|
2015-11-12 19:15:26, csütörtök
|
| |
| |
MOZART . . . . . . 
Wolfgang Amadeus Mozart (Salzburg, 1756. január 27. - Bécs, 1791. december 5.) osztrák muzsikus, zeneszerző, a bécsi klasszikusok egyik vezéralakja, az európai komolyzene történetének egyik legnagyobb alkotója, az egyik legjátszottabb és legismertebb szerző, aki szinte minden műfajban alkotott a (kamarazenétől a szimfóniákon és versenyműveken át egészen az egyházi zenéig, ill. az operákig).
"A MOZART című musical Lévay Szilveszter, szabadkai születésű zeneszerző talán legösszetettebb és legizgalmasabb műve.. Azt a mindannyiunkat érintő kérdést feszegeti, mire vagyunk képesek a világban, hol "lakik" tehetségünk és hogy miként tudunk megküzdeni velünk együtt élő "szellemeinkkel".
A darabban 10 éves tornász-artista "zsenik", mint Amadeus gyermekkori énje szaltóznak a felnőtt zeneszerző Mozartot megszemélyesítő művészeink körül.
Mivel a zenés színház célja a szórakoztatás és a gondolati kalandok együttes megidézése, így ennél az előadásnál erre alkalmasabb nincs is. Technikai csodák, magával ragadó dallamok, szélsőséges érzelmek, mind a Világszínház alapvető kérdésére segítenek választ adni: tudjuk-e igazán létezésünk fontosságát itt, most, ezen a földön."
Kerényi Miklós Gábor rendező, művészeti vezető
Lévay Szilveszter és Michael Kunze vérbeli musicalje a Budapesti Operettszínház legendás előadásai közé tartozik. Bécs, Hamburg, Tokió és Oszaka után érkezett Budapestre 2003-ban - és itt is visszaigazolta az előzetes várakozást! Sikert, méghozzá óriási sikert aratott, a nézők nem véletlenül követelték vissza! A Fővárosi Operettszínház így 2014-ben újra műsorra tűzte.
A XX. sz. vége felé kialakult Mozart-láz felfedezte a zeneszerző szélsőséges, lázadó személyiségét, és jó pár műalkotást eredményezett. Ezek közül kiemelkedik az Amadeus film- és színpadi változata, valamint Lévay Szilveszter Mozart!-ja. Utóbbi új szempontok szerint közelít a hőshöz: Wolfgangot szinte mai fiatalként kezeli, aki képtelen elviselni az atyai uralkodást, a császárvárosi intrikákat - s miközben így harcban áll a külvilággal, belül sincs békéje, gyermekkori énje, a zseniális Amadé minden mozdulatát befolyásolja, s nem engedi szabadon.
Érdekes, változatos, nagyon mai, nagyon emberi történet egy fiatalról, aki harcol saját meggyőződéséért, a szerelméért, a szabadságáért... Aki nem bírja a megaláztatásokat, és nem akar beleilleszkedni a világ unalmas viselkedési sémáiba, s akit úgy hívnak: Mozart!
Nagyformátumú látvány, szélsőségesen erős táncok, valóságos és vizionárius elemek. Izgalmas musicalzene, áradó, slágergyanús dalokkal fűszerezve, régi és új kedvencekkel a színpadon.
Nézzük, hallgatjuk, és magunkra ismerünk benne! Ilyenek lennénk - ha mernénk!
Tegnap este volt szerencsénk megnézni a MOZART című musicalt a Fővárosi Operettszínházban. Hatalmas, telt házas érdeklődés a darab iránt (mi is már hónapokkal korábban megvettük a jegyet) és a látottak/halottak tökéletesen igazolták a várakozásokat.
És hogy miről is szólt ez a jó két órás, két felvonásos előadás? Természetesen a zseniális osztrák muzsikus és zeneszerző Wolfgang Amadeus Mozart alig 36 esztendőnyi viharos életéről. A csodagyerekből felnőtt válás, az önállósodás, a pompa és a nélkülözés kettős világában való létezés, a zseni szellem megzabolázása és kiteljesedése közötti vívódásról. Mindezeket remek színészi teljesítmények, találó dalszövegek és kifejező zenei megoldások segítségével adta át a közönségnek a tehetséges fiatalokból és elismert művészekből álló társulat. A címszerepet hármas szereposztásban játsszák, mi Kocsis Dénes játékát élvezhettük. Ugyanolyan remekül formálta meg a fékezhetetlen ifjút és a munkalázban égő "tébolyult" géniuszt, elvarázsolva a nagyérdeműt. Természetesen a szerzők és a rendező is úgy építették fel az egész művet, hogy a történeti, drámai csúcspontokon a főszereplő legyen a középpontban. Nem mellékesen minden fontos szereplőnek saját dallamvilága van, amivel még több mélységet adtak az egyes karaktereknek. Igen változatos stílusú és hangulatú dalokat hallhatunk. Néhány dallam Mozart eredeti műveit (például Varázsfuvola, Requiem) idézte, máskor a Hair ősrock kavalkádja szólalt meg, aztán érzelmes, szomorú dallamok következtek az Evita, vagy az Operaház Fantomja szellemében. Kicsit olyan érzésünk volt, mintha a leghíresebb musicalek legjobb pillanatait gyúrták volna egybe.
