Honthy Hanna életrajza - Honthy Hanna,Hügel Hajnalka,Rákosi Szidinél,Anthes Györgynél,Hajnal Hajnalka,Tengerész Kató,Fedák Sárival,Halmos Géza,Revü Színház,Blaha Lujza Színház,Király Színház,Belvárosi Színház,Fővárosi Operettszínházhoz,Gáspár Margit,Békeffy István,Kellér Dezső,Madame Fleuryt,Csárdáskirálynő Cecíliájaként,Nyikita Hruscsov,Fényes Szabolcs,Lajtai Lajos Három,Molnár Gál Péter,Első Hölgye, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Honthy Hanna életrajza

2010-02-17 10:02:41, szerda

	Honthy Hanna életrajza 1893. Február 21. -én született Hügel Hajnalka néven Budapesren Apja nyomdász, anyja varrónő volt. A kislány az Operaház balettiskolája mellett gyermekszerepekben lépett föl, színi mesterséget Rákosi Szidinél, éneklést a világhírű tenorista Anthes Györgynél tanult. Hajnal Hajnalka néven. 1912-ben a Népoperában, ahol a Tengerész Kató c. operettben szerepelt de a várt átütő siker elmaradt majd vidéki társulatoknál játszott, huszonhét évesen szerződött Pestre. Szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban - joggal - riválisát látta, s alaposan megkeserítette életét. A szubrettből így is primadonna lett, s bár aratott sikert prózai színpadon is, évtizedekig a daljátékok és operettek ünnepelt sztárja maradt. Debrecenben szerepel, férjhez megy dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotja számára a Honthy Hanna művésznevet . 1916-tól a főváros különböző színházaiban: Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház - kapott szerződést. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de ő elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint PRIMADONNÁT. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével. 1949-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, de búcsút kellett mondania a hagyományos primadonnaszerepnek, még a nyugdíjazás gondolata is felvetődött. Az államosított operettszínház első igazgatója, Gáspár Margit azonban mást gondolt: az 1952 utolsó napjaiban bemutatott Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában a szövegkönyvet átigazító Békeffy István és Kellér Dezső főszereplővé léptették elő az előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt. E szerepkörben az ötvenedik évén már jóval túl járó Honthy megújult, s még huszonöt évig színpadon maradt. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynő Cecíliájaként aratta, amelyet még nyolcvanévesen is játszott (a darabban korábban a fiatal primadonnát, Sylviát alakította). A többször is felújított operett levehetetlen volt a műsorról, külföldön is turnéztak vele, a moszkvai fellépés színháztörténeti eseménnyé vált. Az egyébként is operett-kedvelő moszkvaiak körében hatalmas sikert arattak, s Nyikita Hruscsov pártvezető egy Moszkvics-autóval fejezte ki hódolatát. A primadonna szinte minden jelentős operett főszerepét magáénak mondhatta, Fényes Szabolcs neki írta a Maya címszerepét, Lajtai Lajos Három tavasz című operettjét jutalomjátékként kapta, az életét játszhatta el a háromgenerációs szerepben. Ragyogó színpadi jelenség volt, magas fokú mesterségbeli tudással és színészi képességgel, légkört teremtett, betöltötte a teret. Egész életén át hihetetlen önfegyelemmel csak a színházra, a fellépésre koncentrált, legendák szólnak fegyelméről, szigoráról. Utánozhatatlan marad, ahogy az édeskés mese és a keserű valóság közötti hangulatot kifejezte, ahogy eljátszotta az operettes stílust s közben ironizálva kikacsintott, megteremtve az álom és a valóság közötti harmóniát. A mindenkori politikai hatalom támogatta a műfajt és kiváló képviselőjét, mert az feledtetni tudott, a közönség pedig esténként tombolt. Honthy Hanna a magyar színházi élet nagyasszonya, vagy ahogy Molnár Gál Péter nevezte: a színházi élet Első Hölgye volt. 1950-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, s ugyancsak 1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat. 1978. december 30-án halt meg Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben Formázott szöveg az alábbi linken Link

0 komment , kategória: Honthy Hanna

Címkék: jutalomjátékként, színháztörténeti, csárdáskirálynő, háromgenerációs, utánozhatatlan, operettszínház, megkeserítette, balettiskolája, nyolcvanévesen, hangfekvésével, társulatoknál, képességeivel, cecíliájaként, önfegyelemmel, szövegkönyvet, mesterségbeli, szerepkörben, nagyasszonya, főszereplővé, államosított, levehetetlen, színházakban, képviselőjét, szubrettként, színházaiban, pályatársban, kikacsintott, debrecenben, eljátszotta, népoperában, évtizedekig, szubrettből, tanácsoshoz, művésznevet, képességgel, koncentrált, világhírű tenorista, várt átütő, színpadra Fedák, nála jóval, főváros különböző, daljáték műfajának, nyugdíjazás gondolata, államosított operettszínház, 1952 utolsó, szövegkönyvet átigazító, előkelő viselkedésű, ötvenedik évén, számára átírt, darabban korábban, fiatal primadonnát, moszkvai fellépés, Honthy Hanna, Hügel Hajnalka, Rákosi Szidinél, Anthes Györgynél, Hajnal Hajnalka, Tengerész Kató, Fedák Sárival, Halmos Géza, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház, Fővárosi Operettszínházhoz, Gáspár Margit, Békeffy István, Kellér Dezső, Madame Fleuryt, Csárdáskirálynő Cecíliájaként, Nyikita Hruscsov, Fényes Szabolcs, Lajtai Lajos Három, Molnár Gál Péter, Első Hölgye,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]