Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Fazekas István
  2016-04-06 21:30:29, szerda
 
 










FAZEKAS ISTVÁN


Fazekas István (Csenger, 1967. május 5. - ) Jókai-díjas költő, drámaíró, műfordító, jogász.
2001-ben létrehozta a Százhalom Kiadót a nép-nemzeti szépirodalom támogatása érdekében. 2006-ban az önkormányzati választásokon indulva képviselő lett, és megválasztották Százhalombatta alpolgármesterévé. Költészetét és fordítói munkásságát 2010-ben Váci Mihály-díjjal jutalmazták. 2011-ben a Kelet Felől (folyóirat) főszerkesztője volt. 2012-ben megkapta a Jókai-díjat. Jelenleg a Stádium (Hírlap) felelős szerkesztője. Eddig tizenhárom önálló könyve jelent meg.

Drámaírói pályáján Hubay Miklós indította el. A megvádolt címmel írt színdarabot Béres Józsefről, a Béres Csepp feltalálójáról. A friss alkotást ma már nagy sikerrel játsszák, néhány szakember úgy vélekedik, az utóbbi két évtized egyik legjobb magyar történelmi drámája.


,,Csak a jó szó a fegyverem"

Fazekas István


"Fazekas Istvánnak határozott véleménye van rontott jelen időnkről, feladatainkról. Szépítés nélkül fogalmaz, de soha nem sugall reménytelenséget. Az európaiságról vallott felfogása egyértelmű: "Segíts a bajban lévőn, akár a legnagyobb áldozatvállalás árán is. Ez az áldozatvállalás kell, hogy megkülönböztesse az európai embert mindenki mástól, hiszen mi tudván tudjuk a legfontosabbat: a szeretet az élet." Vajha megszívlelné az uralkodó politika a magasabb szférából származó intelmet! Fazekas István bátran beszél a három Trianonról is: az 1920-as csonkításhoz hozzáadja 1956 tragédiáját és a 2004-es gyalázatos népszavazási eredményt, a "lelki Trianont". Amiről ír, a gyakorlati életben is képviseli. Nemcsak szeretett városáért, Százhalombattáért dolgozik, de az egész magyarság sorsa foglalkoztatja."

Jókai Anna


"Fazekas István költő az emberélet felén túli világba lépett már, javában épül életműve, csaknem húsz könyv szerzője. Drámái feltűnést keltettek, feszültséggel vannak teli, verseit is a fájdalmakban fakadt erők teszik elevenné, igazzá. A kötet címének latin szavai (bévül latin és héber verssorokkal) nem archaizáló szándék szülöttei, inkább költői mesterségének jelen idejű dinamikájához tartoznak. Babits gondolatának üde aktualitásával: a humanista nem azért nyúl vissza a régihez, mert sokallja az újat, hanem mert kevesli... Történelmi, társadalmi témák drámai ereje mozgósítja írói munkásságát: verseiben is a cselekvő figyelem jelenléte tapasztalható. Nemcsak közvetlen elődei, talán Sinka, Ratkó, Csoóri, Hubay Miklós kezét fogja, hanem kortárs-jelen nagyjaiként élteti ihletét Petőfi és Catullus, Goethe és a középkori himnuszok, szekvenciák alkotóinak természetes közelsége. Metrumok és rímek, a benső forma hitelével mondhatja hát a jelen költője: ,,vérünk szép hevétől / árnyékunk is ragyog."

Czigány György


Csoóri Sándor írta Fazekas költészetéről:
,,Ahányszor találkoztam vele, mindig, minden szava, gesztusa a helyén volt." A szerző új versei a bánat és a szenvedés fegyelmét mutatják föl az olvasónak.








Fazekas István

Link



Vérünknek szép heve - Fazekas István hangoskönyve

Link



Fazekas István: Bús feledésnek hűs vize ( versfordítások - hangoskönyv )

Link



Fazekas István: A MEGVÁDOLT - 2015 03 16

Link



Fazekas István: Idézetek

Link



Költészete - Forrás: Poet.hu







ADÉL-NAPI HEXAMETEREK

Mottó: "... nem tudok én meghalni, se, élni se nélküled immár." (Radnóti Miklós: Hetedik ecloga)


Látod, Adél, ím nélküled elvesznék, s porom izzó
ponttá válna az űrben: lennék alkonyi csillag,
esti halálig tartó elsuhanó-szomorúság.
Csókod nélkül, mint a beteg rab, csak toporognék,
s nyígnék, mint lőtt szarvas a nádban várva a véget.

