Dévényi Erika - Dévényi Erika,DÉVÉNYI ERIKA VERSEI,AGGÓDÓ SZÍV,AHOGY NAP SZÉL,ÁLDÁST KÉRVE,Visszaadod Istent,Amivel Te,BARNUS IMÁJA,Peák Barnabásnak,BÉKE BENNEM,BOLDOG CSALÁD,Kérik Istent,BOLDOGNAK LENNI,CSAK AMIRE VÁGYTOK,Kérem Istent,Hogy Isten,CSAK ÁLLOK,CSAK ÍGY LEHET ELENGEDNI GYERMEKET,Mindig Isten,CSAK ÚGY,CSEND HANGJAI,DALOD ÉRINTÉSE,Amelynek Te,ELMÚLÁS BÉKÉJE,GYERMEK HIT,Gondolj Istenedre,HEGYTETŐRŐL SZÓLJ,KÉSLELTETETT HANG,MINDEZ CSAK SZÍVEM DALLAMA,MOSOLY AZ ARCODON,NYUGALOM TAVA,Hisz Isten,TIED NAP, - menusgabor Blogja

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Dévényi Erika

2016-03-15 20:30:24, kedd

	DÉVÉNYI ERIKA VERSEI Link AGGÓDÓ SZÍV Az aggodalom olyan, mint a hintaszék. Csak indulsz, de az út végére sosem érsz. S míg a hintaszékben legalább tiéd a nyugalom Addig békéd elvész, szorítja az aggodalom. Hiába félted gyermeked, hogy rossz útra lép Nem aggodalmad óvja az útkereszteződést. Remegő kézzel engeded el az útra kelőt, Pedig nem a félelmed mi megvédi őt. Aggódva nézed a viharfelhőket Pedig az nem védi meg óvó tetődet. Hiába kerülöd így az ördög tüzét Az aggodalom nem ott, csak belülről tép. Az aggodalom szilánkjai összerakódnak A ma terhével egységet alkotnak. S kész lesz egy olyan hatalmas teher Amelyet szíved már nem bírhat el. Nem tudod mit hoz a jövő, mi az, mit kapsz Hiszen emberi lényed erre nem adhat választ. S ha aggódsz, mert azt féled, rossz lesz életed Csak azért lehet, mert kevés a hited. Legyen előtted Péter példája Az aggodalom őt is megtalálta. Amint a vízen hitét kezdte feledni Tanító példaként elkezdett süllyedni. Isten igéje válaszol neked Megnyugtat téged, ha hűen figyeled. Azt mondja, ne aggódj a holnapért A holnap majd aggódik magáért. Az égi madarak sem vetnek, aratnak Mégis az Úr kegyelmében laknak. A mezei liliomok sem varrnak ruhákat Az Úr akaratából mégis pompáznak. Ne akarj már akkor átkelni a hídon Amikor még nem is tudsz a folyóról. S ha már látod a folyót, akkor se félj Isten szárnyakat adna, ha leesnél. Hited legyen ernyő, de ne te döntsd el Hogy esőtől, vagy naptól védjen. Isten teremtette az esőt és a napot Áldásként adja neked, mit alkotott. Életünk minden holnapja előbb Istennel találkozik Tudd, hogy az Úr szeret téged, ne aggódjon a szív. Hidd, hogy az utadat mindig a béke vigyázza Melyen a pásztor elől megy, s a bárányok utána AHOGY A NAP A SZÉL Ahogy a nap olvasztja fel a jeget Úgy tölti be a szeretet szívemet Ahogy a nap a jeget olvasztja fel Úgy hullik le rólam minden lepel Ahogy a jeget felolvasztja a nap A szeretet belőlem ugyanúgy árad Ahogy a nap a jeget felolvasztja Úgy ég bennem a megbékélés lángja Ahogy a szélben a por táncot jár Az Úr bennem valami újat munkál Ahogy a szélben táncot jár a por Az Úr szava szívemben úgy dúdol Ahogy táncot jár a por a szélben Úgy hiszek én Isten igéjében Ahogy a por a szélben járja a táncot Úgy hívom Istenem áldja meg a hangot Ahogy a jég, a por, ahogy a szél, a nap Vagy bármely gondolat az ég alatt Ha Istent hívja, nem csak gondolat már Az Istenhez futó vágy utat talál ÁLDÁST KÉRVE Azon a napon, amelyen megismertelek Megismertem veled a Te mélységes hited Mennyi időt vesztegettem el azóta Már akkor ráléphettem volna erre az útra Te mindig hívtál : Gyere és élj vele De akkor még