|
|
|
2007-10-29 17:39:18, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Károli Gáspár
Károli Gáspár életműve szervesen kapcsolódik a magyarországi reformáció történetéhez, a helvét irányú, későbbi református egyház megalakulásához, s az ország egy vidéke az u. n. Tiszán-innen XVI. Századi művelődéstörténetéhez.
Károli Gáspár Nagy Károlyban, Szatmár vármegyében született, valamikor az 1529. esztendő körül, mezővárosi, polgári családból.
Eredeti neve: Radicsics Gáspár volt.
Nagy Károly ősi birtoka volt a gróf Károlyi családnak. A település lakosai Károli Gáspárt korában tiszta magyarok voltak, akik földesurukkal együtt a reformáció hívei. Később szülőhelyéről, Károlinak hívta magát, de lehet, hogy a Károlyiak jobbágya lévén ragadt rá ez a név, uraik neve után.
Feltehetőleg otthon - a város iskolájában - kezdte tanulmányait, majd 1549-ben, Brassóban beiratkozott az ottani, híres iskola magasabb tagozatára. Tanulhatott még Szatmárban, de még inkább Erdődön, ahol Drágffy Gáspár főúr pártfogása alatt tudós Kopácsi István nyitott iskolát. Később Kopácsi iskoláját Nagybányára, majd Sárospatakra helyezte, s Károli Gáspár valószínűleg követte a tudóst iskoláiban.
Drágffy Gáspár főúr özvegye másodszor Báthory Györgyhöz ment férjhez, s így juthatott Károli Gáspár Báthory István országbíró - Vizsoly ura - pártfogásába.
Forrásaink szerint, Károli tanult Helvétiában, Strasbourgban és 1556. március 11-én már a Wittenbergi Egyetem anyakönyvébe írták be a nevét, mint Gáspár Carolus Pannonius
Hazánk - a Jagellók királysága - alatt szoros összeköttetésben állott Lengyelországgal, így a magyar ifjak Krakkó Egyetemére sereglettek, majd amikor bölcs Frigyes szász választófejedelem által 1502-ben alapított wittenbergi egyetemnek híre ment, ifjaink otthagyták Krakkót, hogy az új világosság fényében gyönyörködjenek.
Itt tanított maga Luther is, aki sokat megnyert a magyar hallgatók közül.
Wittenberg egyik legnevezetesebb növendéke Dévai , a kálvinizmusban talált megnyugvást, így járt maga Károli Gáspár is.
Károli annyira kiképezte magát külföldön, hogy Czwittinger Dávid - nagyhírű tudós szerint: a legkitűnőbb magyar bölcsész, nyelvész és hittudós, hívei között, pedig Isten Igéjének legékesebben szóló hirdetője.
Külföldi tanulmányait befejezve, Károli hazakerült és Gönc első papja lett (1560-1591).
Abaúj-Torna vármegyében fekszik Gönc, Kassától délre, a Hernád völgye felett. Gönc városának ebben az időben 4000 fölött álló iparos lakossága volt, akiket hihetőleg Benczédi Székely István nyerte meg a reformációnak. Benczédi liszkai pap volt, innen hívták meg Göncre, lelkipásztornak. Őt követte 1548-ban Károli Gáspár, de nem tudjuk biztosan, hogy külföldről hívták-e meg, vagy valamelyik gönci polgár ismeretségével került a városba. Tény, hogy DobóDomokos, gönci földbirtokos pártfogója volt Károli Gáspárnak.
Göncön 1695-ig kettős papság volt. Két paptársának nevét ismerjük az iratokból. Radics Gáspár és Huszti Imre. Károli Gáspár volt az első lelkész, vagy ,,plebanus", mely címet az ,,Isten egyházának pásztora" címmel felváltva használt. Azt tartotta, hogy egy jó lelkipásztornál fontos az Isten gyülekezetének belső és külső békéje, az atyafiaknak egymás közötti szeretetben való békés lakozása. A szenteknek egysége tanúsítja, hogy éber volt a pásztor, hathatós az Ige és nemes a példa, mely az Isten ügyét szolgálta.
Éberségre szükség volt sokszor, mert Gönc hadi útvonalon feküdt. Pélául: 1666-ban az Erdélyen keresztül betört tatárhordák Gönc alatt vonultak el, nem kímélve a települést sem.
