Neptunuszon túli objektumok - Gerard Kuiper,Klasszikus Kuiper,Belső Oort-felhő,Külső Oort-felhő,Lokális Csillagközi Felhőn,Lokális Buborék,Alfa Centauri,Proxima Centauri,Sirius,Epszilon Eridani, - sanci81 Blogja

Továbbiak »

Belépés

			sanci81.blog.xfree.hu
-Minden ember, minden apró mozzanat, Életedbe úgy került, hogy magad vontad oda... Az pedig, hogy mit kezdesz velük, csakis rajtad áll! ...			Czifra Sándor 2007.12.24 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Neptunuszon túli objektumok

2010-09-26 14:26:37, vasárnap


	Neptunuszon túli objektumok Az összes olyan égitestet, amely a Neptunusz pályáján túl kering a Nap körül, Neptunuszon túli égitestnek nevezzük. A legelsőként felfedezett ilyen objektum az 1930-ban felfedezett, sokáig a kilencedik bolygóként ismert Plútó volt. A következő Neptunuszon túli égitest felfedezésére 62 évet kellett várni, az (15760) 1992 QB1 jelű objektum 1992-es felfedezéséig, annak ellenére, hogy már a Plutó felfedezésekor megsejtették, hogy több ilyen aszteroidának is kell lennie az adott térségben. Az ezt követő szisztematikus kutatásban ezres nagyságrendben találtak 50 és 2500 kilométer közötti méretű égitesteket a csillagászok a Naptunuszon túli pályán. Ma az Eris az égitesttípus legnagyobb ismert tagja, amely egyben a legtávolabbi, közvetlenül megfigyelt, naprendszerbeli objektum is. A Neptunuszon túli égitestek fő altípusai: * Kuiper objektumok: a Naptól nagyjából 30 és 55 CsE közötti távolságban található úgynevezett Kuiper-övben keringő kisbolygók. Létezésüket több tudós is felvetette még a közvetlen megfigyelésüket megelőzően, végül egy Gerard Kuiper nevű holland-amerikai csillagász összegezte az ötleteket és vetette fel, hogy egy, a fő aszteroida övhöz hasonló égitest-övnek kell léteznie a naprendszer külső részén. Később a közvetlen megfigyelések felfedezései nyomán róla nevezték el a valóban létező övet. Bolygókénti besorolásának megváltoztatása óta ebben a kategóriába sorolják a Plútót is. A Kuiper objektumokat további két alcsoportba szokás sorolni: o Klasszikus Kuiper objektumok: közel kör alakú pályán keringenek a Nap körül és nem háborgatja pályájukat sem a Neptunusz, sem más nagyobb tömeg. Tipikus példa erre az objektumtípusra a Makemake törpebolygó. o Rezonáns keringésben levő objektumok: a Neptunusszal 1:2, vagy 2:3 keringési rezonanciában levő objektumok, amelyekre a nagybolygó gravitációs hatást gyakorol. Ezen égitestek pályája általában elnyúltabb ellipszis és az ekliptika síkjával is szöget zár be. Tipikus példájuk a Plútó törpebolygó. * A szórt korong objektumai: A Kuiper-öv külső szélének tekintett 50-55 CsE távolságon túli égitesteket a szórt korong tagjainak tekintjük. Ebben a térrészben olyan égitestek keringenek, amelyek pályája jellemzően nagyon elnyúlt - napközelpontjuk 30-35 CsE-re, naptávolpontjuk akár 100 CsE-re is tehető - és/vagy az ekliptika síkjától eltérő és meglehetősen instabil. Éppen emiatt az instabilitás és nagyfokú pályaexcentricitás miatt - amely az üstökösök jellemzője is - gondolják úgy a csillagászok, hogy a hosszú periódusú üstökösök egyik szülőhelye ez a térség. Az óriásbolygók gravitációs hatása nagyban befolyásolja ezeket az objektumokat, a perturbációk akár befelé, akár kifelé is lökhetik a szórt korong objektumait. * Az Oort-felhő: A Naprendszer legkülső régiójának képződménye nagyjából 50 000 CsE, azaz úgy 1 fényév - sőt akár 100 000 CsE - messzeségbe is kiterjedhet. Az Oort felhő jeges égitestekből, főként üstökösmagokból áll, amelyek anyaga a feltételezések szerint a Naprendszer szülőanyagának ősi, szinte érintetlen maradványa. Az égitestek építőanyaga elsősorban fagyott víz, ammónia és metán lehet. A felhő a szomszédos csillagokkal is kölcsönhatásba lép időnként, amelynek hatására kifelé távozhat az anyaga a Naprendszerből, de befelé is lökődhet. Ezek a befelé induló objektumok számítanak a hosszú periódusú üstökösök legvalószínűbb fő forrásának. A felhő a Kuiper-övhöz hasonlóan két fő részre osztható: * Belső Oort-felhő: korong alakú, nagy kiterjedésű, jeges objektumokból álló öv. * Külső Oort-felhő: gömb alakú, a Naprendszert körülölelő, az előbbihez hasonló jeges égitestekből álló gömbhéj. A Neptunuszon túli objektumok megfigyelési programjai során az Oort-felhő égitestjeit nem sikerült még megfigyelni, mindössze négy olyan égitestet találtak a csillagászok - köztük a legnagyobb méretű Szednával - amelyek talán a belső Oort-felhő tagjai lehetnek. Ezek bár a keringési távolságaik szerint nem oda tartoznak, a felhő alakjának nem egészen pontos ismerete miatt mégis komoly esélye van, hogy ezek Oort-objektumok. A Naprendszer helye a galaxisban Közvetlen környezet A Nap a Lokális Csillagközi Felhőn - egy nagyjából 30 fényév átmérőjű, sűrűbb anyagfelhőn - halad éppen keresztül, amely az egyébként 300 fényév átmérőjű üres alakzat, a Lokális Buborék része. Csillagunk közvetlen környezetét - a napszél által fújt buborékon kívüli teret - többezer fokos plazma tölti ki, amelynek kialakulásáért korábbi szupernóva robbanások felelősek. A Naprendszer csillagkörnyezete meglehetősen ritka, a legközelebbi csillag - az Alfa Centauri hármas rendszere - 4,4 fényévnyire van,[57] és 10 fényéves körzetben is mindössze hét csillagrendszer 11 csillagát számlálhatjuk meg. Jelenleg az említett Alfa Centauri rendszer legkisebb komponense, a Proxima Centauri (vagy más jelöléssel Alfa Centauri C) vörös törpe esik legközelebb hozzánk, a rendszer másik két tagja, a szoros párost alkotó Alfa Centauri A és B - két Naphoz hasonló tömegű fősorozati csillag - 0,2 fényévvel van csak messzebb. A következő három legközelebbi csillag három vörös törpe, az 5,9 fényévre levő Barnard-csillag, a 7,8 fényévre levő Wolf 359 és a Lalande 21185. A soron következő csillag a Szíriusz, egy nagyjából két naptömegnyi méretű, fényes fősorozati csillag - az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga -, amely 8,6 fényévre található és amely körül egy fehér törpe, a Sirius B kering. A 10 fényéves sugáron belül még két jelentéktelen csillag található, a Luyten 726-8 vörös törpékből álló kettőse és a Ross 154 egyedül álló vörös törpe. A legközelebbi, Naphoz hasonló, egyedül álló, hasonló tömegű fősorozati csillag az Epszilon Eridani, amely 10,5 fényévnyire található. Ráadásul e körül a csillag körül bizonyítottan kering egy bolygó is - az Epszilon Eridani b -, egy másfél jupitertömegű óriás, amely 6,9 év alatt kerüli meg csillagát. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Naprendszer)

