|
2013-12-04 19:37:04, szerda
|
| |
| |
Kun Magdolna: DECEMBER
Fagyos ez a december,
már levél sincs az ágon,
s egyre jobban közeledik
a hófehér Karácsony.
Elmerengve nézem odakinn
a frissen esett havat
és arra gondolok,
nincs már, aki elhozza a nyarat.
Ablakomra jégvirág szirmával
festek neked szívet,
és tűzből éledt fényszikrákat
csókkal rálehelek,
hogy a benne lévő melegség
újra hozzád érjen,
akkor is, ha elmentél már
nagyon-nagyon régen.
Kutatom a lábad nyomát,
mely az emlékeket őrzi,
de csak sárral telt útra lelek,
mi az érzést is felőrli.
Most köd homály tölti be
a reménytelen napokat,
melyek sötét árnnyal burkolják
a kettétört vágyakat,
s én hiába keresem a megújuló tavaszt,
csak a szállingózó hó szemcse az,
mi kezeimre tapad.
Pedig még érzem,
ahogy az erdő felől fenyőillat árad,
és egy-egy tovatűnő alkonypír is
újra téged láttat,
de mikor a narancssárga felhők
szakadozni kezdenek,
csak a hideg szél szárítja
könnyező szememet.
Kun Magdolna: VELED, VALAHOL, VALAMIKOR
Veled a zord télben is napláng tüze hevít,
és tavaszjelmezt ölt minden száraz ág,
melyen ezüstdér csepp csillant fehér hópihéket,
mikor rávetítik fényeiket az utcai lámpák.
Veled mindig mindenhol élhetőbb az élet,
nem kísértik kétségeim aláhulló álmok,
s nem zúdulnak rám mérhetetlen erejükkel
a toronymagasságú ember-akadályok.
Tudom, valahol, valamikor eggyé válik utunk,
összeért sorsunkat nem érik el mások,
s majd úgy foghatjuk egymás simogató kezét,
mintha ketten uralnánk ezt a nagyvilágot,
mert nem kell egyéb az alkony-boldogsághoz,
mint megbízni egymásban rendületlenül,
hisz, ha egymásban bízunk, az érzés is megújul,
s egy új érzés a szív elől sosem menekül.
Ember, ember, december...
/Egy csodálatos tündéri szép gyermekdal/
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
Címkék: toronymagasságú, rendületlenül, fényszikrákat, tavaszjelmezt, boldogsághoz, narancssárga, mérhetetlen, szállingózó, reménytelen, nagyvilágot, gyermekdal, fenyőillat, csodálatos, szakadozni, elmerengve, burkolják, egymásban, szirmával, rálehelek, sorsunkat, emlékeket, akadályok, valamikor, fényeiket, rávetítik, hópihéket, mindenhol, kétségeim, ablakomra, erejükkel, alkonypír, kettétört, foghatjuk, közeledik, karácsony, könnyező, hófehér Karácsony, frissen esett, benne lévő, lábad nyomát, emlékeket őrzi, reménytelen napokat, kettétört vágyakat, megújuló tavaszt, erdő felől, narancssárga felhők, hideg szél, zord télben, utcai lámpák, toronymagasságú ember-akadályok, szív elől, csodálatos tündéri,
|
|
Offline
