|
2011-12-25 22:43:20, vasárnap
|
| |
| |
KÁRPÁTALJA
Kárpátalja Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetunió ukrajnai részeként.
Árpád hadai 895-ben (vagy 896-ban) léptek a területre a Vereckei-hágón át. Az I. István idején megszervezett 45 vármegye közül Borsova (később Bereg) és Ung vármegye Kárpátalján található. Ettől kezdve Kárpátalja a Magyar Királyság szerves részét képezte, egészen a trianoni békeszerződés megkötéséig, amikor is Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált.
Az 1938. november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét Magyarország annektálta. 1944 októberében a szovjet hadsereg foglalta el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve deportálása a gulágokba.
A Szovjetunió felbomlása után Kárpátalja az 1991. augusztus 24-én függetlenné vált Ukrajna része lett. A kárpátaljai magyarok és ruszinok így alig 70 év alatt tehát öt országhoz is tartoztak. Ez a maga nemében világcsúcsnak is tartható, elképzelhető tehát, milyen megrázkódtatást élhettek át az ott élő honfitársaink Trianon szégyeneként! A kárpátaljai ruszinok 2008. október 25-én Munkácson megtartott II. Európai Kongresszusa határozatban követelte Kárpátalján ruszin autonóm terület létrehozását.
Az 1910-es népszámlálás során Kárpátalja 605 942 lakosa közül 185 433 (30,6%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg ruszin, ukrán és orosz nemzetiségű ebben az időben 330 010 (54,5%) fő volt. Ugyanezen népszámlálás során a nagyobb városokban a lakosság többsége magyarnak vallotta magát (Ungvár 59,3%, Munkács 73,9%, Beregszász 96,4%).
A mai Kárpátalja Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal szomszédos régiója. Területe 12 800 km2. Négyötöde hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Az itteni Kárpátok három nagyobb hegyvonulata: a Beszkidek és a Gorgánok a voltaképpeni földrajzi határon és a vízválasztón húzódnak, a megye középső és keleti részét foglalják el a Poloninák és a Vihorlát-Gutini hegylánc. A vidék délkeleti részére benyúlnak a Máramarosi havasok. Kárpátalja - és egyúttal Ukrajna - legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. Legnagyobb folyója a Tisza, továbbiak: Tarac, Talabor, Nagyág, Borzsa, Latorca, Ung. Legnagyobb tava a Szinevéri-tó. || Kárpátalja teljes népessége cirka 1.250 ezer fő, a magyar lakosok száma kb. 150 ezer (12 %) Megyeszékhely: Ungvár. Nagyobb városok: Munkács, Beregszász, Csap, Huszt.
Kárpátalja csodálatos természeti szépségeiről híres. Az alföldi részén szőlő borította dombjaival, tavaival, folyóival és történelmi múltjával csalogatja az érdeklődőket. Itt megtalálható a csend, a nyugalom, a hagyományos falusi környezet nyújtotta kikapcsolódás, a vidéken élő emberek messze földön híres vendégszeretete. Fő cél, megismertetni az oda látogató vendégekkel Kárpátalja történelmi nevezetességeit és gyönyörű tájait.
VIDEÓ
Kárpátalja: Zene: Kárpátia - Keleti Kárpátok
/További képek megtalálhatók a http://magyarorszag-szep.hu illetve http://erdely-szep.hu
honlapokon/
Link
KÁRPÁTALJA - Kárpátia - Keleti Kárpátok
Link
Kölcsey Ferenc: Huszt
Link
Várak, látnivalók Kárpátalján /TVN VIdeótár - 15 db/
Link
Kárpátaljai turizmus
Link
Beregszász.WMV
Link
BEREGSZÁSZ /Mihi/
Link
1939. március Kárpátalja birtokba vétele - Filmarchivum
Link
KÁRPÁTALJA honvédeink birtokba vették Kárpátalját 1939. márc.
Link
Kárpátalja visszacsatolása
Link
És egy csodálatos videó az ezeréves határról, Erdélyből: Gyimesbükk, ezeréves határ
Link
KÉPGALÉRIA
Verecke: a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékműve /2008.május 2/
Ungvár
Munkács
Huszt
Beregszász
Nagyszőllős - Fekete hegy
Huszt
Rahó
Kőrösmező
Máramarosi /Radnai/ havasok
Vereckei hágó
Verecke
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Világjárók |
|
|
|
Címkék: lengyelországgal, magyarországgal, nevezetességeit, vendégszeretete, magyarországhoz, visszacsatolása, megrázkódtatást, szovjetunióhoz, békeszerződés, megismertetni, honfitársaink, következménye, csehszlovákia, megtalálhatók, nemzetiségűek, megyeszékhely, világcsúcsnak, világháborúig, megszervezett, anyanyelvűnek, kikapcsolódás, vízválasztón, podkarpatská, magyarország, kitelepítése, megtalálható, filmarchivum, voltaképpeni, szépségeiről, létrehozását, határozatban, népszámlálás, hegyvonulata, szlovákiával, érdeklődőket, kongresszusa, ruszin nemzetiségűek, trianoni békeszerződés, magyar hadsereg, szovjet hadsereg, kárpátaljai magyarság, kárpátaljai magyarok, maga nemében, kárpátaljai ruszinok, 1910-es népszámlálás, nagyobb városokban, lakosság többsége, itteni Kárpátok, voltaképpeni földrajzi, vízválasztón húzódnak, megye középső, vidék délkeleti, Kárpátalja Ukrajna, Kárpátalja Ukrajnától, Magyar Királyság, Podkarpatská Rus, Kárpátalja Csehszlovákia, Európai Kongresszusa, Keleti Kárpátok, Kölcsey Ferenc,
|
|
Offline