szívemet nem érintette Láttam, hogy ez jó, hogy valami más De nem ért el hozzám az igaz hívás Nagy gondoknak kellett jönniük ahhoz Hogy akarjak lépni közelebb az Úrhoz Így találtam meg magamban a választ Több kell nekem, mint emberi támasz Vízesésként hullott akkor ezernyi könnycsepp Éreztem, hogy bennem valami más lett Az én időm eljött, szívem ki kell nyitnom Most lépnem kell, ez belső parancsom Segítő kezed akkor magával húzott Minden mit tettél, békét árasztott Tekinteted reménnyel marasztalt Jóságod szívembe fénysugarat csalt Azóta a teher csak édes teher nekem Nehéz még néha, de boldogan viszem Mondtad, ha nem bírom és a földre esem Isten szeretete mindig felemel A mai napig futok, minden gonddal hozzád És Te mindig ott vagy, ha szükségem van Rád Szűkre szabott idődből is szakítasz nekem Visszaadod Istent, ha kicsit elengedem Tudom, Istentől való az a nagy szeretet Amivel Te engem mindig segítesz Nem is tudom eléggé megköszönni neked Átadom hát Istennek, hogy áldjon meg Téged BARNUS IMÁJA (Az alkotónapon ebéd előtt imádkozva történt Peák Barnabásnak) Ülünk az asztalnál óvodás kis csapat Kanál csörgés jelez az éhes gyomornak De valami előtte hiányzik még Áldást mondunk a tele tányérért Szól az ima, és hallatszik a csendben Ahogy a hit rebeg a csukott kis szemekben Aztán az ámennel újra besurran a fény De egy kis száj megszólal, hogy szólna még Ott marad az az egy összezárt kezecske Talán a legkisebb az egész terembe? De ez a kicsinység nem von párhuzamot Hitének gyökere annál nagyobb Hallatszik az ima, köszöni a napot Örül, hogy itt lehet, hogy szeretetet kapott Aztán csendben elakad a szó Ámen nélkül itt az utószó Elhallgat, mintha arra jönne rá Tőle még ezt senki nem várná Belemosolyog a gyermekszemekbe Azokba, melyek nincsenek meglepve Az ima abbamarad, de fut tovább a gondolat Az én felnőtt szívemben is valami elhallgat Csend van bennem, és én hallom tovább a hangot Amelyet a kis száj elmondani már nem tudott BÉKE BENNEM Nem akarok a dolgok mögé bújni Azt akarom, hogy megtaláljanak Nem akarok egy fal mögött állni Azt akarom, hogy süssön rám a nap Nem akarok sötétben élni Azt akarom, hogy fény legyek Nem akarom az éj hatalmát Azt akarom, hogy békét leljek Nem akarom a viharos szelet Csak a lágy szellőt kívánom Nem akarom a fagyos hideget Csak a harmat cseppjét áhítom Nem akarom az ördög tüzét Isten igéjét akarom Nem akarom a félelmeket Isten békéje tartson BOLDOG CSALÁD Boldog az az ember, ki társát megtalálja Egy gyertyát gyújt életüknek lángja Mindkettőjük szíve egy ütemre dobban Isten akarata közös gondolatban Első közös imájuk egy boldog köszönet Amelyből kiárad az örök szeretet De újabb ima születik hamar a szívükben Kérik Istent áldja meg őket gyermekekkel Csodálatos érzés az első felismerés Amelyben ott van egy új emberi lét A széltől is óvni kell, hisz törékeny kis lény Istent hívjuk, hozza el szélcsendjét S az a pillanat, mikor a kezedben tarthatod Mikor egy kis ember rád mosolyog Akkor érzed igazán, hogy ez az a teljesség Amit csak Isten adhat, boldog áldásként Majd előtted a kép, három összezárt kis kéz Amint szelíd hangjuk az Úrhoz imát intéz Könnyeidet akkor már nem tudod visszatartani Csak hálás szívvel Istent áldani BOLDOGNAK LENNI... Boldognak lenni, örülni mit