Ó, örök átok: vétke kinek nincs, meglakol érte!
Hulló vére nyomán szaglásznak, s üldözik egyre
hajladozó nyavalyás kis senkik, törpe fajankók.
Hogy kivetették rám is a hálót! Földre omoltam,
ám a harang kondult - fölemel még engem az Isten.

Lám az idő peremén áldott meg hű szemeiddel,
holdunk árnyékában fonta körém karodat, s már
nem tudok élni se, halni se nélküled, égek örökké,
s bár a halál havazó meredélyén lépegetünk is,
félelmünk nincs, boldogan énekelünk csak az Úrnak.







BALASSI-STRÓFÁK ÚRNAPJÁN


Leginkább Zsuzsannát, előtte Júliát,
tiszta szívből szerettem.
Vétkemnek miatta (kemény hangom mia)
Zsuzsanna is elreppen.
Én pedig megtörvén, csontjaimban égvén
állok kínoktól verten.

Szívem csúf hamuvá, fázós fájdalommá
kucorodik fészkében,
lehullt bennem a Nap, hűvöslő Hold alatt
élek száműzetésben.
Iszapba roskadok, hazátlan sorvadok:
megragyog gyermekségem.

Kettészelt utamon isteni oltalom
Máriát elém kérte.
Folyók felbuzdulnak, egek megújulnak,
felizzok én is érte.
Kibillent hegyeket, megszédít réteket,
ha villan két szép térde.

Míg össze nem törnek, sírba nem gyötörnek,
remélem hű szerelmét!
Amivé vétettem, csak Őbenne leljem,
adja meg az magos Ég!
Villámsújtottan is, lemészároltan is,
csak hogy Vele élhetnék!







BOR ZSUZSI EMLÉKKÖNYVÉBE


Tavaszi szél a szerelem,
porozza a fákat,
dalba sepri sok sóhajom,
éneklek utánad.

Nyitvatermő a szívem is,
hullatja sok magját,
mi belőlem hull, megfogan.
Most a dalt aratják.

Írom a szelek énekét,
termő maggá lettem,
a vágyban fuldokló madár
ne ríjon helyettem.







CYRANO PANASZAI


I.

Havazás van a szívemben,
itt dideregsz a szememben,
s mindenekben megcsodállak,
téged, akit titkolnálak.

Még szóként is tiltva voltál
titkolt tőlem titkos zsoltár,
szerelmedből nem maradt más
nekem csak a földbehullás.



II.

Szemsugarad záporában
olykor-olykor én is álltam,
kápráztatott csókod, könnyed,
s becsuktál, mint megunt könyvet.

III.

Az ajkamon nincs bocsánat,
csókod a csókomra száradt,
szemed csukódása gyónás,
csókoddal szép az elmúlás.







DUNA-PARTI ESTE


Lebeg a Hold az égen,
árnyékom dagad, vékonyul.
Világom biztos pontja: léptem.
Szívem még dobog, de alkonyul.

Kémények fehér füstjei alatt
sok zsibongó élet vár csodát.
A Duna-parton kutya vonyít.
Megzengetnek egy harmonikát.

Csillagoktól rücskös az ég,
nincs semmi új a Hold alatt.
Fáj a testemet cipelni:
szíven szúrom árnyékomat.

És vérzik a föld. Holt árnyékom
egy kökénybokron derengve leng.
A folyón felizzó szemem
elém bűvöli a végtelent.







ESTI SÉTA NÉLKÜLED


Nélküled ez a domboldal
oly sivár, hűvös és idegen,
a repedező árnyak is oly társtalan feketék,
mintha nem is itt kódorognék,
hanem valahol a Himaláják hályogos,
hófödte csúcsain,
a földanya egekhez simuló
hatalmas homlokán,
hol a gomolygó idő oly jeges
méltósággal terül el,
mint egy kivénhedt komondor
halott gazdája mellett.