Károli Gáspár valóban jó pap volt, mutatja az is, hogy irányításával ,,virágzott" a gönci iskola. Külsőleg is épült az egyház, ennek bizonysága az 1575-ben öntött harang. A harang felirata ez volt:
,,Jézus Krisztus tegnap és ma mindörökké ugyanaz. Mindenek megavulnak, de az Istennek Igéje mindörökké megmarad."
A harangot a toronnyal és a templommal együtt 1695-ben elfoglalták.
A mohácsi vész után két részre szakadt azt ország. 1541-ben a török lett úrrá Budán, a megmaradt részen, pedig I. Ferdinánd és a gyermek II. János civakodott.
Károli Gáspár ebben az időben Gönc földesurát követte Szatmárra és onnan visszafelé térve szorította be őket a török az ostromlott várba. Károli biztatta, lelkesítette a várőrséget. Sok érdeme volt az őrség rendíthetetlen kitartásában.
A várőrség egyik alvezére Ruszkai Dobó Domokos lehetett, aki egyben II. János híve volt, Szatmár megye védelmében igen helyesen vett részt.
Bizonyítja ezt a Szatmárba szorult Károli Gáspár Dobó Domokosnak ajánlott kettős munkája a ,,két könyv", amelynek egyetlen példánya létezik ma már a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában.
Az első könyv a lelkipásztor és a hazafi aggódó lelkét tárja fel, a második könyv azt taglalja, hogy micsoda jegyekből ismerjük meg az Isten ítéletének közel voltát.
Mi célja volt Károli Gáspárnak a két könyvvel?
Bebizonyította háláját Dobó Domokos iránt, valamint a népet intette életének jobbítására.
Károli Gáspár könyvéből egy hívő lélek mély vallásossága, egy bölcs ember tapasztalatai, egy az emberiséget szerető keresztyén nemes alakja és egy a hazája romlásán, nemzete szerencsétlenségén búsongó magyar hazafiú keserve tör elő.
A két könyv tipikus alkotása a kornak, a magyar reformációnak. Azért írta meg Károli, mert választ keresett a történelem által feltett kérdésre: Magyarország romlásának okára. A választ a maga módján megtalálta, mert műve nagy szerepet játszott a protestáns közgondolkodás kialakításában.
A két könyv azért is figyelemre méltó, mert szövegének többségét bibliai idézetek alkotják. A könyv a Biblia fordításának előgyakorlata, mely a majd huszonöt év múlva elkészülő nagy munka előhírnöke.
*
Károli Gáspár keveset beszél magáról műveiben, néhány bejegyzés és levél, ami fennmaradt. Állítólag nős volt, családos ember, sőt talán kétszer is nősült. Ezt onnan tudjuk, mert egy kézfogója 58 éves korára esik. 1587-ben megkérte Szőcs Györgyné leánya kezét Kassán. Tekintettel hajlott korára a háromszori kihirdetést és a templomban való esküvést mellőzni akarta. Háznál szeretett volna esküdni, de Kassa Tanácsa ebbe nem egyezett bele. A város elöljárói megintették a papokat, lelkészeket, hogy a Tanács ellenére új szokásokat ne merészeljenek behozni: ,,...aki nem akarja, hogy templomi szószékről, keresztény módon kihirdettessék az az ördög nevében, a kapukon kimehet!..."
*
1565-ben kelt Károli Gáspár meghívó levele, amelyben az egyház-megye papjait, saját egyházába - Göncre - zsinatba hívta, az egyház külső szervezése, a hitegység megszilárdítása, a lelkészek hivatali hűségre való buzdítása s az eretnekség elleni védekezés céljából.
A zsinat bírálata alá vette Egri Lukács (ungvári pap) hitvallását, aki homályos kifejezések alá igyekezett rejteni a Szentháromságról való nézetét, de a nép előtt való prédikációi összehangoztak az unitarizmussal.
A gönci zsinat 21 cikkből álló határozatot hozott. Meghagyta, hogy senki a sátántól támasztott új tanokat, vagy emberi hagyományokat ne tanítson, hanem csak a Szentírást. Ezért mindenkinek legyen Bibliája, szerezze meg Kálvin: Káté-ját és a Genfi hitvallást! E végzéseket 1566-ban írták alá, s megküldték a tiszántúliaknak is.