jelent? Valamit érezni, mely szárnyalni késztet Szökellve szaladni a tavaszi réten át Nem taposva el a virágok illatát Hátunkon feküdni a zöld fű bársonyán Kezünket széttárva, hogy ölelésre vár Karunkba zárni az egész eget A nap sugarával kötözve meg Testünket érezni, mint levegő buborék Mely a felhőkőn pihenve áradhatna szét Lebegni egy gyönyörű nagy tó vizén Tudva, hogy nem ragadhat el a mély Önfeledten táncolni az utca közepén Szédülten forogni a hegyek tetején Ismeretlen embereket a karunkba zárni Zavart pillantásuk csak nevetve csodálni Magunkkal hívni, hogy szép a világ Ha érezni akarja velünk élheti át Kérés nélkül adni szüntelenül Kérdéseket nem hagyva válasz nélkül Boldognak lenni, csak annyi, érezni Isten szeretetét magunkba zárni De van egy másik boldogság, mely más utat jár Nem kifelé mutat, a szívekig meg sem áll Nincs rohanás, nincs tánc vagy nevetés Csak apró rezdülések, boldog remegés Az arc ekkor már nem a mosolytól szép Hanem a sírás természetessége az ék A könny az örömöt patakká formálja Minden cseppjében Isten áldása S amikor szinte mindez már fáj Az igaz boldogság rám akkor talál Dévényi Erika: Boldognak lenni Link CSAK AMIRE VÁGYTOK Kérem Istent toldja meg nektek Egészítse ki emberi létetek Adja meg nektek, miről csak álmodtok Nem többet, csak amire vágytok Tudom, nem álmodtok csodás palotáról Csak egy kis lakásról, melyben tûz lángol Ahol asztalt körülülve imádkozhattok Evés előtt áldást mondhattok Tudom, nem vágytok királyi palástra Csak meleg, puha takaróra Mely betakarja az álmos gyermekeket Mely alatt boldog álmot kergethetnek Tudom, nem érték nektek a drágakő Ami fölösleg, az már csak nehéz kő Csak jusson mindenre, a hétköznapokra Hogy Isten szeretetét szükség ne árnyékolja Tudom, nincs teljesíthetetlen kívánságotok Csak őrizni akarjátok a családi lángot Gyermekszemekben fájdalmat ne lássatok Legyen erős ölelő karotok Van egy valami, amiből többet kívánok Még többet, mint amire vágytok Erősítse meg az Úr oly nagyon hitetek Hogy túlcsorduljon bennetek az Istenszeretet CSAK ÁLLOK Csak állok, csak állok mozdulatlanul A világ közben többször körbefordul A szél csendben simogatja a fákat Érzem, hogy valami mély béke eláraszt Jöhet bármi, én nem mozdulok Nem zavarnak a külső morajok Csak belső lényemre figyelek Arra, amit Isten bennem éleszt Látom, ahogy békém testet ölt Szeretetével erősen megkötöz S amikor már teljesen körbezár Akkor válok szabaddá igazán CSAK ÍGY LEHET ELENGEDNI A GYERMEKET Isten szeretete mérhetetlen De a kérdés felmerül mindenkiben Miért nem élheti végig mindenki az életet Miért engedi el Isten a gyermekeket Válaszra várunk a betegség küszöbén Összeroskadva egy szakadék szélén Végső reményünk Istenhez intézett Kérjük mentse meg a gyermekeket Ne csak akkor legyen az Úr része éltednek Mikor már csak utolsó kapaszkodóként kéred Mikor már nincs senki más kit kérhetsz Amikor félsz, hogy nem óvja a gyermekeket Hited legyen már ott az út elején Mindig Isten szeretetében élj Ha az ördög mezsgyéjére tévednének Ott állítsa meg az Úr a gyermekeket S ha a gyermek a mennyország hívó szavára felel Végső elkeseredésedet csak az oldhatja fel Hogy Isten megtanítja neked, hogyan engedheted Angyalok szárnyán elmenni a gyermekeket CSAK ÚGY Ez a világ csak úgy kerek ha melletted