Ténfergek csatakos szélben, mérgezett fagyban,
nem zilálja szét bennem semmi sem
sejtjeimben is örvénylő
szüntelen hiányod.

Minden gondolatom körötted csobog,
éhemtől a veszély sarjadozik bennem,
s ahogy kallódok tőled egyre távolabb,
annál inkább tündökölsz te
rabtartó bánatom árnyéka fölött.

Most kényed-kedved szerint bánhatnál velem,
mégis bűzölgő
szakadékot vágtál
közénk,
s gőgödtől hevülten
nevetsz vesztemen.

Ó, milyen csillapíthatatlanul
reszkettem érted,
dideregtem életem felkínálva,
s ahogy csak megízleltelek,
minden barbár ösztön bennünk
tündökölt!

És íme, egyetlen parázna szó
összeroskasztotta
adventi ragyogásunk!

Egyetlen,
téged nem visszhangzó
szavam.

Gyóntatom szerelmünk hajdani vidékét:
"Hol vagy? Merre vagy?" - kérdezem,
és hirtelen eltűnök a tájban,
mert ragadozó gondolataimmal
már a kőszáli sasok fészke fölött
lépegetek az eretnek
Hold felé.







ÉVA


Melledet kibontod,
sarlós, barna holdja
árnyékos szememet
fénnyel beragyogja.

Hűs forrása lenne
sivatagult számnak,
csípődnek mozgása
éneke a vágynak.

Életvize ajkad,
s tested minden nedve:
benned mártóztam meg
örök szerelemre.







FÉRFITÁNC


1.

Fiatalságod templomát
létemnek vadvizén láttam,
fényeddel is megáldottál
a klastromos, vakmagányban.

Lelkem vala fehér berhe,
vérem is virágzik érted,
oltárom és szent zsoltárom
két éneklő bokád, térded.

Nem kértél soha semmire
és semmit sem vártál tőlem,
maradj meg őrlő poromig,
szívemet zörgő időnkben.

A vadludak árnyékai
versenyt úsznak éjjel érted,
magamba áslak előlük
életem éneke, ének!

2.

Szép vagy, mint az esti szirtek
a tengerre hajló dombokon,
a lángoló nap vízbe omlik,
szemedtől fénylik föl homlokom.

Szép vagy, mint a Gileád völgye,
mint eső után a jázminok,
létemnek bokrán tündökölsz,
illatoddal szívem bódítod.



A szépséged oly egyszerű,
mint tudni, az élet véget ér,
mert te vagy a nap, te a tenger,
te vagy az alkony, az esti szél.

3.

Az ajkamon nincs bocsánat,
csókod a csókomra száradt,
szemed csukódása gyónás,
csókoddal szép az elmúlás.

4.

Hogyha szeretsz, ki ne teríts,
ne nőjön rajtam kikerics,
úgy szeress, hogy eleveníts,
holtomiglan te melegíts.







A FÖLTÁMADT SZERELEM


Szép vagy.
Szebb, mint régen!
Fénylő kedvesem újra!
Csordul a mézes csók
szépmivü ajkaidon.
Napnyugtáig igézi szemem


szemed ördögi lángját.
Asszonyi vágytól égsz.
Átfonsz, mint a halál.







GYÖNYÖRKÖDŐ ESTI SZONETT


Lelkem lebeg a vágyak vize felett,
tükrén megválaszt Holdat, csillagot,
rombol és teremt a dúlt emlékezet,
kápráztat íved, minden hajlatod.
Delejes szemedtől élő tűz emészt,
szívem zokogva őrli sugarad,
megszédül, hökken, bődül a józan ész,
combod, ha villan tüllszoknyád alatt.
Szakállas fények táncolnak nyomodban,
ahol csak jársz-kelsz, minden elforog.
Zsákmányod lettem. Összeroskadottan
omlok öledbe, édes vadhurok.
Szoríts magadhoz, hulljunk csak, mint a kő,
míg elenged minket végleg az idő.