0 komment , kategória: Univerzum

Címkék: megfigyelésüket, üstökösmagokból, objektumtípusra, naptávolpontjuk, csillagrendszer, napközelpontjuk, megváltoztatása, naprendszerbeli, szülőanyagának, legvalószínűbb, kialakulásáért, kölcsönhatásba, feltételezések, nagyságrendben, szisztematikus, felfedezésekor, naprendszerből, objektumokból, felfedezésére, felfedezéséig, bizonyítottan, besorolásának, rezonanciában, jelentéktelen, jupitertömegű, számlálhatjuk, megfigyelések, aszteroidának, instabilitás, csillagászok, legtávolabbi, legközelebbi, égitestekből, neptunusszal, óriásbolygók, befolyásolja, összes olyan, legelsőként felfedezett, 1930-ban felfedezett, kilencedik bolygóként, következő Neptunuszon, adott térségben, égitesttípus legnagyobb, közvetlen megfigyelésüket, naprendszer külső, közvetlen megfigyelések, valóban létező, kategóriába sorolják, nagybolygó gravitációs, ekliptika síkjával, szórt korong, térrészben olyan, Gerard Kuiper, Klasszikus Kuiper, Belső Oort-felhő, Külső Oort-felhő, Lokális Csillagközi Felhőn, Lokális Buborék, Alfa Centauri, Proxima Centauri, Sirius, Epszilon Eridani,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]