van a te Istened Ez a világ csak úgy egész ha mindig a hit útján lépsz Ez a világ csak úgy élhető ha a remény megmenthető Ez a világ csak úgy igaz ha Isten szava szent marad Ez a világ csak úgy szabad ha szabadítód a te Urad Ez a világ csak úgy erős ha hited árasztja az erőt Ez a világ csak úgy szeret ha Isten tölti be szívedet Ez a világ csak úgy világ ha soha nem alszik el a láng A CSEND HANGJAI A csend titokban elmond mindent, Csak figyelned kell, s hinned, hogy megértheted. A csend mélyén hangok rejlenek, Csak hinned kell, hogy te is elérheted. A csend beszél, ha értő szív hallgatja, A mélységek legmélyét is meghallja. A csend hangjai az érintést nem tűrik, Ha látni akarod, azonnal eltűnik. DALOD ÉRINTÉSE Fut a szó és nem tudod hol áll meg Szól a dal és nem tudod kit érint meg Te csak adod szíved legmélyéből Isten szeretetét, az Õ kegyelméből Isten általad szíveket nyitogat Kopogtat, hogy megnyílhassanak S nem tudni mi az, mi rajta beáradhat Talán a Te dalod, mi ott besurranhat Tudd, hogy itt megállt a dalod Megérintett egy egész családot Könnyeikben ott volt Isten szeretete Amelynek Te voltál áldott részese AZ ELMÚLÁS BÉKÉJE Emlékszem arra a kicsi lányra Aki rettegett a halál gondolatára Benne minden vég mély nyomot Rémülettel teljes bánatot hagyott Ha egy tányér kezéből a földre esett S nem fogott rajta a jó erős enyv A gondolat, hogy soha többé nem eszünk belőle Könnyeket csalt szeme szegletébe Ha véletlen lépése egy bogarat taposott S látta ahogy a kövön elmaszatolódott Nem undor fogta el, hanem kétségbeesés Ő volt ki elvette egy kis állat életét A levágott virágot vázába téve Belelátta száradását üde színébe S néha a virágot még akkor is őrizte Mikor az már rég az elmúlást hirdette Ez a kislány addig nem lelt békére Míg az elmúlást más mércével nem mérte Meg kellett ahhoz Istent ismernie Hogy megbékítse az Õ szeretete Mióta tudja, a mennyország várja Már nem figyel úgy az elmúlásra Arra törekszik, hogy a földi életben Istennek tetsző élete legyen Emlékszem arra a kicsi lányra Békére vágyó törékeny mosolyára Arra a kicsi lányra nagyon jól emlékszem Ma a tükörben boldogabb mosolyát nézem A FA Büszkén magasodik az a fa, amely én vagyok Elég ha vizet kapok és a nap rám ragyog Gőgös vagyok, kevély és szívtelen Azt akarom, hogy a szél vagy a nap csak az enyém legyen Választanom kell hát, melyik a fontosabb Az esőt fakasztó szél, vagy a meleg nap A szél kéjjel hívott, légy életem része A nap csak csendben nézett, de én nem vettem észre A széllel a kéj milyen mámorító A nap melege pedig csak izzasztó Végül úgy döntök a szél kell nekem A napot pedig ezentúl megvetem Élvezem ahogy a szél játszik velem Felkapva levelem az égig emel A nagy forróságban körültáncol engem A napot elfújja, távol tartja tőlem De aztán a szélben csalatkoznom kellett Tomboló vihart hozott tápláló víz helyett Áztam, fáztam, ágaim letörtek A jég szilánkjai mérgesen gyötörtek Hívtam a napot, gyere vissza hozzám A sugaraidat újra fordítsd rám De a nap messze volt, nem hallotta szavam Nagy szomorúságomban magamra maradtam Magamba nézve elgondolkodtam Eddigi életemben rossz úton jártam Akármit tettem, akármit akartam Mindig csak egyre, magamra gondoltam Rá kellett jönnöm, bűnben éltem eddig Így nem juthatok el soha a