Fazekas István: Gyönyörködő, esti szonett

Link








HAZA A MÉLYBEN
Illyés Gyula emlékére


A magasba nem,
a mélybe tart hazám!

Világgá mennék!...

Ám ha elindulnék
egyszer innét,
alvilággá lennék.

Maradok hát.
Ha másnak nem is kellek,
jó leszek itt földnek,
föld gyomrában pornak
vagy fekete sárnak,
gyógyító halálnak.

Nem a magasba:
a mélybe tart hazám.







Mit ér a csók, ha nincs virága?
Az ölelés, ha csupa rémület?
Benned szárad el szívem ága,
Késemből kihull minden gyűlölet.







KÖNYÖRGÉS


Hát nem adsz békét Istenem,
szüntelen hiába kérem,
keservesen kereshetlek
a keserű, vaksötétben.

Körém fontad az éjszakát,
hogy szüntelen fojtogasson.
Haragodtól nem véd már meg
ember, se ájtatos asszony.

Meggyújtom a cigarettám,
de nélküled az sem éghet.
,,Vagyok, aki vagyok" - mondtad.
Szavad rettentő ítélet.

Én nélküled csak por vagyok,
miként por lesz majd a testem.
Ha szétnyílik ama függöny,
Uram, ne felejts el engem.







KÖZHELYEK CSOKRA


Direkt kérésedre

Jaj, közénk állt a többé-már-nem-lehet,
a szüntelen-veled-mégis-nélküled,
az örök-sóvárgás-mégis-gyűlölet,
a minden-reménytelen-szent-őrület.







LEHAJOLT HOZZÁM


Lehajolt hozzám
az Éjszaka
és átölelt, mint hajdan
az ifjúság,
mielőtt
csontig lecsupaszított,
véremben megfürösztött,
hajamat kitépte,
majd kövek közé rakva
ízzé-porrá zúzott,
hogy élesztőfű se
rakhasson össze többet
olyanná, amilyen voltam.

Jaj, te voltál az
az Éjszaka,
jaj, te voltál az az
Éjszaka,
aki lehajolt hozzám
és átölelt.







MÁSNAPOS HEXAMETEREK


Hol van a szóda, hová tűnt, hol van a vers, amit írtam?
Hol van a tegnapi kedvem, a fröccsnek jó szaga hol van?
Lustán fekszem az ágyban a dunyhák dús melegében,
kint már vijjog a szél, nyila röppen az őszi időnek,
ám még nyílnak a rózsák, nyílnak a kerti virágok,
éjből jönnek, s tűnnek a sűrű ködbe a lányok.
Némán nézem. Bántja a lelkem rengeteg emlék:
csöndes eső mind bennem, foszló szívbeli bánat.
Hol van a szóda, a bor meg az asszony, hol van az éltem?
Fel-fel jajgat a régi szerelmek gyásza a vérben.







MIT ÚGY HÍVTAM


Előttem az út is lángol,
mögöttem kormos az ég is.
Lángol mindenütt a jászol,
megyek, megyek csak azért is.

Csontig lecsupaszíttatott
minden halál, merre nézek,
vérben is megfürösztetett
minden könyörtelen élet.

Nem találom, csak keresem
hamulepte szívem útján,
mit úgy hívtam, a szerelem.
Reggel már a harmat hull rám.










NÉZ AZ IDŐ


1.

Csak a csend öleljen,
szélszaggatta szavaimat
míg újrateremtem,
hadd állhassak még a senki földjén,
ha már sárban a kehely
és szétömlő vérünk
lehet csak szégyentelen.

2.

Hol van a szentség, hova tűnt,
minek lélegzetében éltem?
Fuldoklik bennem a szerelem,
szégyen minden szavam, szégyen.

Farkasordító-fekete,
nyirkos és érdes vagy, magány!
Csillaggá-dermedt szívemen
táncolgass csak nagy árny.

3.

Éva, Éva,
hová hulltál?
Éva, Éva,
falevél.


Fölkap, elejt,
játszik veled,
néz az idő,
nevetgél.

4.