Miksa király rossz néven vette ezt. Még kevésbé tetszett neki, hogy a Tisza-melléki esperesek által Szikszóra hirdetett zsinaton ahelyett, hogy Egri Lukácsot és az unitarizmust hallgattatták volna el, azon kezdték, hogy az ostyát kiküszöbölték és a kálvini irányt erősítették meg. Schwendi Lázár erre a zsinatot egy Kassa városához intézett királyi rendelet alapján betiltotta.
Miután azonban Egri Lukács tanai mind a katolicizmusra, mind a protestantizmusra egyaránt veszedelmesek voltak. Károli Gáspárék kérték, hogy Egri Lukács ellen zsinatot tarthassanak. Schwendi teljesítette kérelmüket, s a zsinat 1568-ban megnyílt Kassán, ahol egy hitvallást szerkesztettek ,,A felső-magyarországi egyházak hitvallása" címmel, amelyet a kassai zsinatban írtak és hirdettek. Felkérték Egri Lukácsot, hogy tanait vonja vissza és a zsinat hitvallását írja alá. Miután ezt megtagadta, Schwendi Lázár - Tisza-melléki esperes, a király híve - Egri Lukácsot, mint eretneket börtönbe vetette, ahonnan csak 1572-ben szabadult - azután, hogy a zsinatnak a Szentháromságról szóló hitvallásait a nagyváradi katolikus püspök kívánatára aláírta.
Ez a zsinat Kassa városa előtt is megnövelte Károli Gáspár tekintélyét. Ha nem elnököl a közös zsinaton, az uralkodó réteg Kassán, aligha ismeri el esperesi tekintélyét ennyire.
Károli Gáspárnak legnevezetesebb és maradandóbb alkotása a Szentírás teljes magyar fordítása, az un. VIZSOLYI BIBLIA volt, amelynek előszavában ezt írja:
1. Istennek a tökéletes és mindenestől fogva való akaratja a próféták és az apostolok írásában van, ezért az írások méltán szentírások.
2. Az írások tökéletes, teljes, fogyatkozás nélkül valók, tiszták és igazak.
3. Nem szabad ahhoz semmit adnunk, hogy Istennél bölcsebbnek ne láttassunk, sem abból elvennünk, vagy attól elhajolnunk, azokat mindenestül meg kell tartanunk, úgy mint a mi hitünknek és vallásunknak mozdíthatatlan reguláját.
4. Mindenki tartozik engedelmeskedni azon tudományoknak, amely a próféták és apostolok írásaiban vagyon.
5. Valamely tudomány, pedig nem egyéni, akárkié legyen az, és ami semmiképpen nem igaz, azt nem kell bevennünk, mint Szent Pál mondja, ..."ha Isten angyala mást prédikálna - mint a Szent Írás - legyen átkozott!"
Szemére veti a magyar nemzetnek, hogy eddig (1589) a Biblia magyar fordításával nem gondolt. ,,Nem tudom, hogy a prédikátorokat vádoljam, vagy a fejedelmeket."
Saját munkásságáról ezeket mondja:
,,Az Isten nevét segítségül hívám, jámbor tudós atyafiakkal, kik velem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészen való megfordítását, melyben munkálkodtam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillanatig ezt a munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodtam, míg el nem végeztem azt."
A ,,Vizsolyi Biblia" elöljáró beszéde 1589. február 1-én kelt, a fordításhoz 1586-ben fogott Károli Gáspár.
A szöveget versenként fordították, a részek fölé, pedig kitették a tartalmakat is, hogy az olvasó hamar megtalálja amit keres. A fordításban - amennyire lehetett - éltek az igaz magyar szóval.
Károli Gáspár bibliafordító munkásságáról megemlékezik a zsoltárfordító Szenci Molnár Albert is, aki ekként ír róla:
,,Jól emlékszem rá, mely isteni félelemmel és becsületességgel kezdett az első kibocsátáshoz."
Egy néhányszor hallotta, hogy így fohászkodott:
,,Csak az Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsáthatom, kész leszek meghalni és a Krisztushoz költözni. Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni... én azt viszem, amit vihetek, t. i. magyar nyelven az egész Bibliát."
A jezsuita Káldi Györgyig nem akadt rágalmazója, aki - hogy saját bibliafordításának kiadását igazolja - azt állította, hogy Károli hamisan fordította a Szentírást.
Károli fordításának 1875-ig hetvenegy kiadása jelent meg, ellenben Káldi fordításának csak kettő.