mennyekig Hiába magasodnak felfelé ágaim Szeretet nélkül kihunynak álmaim Akkor aztán újra, csendben, szelíden A napot szólítottam, hogy vezessen engem Éltem kárhozat volt, de most újjászülettem Töltse be a szívem, meleg szeretettel Megbocsátó napom ott termett előttem Nem mondott semmit, de most már értettem Bűneim gyökerét meggyógyította Életem értelmét így megmutatta Így lett belőlem csodálatos fa Amelynek gyökerét a szeretet táplálja Visszajött a szél is, de már csak mosolygott Láttam akkor rajta, hogy elgondolkozott GYERMEK HIT Ha felnézel az égre Gondolj Istenedre Szívednek melegét Küld fel az égre. Az Úr akkor megérzi Ezt a szeretetet Angyalszárnyat rak rá S visszaküldi neked. Kezedbe teszi Meg is foghatod Áldásként másoknak Tovább is adhatod. Ha egy kicsit is adsz Sokat kapsz majd vissza Szemedben csillog majd A szeretet hálája. Így lesz gyerekhitedből Óriási erő Mely könnyeket eltörlő Szeretetet sző. HANGHATÁS... A hang, amely szél szárnyán hozzád szalad Megtalál téged a hajadba kap Megérinti lényed, a szívedhez szól Nagy szeretetével hozzád hajol A hang, amely melegít, akár a nap Sugaraival gyengéden simogat Fényével átjárja a sötétséget Reménnyel tölti meg szomorú lelkedet A hang, amely patakok vizében ered Hűsítő habja a lábaidhoz evez Minden bűnödtől tisztára mos Ha iszol belőle szomjat is olt A HEGYTETŐRŐL SZÓLJ Állj ki a hegytetőre, hogy csak a világ hallja meg Mond el, hogy Isten veled is üzenhet Onnan kiáltsd halkan, nagy szerénységben Hogy ne a fülekhez, a szívekhez jusson el Mond, hogy rám számíthatsz bármikor, ha baj van Segítő kezem mindig kinyújtva van Ápolni egy társat, ki tolókocsiban ül Ellátni valakit, aki ágyba kényszerül Hátadon cipelni a fuldoklót fel a hegyre Amelynek életet ad friss levegője Szeme lenni egy vaknak, láttatni a szépet Elmondani milyenek a szivárványszínek Megmutatni a hangot a néma füleknek Eljátszani ahogy a szavak zenélnek Felemelni a súlyt annak ki nem bírja Erőtlen kezének hitét adva vissza S mindezt nem megtenni, az élet egy drámája Amelynek nem arat tapsot az előadása Aki nem segít, csak arra gondoljon Nehogy a cserbenhagyott sorsára jusson A HIT A hit mindenkié, de nem kell mindenkinek Aki hisz Istenben, ezt nem érti meg Isten a jóság, a remény, a szeretet Miért nem kell, ha a tiéd lehet Azt kapod Istentől, mit csak tőle kaphatsz Éltedben meglelheted így a nyugalmat Üres óráidban sem leszel egyedül Isten szeretete melletted ül Ha bántanak mások, és te védtelen maradsz Isten kezébe mindig kapaszkodhatsz Az Ő keze hozzád szelíden mutat Mellette újra otthonra találhatsz Úgy érzed, élsz, de nem élet az élet Körülötted a dolgok csak örök kétségek Ha nem változtathatsz, újuljon meg lényed Isten kegyelméből újjászülethetsz A hit mindenkié, akard, hogy így legyen Akard, hogy hited neked is legyen Ha nem találtál megoldást, adok a kezedbe Szorítsd erősen, élj vele! KÉSLELTETETT HANG Egy késleltetett hang a zongorán Talán már sosem szólal meg tisztán Ne feledd a hangokat most kell érezned Szíved mélyére most kell beengedned Egy ki nem mondott halk köszönet Talán már sosem okoz örömet Ne feledd most kell hálásnak lenned A szót, köszönöm, most kell kiejtened Egy el nem küldött megbánó levél Bocsánatot már soha sem ítél A szavakat most kell a papírra