Kinyíltak a hóvirágok,
hová, hová kicsi lányok?

5.

De eljön majd egyszer a pillanat,
el, mint ez a havazás,
mikor a lidérces álomból
fölébredsz,
megáll benned
a mutató,
és felismered pupilládban
hóhéromat,
szemednek szörnyű ideje lesz az,
fölötted a
hold baltafokán
megárad
és eláraszt mindent
a fény.







NOVEMBER
Véghelyi Balázsnak


Hazám már
hullafoltos táj -
sebesült szemekkel
nézem,
lelkem a zászló: lepel,
lobog,
mint a szégyen,
lobog
a nyirkos,
sárba hulló
novemberi
szélben.







REGGELI IMÁDSÁG


Nézz le rám, Úristen,
szívem érted szenved,
Krisztus haláláért
bűneim elengedd!

Könyörülj meg rajtam,
ne verj tovább engem,
hadd, hogy szárba szökjön
érted a szerelmem!

Tekints keresztemre,
vállam már leroskadt,
engedd végig járnom
e göröngyös utat.

Aki teremtetted
a földet egykoron,
állj meg majd síromnál,
a virágzó poron. Ámen.







A SZERELEM BALLADÁJA


Te voltál versem virágzása,
A fájdalmak útja hozzád vezet,
Elapad mosolyom forrása,
Ittam csókodat, verejtékedet.
Egy fuxosért azt mondtad: " Ég veled! "
Homlokod holdja már nem enyém.
Míg tébolygok, szakállam megered:
November hava vágtat felém.

Nem kértelek a számadásra,
Kínjaim odván darázslik szemed,
Kancsal vágyad hulljon a sárba,
Fullasszon értem az emlékezet!
Vedd észre versem, ez örök jelet,
Dallá lesz a megcsúfolt remény,
S mert szívünktől sorsunk rendeltetett:
November hava vágtat felém.

Mit ér a csók, ha nincs virága?


Az ölelés, ha csupa rémület?
Benned szárad el szívem ága,
Késemből kihull minden gyűlölet.
Szerelmed tán csak a pénz, úgy lehet!
S meggörbülhetek dalt zengve én,
Árverezik már rég a lelkedet.
November hava vágtat felém.

Ajánlás:

Vedd szavaimat, mint a kenyeret,
Hadd ropogjanak fogad hegyén!
Mennyei máglyán égnék el veled:
S November hava vágtat felém.










TÁVIRATOK A HŰTLENSÉGRŐL


1.

Sok-sok dalt zengtem,
de hiába az asszony a másé!
Énekek éneke volt.
Sárba esett rongy lett.

2.

Éget a bánat,
két kis lányodat úgy legyaláztad!
Hol van az én Annám?


Hol van az én Lilikém?







VESZTESÉGEK BALLADÁJA


Prókátori irodáját
A szegény Fazekas bezárta,
Uzsoráknak uzsoráját
Fizette másokért hiába,
Mert szívéről az aranypáva
Hűtlenül hűtlen szívre szállt.
Torkon szúrták és az a vád ma:
Örökké dalolt, muzsikált.

Őrző csillagú aráját
A kísértéstől nem vigyázta,
Sorsát úgy szőtték a párkák,
Hogy asszonya is meggyalázza,
És hogy ne legyen ocsúdása,
A nő mással is összeállt.
Elárulták és az a vád ma:
Örökké dalolt, muzsikált.

Pénzelte léha barátját,
Ki álmában is kihasználta
(Megkérvén mosolya árát)
S dalra f.ng volt a viszonzása.
Majd szólt a haszon orgonája:
"- Pénzben a barátság nem állt! "
Belerúgtak. És az a vád ma:
Örökké dalolt, muzsikált.

Ajánlás:

Megszülték őt is boldogságra,
Nincs rajta bajusz, se szakáll,
Így haját tépi egy vad dáma,
Mert most is dalol, muzsikál.







A VEZEKLÉS BALLADÁJA


A szégyen fájdalma fojtogat,
A szenvedés büntetése.
Könnyekben talál az alkonyat,
Versem szavak tüntetése.
Fáj egy harang üdvözlése,
Fáj egy dal, egy nevetés bennem.
Ez Krisztus kitüntetése.
Istenem, mért hagytál el engem?