Károli ezen nagy munkáját a magyar- és erdélyországi főuraknak, nemeseknek ajánlotta, hogy felbuzdítsa őket a Szentírás olvasására. Vegyék jó néven az ő munkáját és annak éljenek az Istennek dicsőségére és tulajdon lelkük üdvére.
Károli Gáspár bibliafordításának címe ez:
,,SZENT BIBLIA"
Az első rész 686 számozott levél. Elöl címlap, Károli Gáspár elöljáró beszéde.
A második rész címlapja ez:
,,A Szent Bibliának Második Része"
A harmadik rész külön címlappal:
,,A mi Urunk Jézus Krisztus Testamentuma"
Károli Gáspár nagy tudása és hitbuzgalma létrehozta az első teljes magyar bibliafordítást, de csak úgy jelenhetett meg, hogy akadtak kegyes pártfogók, kik azt kiadták. A fordító pártfogói, illetve a Vizsolyi Biblia kiadói között első helyen áll: Péterffy-Báthory István, (Báthory György fia), országbíró, főispán, vallásos műveltségű, derék katona, a királyi ház híve. Az ő birtokán Vizsolyban állították fel az összes pártfogók a nyomdát, melynek első terméke a VIZSOLYI BIBLIA volt.
Rákóczi Zsigmond szintén jelentős támogatója volt e nagyszerű munkának.
Mecénások voltak még: Homonnay Drugeth István Zemplén főispánja, Báthory István sógora: Mágocsi Gáspár több vármegye főispánja, több felvidéki protestáns főúr, városok, polgárok, nők egyaránt.
A vizsolyi nyomda szellemi ügyvezetője és igazgatója maga Károli Gáspár volt, aki hihetőleg technikailag is érthetett a nyomdászathoz, mint az akkori század reformátorai, papjai és tanárai közül sokan.
Az ő tanácsára mutat, magának a nyomdának elhelyezése is Vizsolyban. E település - kissé félreeső helyen - nagyobb biztosítékot nyújtott a háborítás nélküli működésre, mint a hozzá közeli Gönc.
A nyomdász, aki a vizsolyi bibliákat nyomtatta: Mantskovit Bálint volt. Lengyelországból származott, ahol 1538 óta Krakkóban több magyar könyvet nyomtak, így hihetőleg ott tanulta meg a magyar nyelvet is.
A másik, aki a VIZSOLYI BIBLIA első kibocsátásának szolgálatában állott, Szenci Molnár Albert volt.
Midőn Károli Gáspár a bibliát nyomtatta, az a kívánsága volt, hogy csak addig élhessen, míg azt kibocsátja.
Kívánsága teljesült, két esztendővel ezután: 1592-ben halt meg. Méltán elmondhatta a Megváltó karjai közé váró Simeonnal:
,,Elég, elég volt az élet én nekem!
Bocsásd el agg szolgád Istenem!"
Szerető hívei templomának déli tájékán hantolták el, ahol annyiszor hirdette Isten igéjét.
Sajnos, gróf Csáky földesúr eladja Göncöt a jezsuitáknak, akik 1695-ben elfoglalják a reformátusoktól a templomot, s azt a gyűlölet elpusztította.
A kegyeletes emlékezet tisztelte Károli Gáspár munkásságát. Thury György latin költeménye, amelyet 1612-ben a Majna menti Frankfurtban adott ki, így ír Károli Gáspárról:
,,Keletről kél a Nap, nyugaton búcsúzik el a Földtől. Magyarország egyik keleti megyéjében támadt az a világosság, kit mi szegény magyarok Károli Gáspárnak nevezénk.
Nyugaton búcsúzott el, hogy fényessége egyesüljön az örök világosságok örömével. Itt hagyta nekünk az Igét, amelyet tisztán hirdetett. Itt hagyta az evangéliumot, mely Istennek hatalma minden hívők idvességére."