írnod Most ereszd el a postagalambot Egy soha nem szagolt illatot Visszaidézni sem tudod Most kell mindent hagyva kifutnod a mezőre Most kell, hogy az illat érzéked érintse Egy gondolat, mely benned még nem fogant Nem szülhet újabb gondolatokat Ezt a láncot most kell megerősítened Hogy tudd, a szavak honnan erednek Egy szeretetfoszlány, amely még nem érintett Amelyről még nem tudod honnan ered Azt a szeretetet most kell befogadnod Isten neked adja, csak el kell fogadnod MINDEZ CSAK SZÍVEM DALLAMA Amikor leütöm a billentyűket olyan mintha zongorán játszanék Egyszerre születik meg a szöveg és hozzá a kottakép Közben néha könnyeim potyognak mint halk dobütés A külső zajok nem zavarnak fátyolként hullnak mögém Megszületik a dal én átszellemülten hallgatom Az Úrral alkottam, de nem enyém mindenkinek adom Bármilyen hangszeren szólhatnék hisz zongorázni sem tudok De az Úr a billentyűkhöz alkotó kezet adott MOSOLY AZ ARCODON... Szeretném látni a mosolyt az arcodon... tisztán, szelíden úgy, hogy ragyogjon: Szeretném látni a boldog szemeket.... amelyekből más is erőt meríthet! Szeretném hallani a boldog nevetést......amely mindig őszinte és békés, Hallani, ahogy a jót dicséri szád....s nem az elégedetlenség nehezedik rád! Szeretném érezni, hogy békés a világod....hogy hiteddel a rosszat leigázod, Felülkerekedsz a súlyos bánaton.....hisz Isten veled van minden utadon! Szeretném tudni, hogy jó döntést hozol.....ha válaszút előtt botladozol, Mindig tudd pontosan, melyik Isten útja...ha rálépsz boldogság vár rajta! Szeretném, vágyaid valóra váljanak..hinned kell, hogy imáid meghallgattatnak, S ehhez legyen az a hely a templomod....a válasz már a szívedben visszhangoz! Ha aggódó szíved lecsendesülne....minden gondod Isten elé lenne letéve, Ha szíved ezáltal teljesen felszabadulna...a fénysugár lelkedig hatolhatna! Szeretném, ha veled érted imádkozhatnék... bánatodban is szívesen osztoznék, Ha nyújtod a kezed, Isten elé vezetlek...hitem szikrájából lángot gyújtok neked! Szeretném, akár a könnyeid árán is....hogy hinni tudj abban, aki felszabadít, Egy kőhajtásnyira van az igaz szeretet..a követ neked kell a földről felemelned! A NYUGALOM TAVA Sírd ki magadból, ami nyomja a szívedet Az Úr majd felszedegeti könnyeidet Megalkotja belőle a nyugalom tavát Ha belenézel, egy békés arcot látsz Félelmeidet zárd be egy dobozba Kulcsát dobd bele ebbe a tóba Mélyre fog süllyedni, bele az iszapba Nem sodorhatja víz sohasem a partra Senki, ki arra jár nem találhatja meg Hisz keresve sem jutna közelebb Ha a víz tükrét nézi, csak azt láthatja Hogy ez az a tó, a nyugalom tava SZERETNÉM Szeretném látni a mosolyt az arcodon Tisztán, szelíden úgy, hogy ragyogjon Szeretném látni a boldog szemeket Amelyekből más is erőt meríthet Szeretném hallani a boldog nevetést Amely mindig őszinte és békés Hallani, ahogy a jót dicséri szád S nem az elégedetlenség nehezedik rád Szeretném érezni, hogy békés a világod Hogy hiteddel a rosszat leigázod Felülkerekedsz a súlyos bánaton Hisz Isten veled van minden utadon Szeretném tudni, hogy jó döntést hozol Ha válaszút előtt botladozol Mindig tudd pontosan, melyik Isten útja Tudd, ha rálépsz boldogság vár rajta Szeretném, hogy vágyaid valóra váljanak De hinned kell, hogy imáid meghallgattatnak S ehhez