A zene mellett a látványról is érdemes szót ejteni. A jelmezek a 18.század vége divatját tükrözték: rizsporos parókák, díszes kabátok, fűzők és földig érő szoknyák. A díszletek igazából csak jelzésértékűek voltak, mint a különböző városok sziluettjei, két hatalmas rámpa, egy-két bútordarab és egy hatalmas parabola-antenna (vagy vmi hasonló?), ami egyszer egy épület kupoláját, máskor meg egy sírhalmot jelképezett. Az európai színvonalú színpadtechnikának köszönhetően nem csak a forgószínpad, de a különböző emelők és süllyesztők is látványos megoldásokkal szolgáltak, és a "kézzelfogható" látványelemek hatását helyenként vetített mozgóképekkel fokozták tovább. Az akusztika tökéletes volt. Arányosan és kellő hangerővel szólaltak meg a hangszerek és az énekesek is.
Nem mondhatom, hogy az elhangzott dalok mindegyike száz százalékig bejött nekünk, de ez szerintem igazából pillanatnyi hangulat kérdése, hogy a színen megjelenő lelkiállapotok közül éppen melyik találja meg a nézőt. Egy rockzenét szerető embernek leginkább Mozart, vagy Colloredo nagyherceg dalai okozhatnak borzongást, de Constanze főtémája is megfogja az embert (szenzációsan énekli Vágó Zsuzsi).
Mindenesetre megfogott az egész, gyönyörködtünk a jelmezekben és a díszletben, meg a színpad "tudásában" is. Ami nekünk hatalmas élmény volt, az a főszereplő Kocsis Dénes! Eddig még sosem láttuk őt színpadon, nem nagyon ismertük és féltünk is tőle, hogy ha majd kijön, csalódás lesz, hogy nem Dolhai, a korábbi címszereplő fog ott állni. De nem, és nagyon el voltunk tőle ámulva. Az ő Mozartja engem az Amadeus-film Mozartjára emlékeztet, infantilis hülye gyerek, aki már néha annyira idegesítő, hogy az ember megrázná, hogy térjen magához. De nekem így is teljesen hiteles volt a figura. A hangja is nagyon jó. De a többiek, Polyák Lilla, Vágó Zsuzsi, Földes Tamás is nagyon jók voltak. Az egész előadás nagyon szép és jó volt, élveztük valamennyien. Ez egy csoda volt, egy nagyon látványos, lenyűgöző előadás, szép dalokkal, vidám elemekkel, a kitűnő színészekkel, és a főszereplő fergeteges alakításával. Mi ilyen szépen megrendezett, ámulatba ejtő előadást, ilyen örömteli színészi alakítást még nem láttunk. Ez valami más volt az eddigiekhez képest!
Köszönjük!
A végén természetes volt a vastaps, a közönség állva ünnepelte az egész társulatot!!!
Pompás élmény a MOZART, aki szereti a musicalek világát, feltétlenül nézze meg. Nem csalódhat.
The Best of Mozart
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Film - színház |
|
|
|
Címkék: megaláztatásokat, megszemélyesítő, meggyőződéséért, beleilleszkedni, legösszetettebb, szereposztásban, jelzésértékűek, legjátszottabb, legizgalmasabb, operettszínház, szellemeinkkel, versenyműveken, lelkiállapotok, gyönyörködtünk, csodagyerekből, teljesítmények, mindannyiunkat, visszaigazolta, megzabolázása, szélsőségesen, fékezhetetlen, karaktereknek, szabadságáért, császárvárosi, kamarazenétől, kiteljesedése, nagyformátumú, természetesen, szórakoztatás, várakozásokat, eredményezett, megoldásokkal, kézzelfogható, csúcspontokon, mozgóképekkel, látványelemek, bécsi klasszikusok, európai komolyzene, egyik legjátszottabb, egyházi zenéig, mindannyiunkat érintő, felnőtt zeneszerző, zenés színház, gondolati kalandok, előadásnál erre, előzetes várakozást, zeneszerző szélsőséges, atyai uralkodást, császárvárosi intrikákat, zseniális Amadé, világ unalmas, darab iránt, Wolfgang Amadeus Mozart, Lévay Szilveszter, Kerényi Miklós Gábor, Michael Kunze, Budapesti Operettszínház, Fővárosi Operettszínház, Lévay Szilveszter Mozart, Fővárosi Operettszínházban, Kocsis Dénes, Operaház Fantomja, Vágó Zsuzsi, Amadeus-film Mozartjára, Polyák Lilla, Földes Tamás,
|
|
Offline