Űzött a gyönyör, mely fosztogat,
A rontás volt tündöklése.
Eljátszottam ifjúságomat,
Kellet a nők ölelése,
Ám hűtlenség tőrdöfése
Okán csaknem a sírba estem:
Kész vagyok a vezeklésre.
Istenem, mért hagytál el engem?

Hervadásomból is csók fakad -
Megértem a büntetésre,
S hogy a szépség bennem áhítat:
Az ég kegyelemdöfése.
Nem várok az üdvösségre,
Mert keresztem vállamra vettem.
Élet-Halál Fényessége,
Istenem, mért hagytál el engem?

Ajánlás:

Az irgalmak vágya átitat,
A Golgotán letérdepeltem,
Ellenem sorsom a vádirat:
Istenem, mért hagytál el engem?







ZSUKÁMNAK


Színed elé hajt szívem, s bennem csillagok égnek:
kóválygó gyönyörök, virrasztó örömök.
Lángol a föld is alattunk, olvad, mert ölelésünk
nem hervad soha el, végtelen ízzik a csók.










 
 
0 komment , kategória:  Fazekas István  
Címkék: megkülönböztesse, összeroskadottan, reménytelenséget, megfürösztetett, villámsújtottan, megválasztották, áldozatvállalás, kegyelemdöfése, feltalálójáról, főszerkesztője, meggörbülhetek, feladatainkról, versfordítások, foglalkoztatja, százhalombatta, legfontosabbat, aktualitásával, gondolataimmal, lecsupaszított, feszültséggel, száműzetésben, hervadásomból, mesterségének, szélszaggatta, dinamikájához, tapasztalható, európaiságról, megfürösztött, letérdepeltem, választásokon, költészetéről, megízleltelek, önkormányzati, emlékkönyvébe, lemészároltan, csontjaimban, nép-nemzeti szépirodalom, önkormányzati választásokon, megvádolt címmel, friss alkotást, európaiságról vallott, bajban lévőn, legnagyobb áldozatvállalás, áldozatvállalás kell, európai embert, uralkodó politika, magasabb szférából, három Trianonról, 1920-as csonkításhoz, 2004-es gyalázatos, gyakorlati életben, egész magyarság, Fazekas István, FAZEKAS ISTVÁN, Százhalom Kiadót, Váci Mihály-díjjal, Kelet Felől, Hubay Miklós, Béres Józsefről, Béres Csepp, Fazekas Istvánnak, Jókai Anna, Czigány György, Csoóri Sándor, ADÉL-NAPI HEXAMETEREK, Radnóti Miklós, BALASSI-STRÓFÁK ÚRNAPJÁN, Leginkább Zsuzsannát, ZSUZSI EMLÉKKÖNYVÉBE, CYRANO PANASZAI, DUNA-PARTI ESTE, ESTI SÉTA NÉLKÜLED, FÖLTÁMADT SZERELEM, GYÖNYÖRKÖDŐ ESTI SZONETT, HAZA MÉLYBEN, Illyés Gyula, KÖZHELYEK CSOKRA, LEHAJOLT HOZZÁM, MÁSNAPOS HEXAMETEREK, Véghelyi Balázsnak, REGGELI IMÁDSÁG, SZERELEM BALLADÁJA, TÁVIRATOK HŰTLENSÉGRŐL, VESZTESÉGEK BALLADÁJA, VEZEKLÉS BALLADÁJA, Élet-Halál Fényessége,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Facebookon kaptam Mírjam barát...  A kávé  Március 15-re emlékve  Gősi Vali - Tükre lennék...  Amikor 5 éves voltam,  Március  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Akit mindenki lenéz, nem tarto...  Ne feledjük: a föld jóval több...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Esti kép  A magukat nyílt és őszinte emb...  Nemzeti  Esti kép  Március 15 emlékére virágba bo...  A Mindenható Istenben bízva  Isteni zsebkendők  Facebookon kaptam  Csörög a telefonom  Az ünnepről  Tavaszról álmodom,  Facebookon kaptam  Rochefoucauld - a bölcs  Facebookon kaptam  Majthényi Flóra: Mi a haza?  Sötétség és világosság  Könnyáztatta asszonysorsok  Facebookon kaptam  Paul David Tripp Március 15  Kokárda  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Rőzsehordó nő szobra  1848. március 15-én  Nagy László - Szerelem emléke  Majthényi Flóra: Mi a haza?  