legyen az a hely a templomod Ahol a válasz már a szívedben visszhangoz Szeretném, ha aggódó szíved lecsendesülne Ha minden gondod Isten elé lenne letéve Ha szíved ezáltal teljesen felszabadulna A fénysugár lelkedig hatolhatna Szeretném, ha veled érted imádkozhatnék A bánatodban is szívesen osztoznék Ha nyújtod a kezed, Isten elé vezetlek Hitem szikrájából lángot gyújtok neked Szeretném, akár a könnyeid árán is Hogy hinni tudj abban, aki felszabadít Egy kőhajtásnyira van az igaz szeretet De a követ neked kell a földről felemelned TIED A NAP... Nem tudom neked adni a napot, De tudok adni egy pillanatot, Mikor megállíthatod a rohanó időt, Kiszakítva belőle minden erőt. Nem tudom a napot neked adni, Sugarával meleget árasztani, De elküldöm neked szívem melegét, Áldásként küldöm, legyen a tiéd. Nem tudom a napot adni neked, De adom a szeretetemet, Ha fontos neked, kezedbe veheted, Ha megérintett, magaddal viheted. A napot neked adni nem tudom, Hiszen nincs is saját napom, De van egy kis lángom, csak neked, Amely szeretetedért tőlem egy köszönet. ÚJJÁSZÜLETÉS Van aki azért lép az útra, mert szíve húzza Van akit a gondok súlya ösztökél De mindegy miért indulsz el Csak erős legyen a megtartó kötél Van akinek megtérését öröm járja át Boldogsága mosolyt fakaszt Van ki nehéz gondját teszi le sírva Mikor szíve befogad Van akinek lelki békéje Megújul, új erőre kap Van akinek gondjaival Még tovább tart a harc Akár megtartani kell a hegyen Akár kihúzni mély gödörből Isten ezentúl mindig veled lesz Erős várat épít szeretetéből S amikor úgy döntesz Víz pecsételje meg választásodat Az Úr tárt karokkal vár Örökre fiává fogad Legyen akkor tiéd, csak tiéd a pillanat Mikor tested alámerül Legyen tiéd, s az Úré a pillanat Mikor könnyeiddel a víz arcodról legördül

0 komment , kategória: Dévényi Erika

Címkék: gyermekszemekben, szivárványszínek, teljesíthetetlen, szeretetfoszlány, útkereszteződést, meghallgattatnak, újjászülethetsz, szomorúságomban, természetessége, elmaszatolódott, gyermekszemekbe, megnyílhassanak, elkeseredésedet, átszellemülten, meggyógyította, kapaszkodóként, változtathatsz, elgondolkodtam, elgondolkozott, cserbenhagyott, elégedetlenség, felülkerekedsz, gyerekhitedből, angyalszárnyat, kapaszkodhatsz, kőhajtásnyira, újjászülettem, szeretetedért, visszatartani, imádkozhattok, megtaláljanak, megismertelek, választásodat, hétköznapokra, túlcsorduljon, összerakódnak, aggodalom olyan, hintaszékben legalább, útra kelőt, ördög tüzét, aggodalom szilánkjai, olyan hatalmas, vízen hitét, holnap majd, mezei liliomok, utadat mindig, béke vigyázza, pásztor elől, bárányok utána, szeretet szívemet, jeget olvasztja, jeget felolvasztja, Dévényi Erika, DÉVÉNYI ERIKA VERSEI, AGGÓDÓ SZÍV, AHOGY NAP SZÉL, ÁLDÁST KÉRVE, Visszaadod Istent, Amivel Te, BARNUS IMÁJA, Peák Barnabásnak, BÉKE BENNEM, BOLDOG CSALÁD, Kérik Istent, BOLDOGNAK LENNI, CSAK AMIRE VÁGYTOK, Kérem Istent, Hogy Isten, CSAK ÁLLOK, CSAK ÍGY LEHET ELENGEDNI GYERMEKET, Mindig Isten, CSAK ÚGY, CSEND HANGJAI, DALOD ÉRINTÉSE, Amelynek Te, ELMÚLÁS BÉKÉJE, GYERMEK HIT, Gondolj Istenedre, HEGYTETŐRŐL SZÓLJ, KÉSLELTETETT HANG, MINDEZ CSAK SZÍVEM DALLAMA, MOSOLY AZ ARCODON, NYUGALOM TAVA, Hisz Isten, TIED NAP,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]