Összeállította, és előadta: Csernáti Istvánné
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: becsületességgel, lengyelországból, szentháromságról, lengyelországgal, összeköttetésben, lelkipásztornál, engedelmeskedni, megszilárdítása, legnevezetesebb, reformátusoktól, gyönyörködjenek, lelkipásztornak, tiszántúliaknak, bibliafordítást, megalakulásához, rendíthetetlen, unitarizmussal, összehangoztak, bebizonyította, kihirdettessék, prédikátorokat, mozdíthatatlan, szerkesztettek, ismeretségével, szempillanatig, kibocsátásának, gyülekezetének, zsoltárfordító, kálvinizmusban, katolicizmusra, összeállította, kialakításában, közgondolkodás, irányításával, előgyakorlata, merészeljenek, helvét irányú, gróf Károlyi, település lakosai, reformáció hívei, város iskolájában, tudóst iskoláiban, magyar ifjak, magyar hallgatók, kálvinizmusban talált, legkitűnőbb magyar, időben 4000, első lelkész, atyafiaknak egymás, szenteknek egysége, gönci iskola, 1575-ben öntött, Károli Gáspár, Tiszán-innen XVI, Károli Gáspár Nagy Károlyban, Radicsics Gáspár, Nagy Károly, Károli Gáspárt, Drágffy Gáspár, Kopácsi István, Később Kopácsi, Báthory Györgyhöz, Károli Gáspár Báthory István, Wittenbergi Egyetem, Gáspár Carolus Pannonius, Krakkó Egyetemére, Czwittinger Dávid, Isten Igéjének, Benczédi Székely István, Károli Gáspárnak, Radics Gáspár, Huszti Imre, Jézus Krisztus, Istennek Igéje, Ruszkai Dobó Domokos, Károli Gáspár Dobó Domokosnak, Magyar Nemzeti Múzeum, Dobó Domokos, Szőcs Györgyné, Kassa Tanácsa, Egri Lukács, Egri Lukácsot, Schwendi Lázár, Károli Gáspárék, Felkérték Egri Lukácsot, VIZSOLYI BIBLIA, Szent Pál, Szent Írás, Vizsolyi Biblia”, Szenci Molnár Albert, Káldi Györgyig, SZENT BIBLIA”, Szent Bibliának Második Része”, Urunk Jézus Krisztus Testamentuma”, Vizsolyi Biblia, Péterffy-Báthory István, Báthory György, Rákóczi Zsigmond, Homonnay Drugeth István Zemplén, Báthory István, Mágocsi Gáspár, Mantskovit Bálint, Midőn Károli Gáspár, Thury György, Károli Gáspárról, Csernáti Istvánné,
|
|
|
|
|
|
| helvét irányú, gróf Károlyi, település lakosai, reformáció hívei, város iskolájában, tudóst iskoláiban, magyar ifjak, magyar hallgatók, kálvinizmusban talált, legkitűnőbb magyar, időben 4000, első lelkész, atyafiaknak egymás, szenteknek egysége, gönci iskola, 1575-ben öntött, harang felirata, templommal együtt, török lett, megmaradt részen, időben Gönc, ostromlott várba, őrség rendíthetetlen, várőrség egyik, első könyv, hazafi aggódó, második könyv, népet intette, hívő lélek, bölcs ember, magyar reformációnak, történelem által, maga módján, protestáns közgondolkodás, majd huszonöt, háromszori kihirdetést, templomban való, város elöljárói, kapukon kimehet, egyház-megye papjait, egyház külső, hitegység megszilárdítása, lelkészek hivatali, eretnekség elleni, zsinat bírálata, gönci zsinat, sátántól támasztott, unitarizmust hallgattatták, ostyát kiküszöbölték, kálvini irányt, protestantizmusra egyaránt, zsinat 1568-ban, hitvallást szerkesztettek, kassai zsinatban, zsinat hitvallását, király híve, nagyváradi katolikus, zsinat Kassa, közös zsinaton, uralkodó réteg, apostolok írásában, írások méltán, magyar nemzetnek, prédikátorokat vádoljam, fordításban segítségül, fordításhoz 1586-ben, szöveget versenként, részek fölé, olvasó hamar, fordításban –, igaz magyar, zsoltárfordító Szenci, első kibocsátáshoz, néhányszor hallotta, egész Bibliát, jezsuita Káldi, első rész, második rész, harmadik rész, első teljes, fordító pártfogói, összes pártfogók, vizsolyi nyomda, akkori század, nyomdának elhelyezése, háborítás nélküli, hozzá közeli, vizsolyi bibliákat, magyar nyelvet, bibliát nyomtatta, gyűlölet elpusztította, kegyeletes emlékezet, örök világosságok, becsületességgel, lengyelországból, szentháromságról, lengyelországgal, összeköttetésben, lelkipásztornál, engedelmeskedni, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5618
- e Hét: 6998
- e Hónap: 7945
- e Év: 43886
|
|
|
Offline