Isteni zsebkendők  Könnyáztatta asszonysorsok  Talpra vándor  Intelem  Facebookon kaptam  Rochefoucauld - a bölcs  Minden jónak végeszakad egysze...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Illuziói ne legyen senkinek, a...  Heltai Jenő: Szabadság  Facebookon kaptam  A halolaj és a hal még a migré...  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Csörög a telefonom  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Tanuljuk meg tisztelni más ors...  Alvó baby  Nem kell ide békemenet  Facebookon kaptam  Nem mindegy  Intelem  Szép álmokat!  Szeüleidtől tanultad  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Egyet értesz?  Magyarország ilyen hely.  Könnyáztatta asszonysorsok  Facebookon kaptam  Amikor még rangja volt...  Könnyáztatta asszonysorsok  Isteni zsebkendők  Sajnos ezt elBalogozták  Nem kell ide békemenet  Jóga férfiaknak  Facebookon kaptam  Könnyáztatta asszonysorsok  Könnyáztatta asszonysorsok  mindent a népért...  Keresd azt a valakit,...  Hernádkakon tánccal ünneplik m...  Boldog ünnepeket kívánok minde...  Akinek vaj van a fején...  Márciusi eső  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  A kávé  Nyíljatok meg  Sötétség és világosság  A Mindenható Istenben bízva  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Ted Engstrőm gondolata  Nyíljatok meg  Alvó cica  Március  Imádkozás Krisztus értelméért 
Bejegyzés Címkék
nép-nemzeti szépirodalom, önkormányzati választásokon, megvádolt címmel, friss alkotást, európaiságról vallott, bajban lévőn, legnagyobb áldozatvállalás, áldozatvállalás kell, európai embert, uralkodó politika, magasabb szférából, három Trianonról, 1920-as csonkításhoz, 2004-es gyalázatos, gyakorlati életben, egész magyarság, emberélet felén, fájdalmakban fakadt, kötet címének, cselekvő figyelem, középkori himnuszok, benső forma, jelen költője, helyén volt, szenvedés fegyelmét, nádban várva, harang kondult, halál havazó, dalt aratják, szelek énekét, vágyban fuldokló, ajkamon nincs, csókomra száradt, testemet cipelni, kökénybokron derengve, folyón felizzó, repedező árnyak, földanya egekhez, kivénhedt komondor, veszély sarjadozik, kőszáli sasok, vadludak árnyékai, esti szirtek, tengerre hajló, élet véget, esti szél, mézes csók, vágyak vize, dúlt emlékezet, mélybe tart, tegnapi kedvem, őszi időnek, kerti virágok, sűrű ködbe, lelkem rengeteg, régi szerelmek, harmat hull, csend öleljen, senki földjén, lidérces álomból, földet egykoron, virágzó poron, fájdalmak útja, megcsúfolt remény, szegény Fazekas, haszon orgonája, szégyen fájdalma, szenvedés büntetése, harang üdvözlése, nevetés bennem, rontás volt, sírba estem, szépség bennem, irgalmak vágya, megkülönböztesse, összeroskadottan, reménytelenséget, megfürösztetett, villámsújtottan, megválasztották, áldozatvállalás, kegyelemdöfése, feltalálójáról, főszerkesztője, meggörbülhetek, feladatainkról, versfordítások, foglalkoztatja, százhalombatta, legfontosabbat, aktualitásával, gondolataimmal, lecsupaszított, feszültséggel, száműzetésben, hervadásomból, mesterségének, szélszaggatta, dinamikájához, tapasztalható, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 69 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 566
  • e Hét: 6910
  • e Hónap: 33533
  • e Év: 170905
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.