITIKAI ÉS KATONAPOLITIKAI EGYENLET VOLT, MINT AMI ANNAK BEFEJEZÉSE UTÁN VILÁGRA KÖSZÖNTÖTT, Varsói Szerződés, Egyesült Államok,
|
|
Offline
