|
2018-07-22 17:45:50, vasárnap
|
| |
| |
562 ÉVE VOLT A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL
A diadal, amiért a harangok is zúgnak - 562 éve történt a nándorfehérvári diadal
562 éve 1456. július 4. és 21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 21-22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már közvetlen fenyegetést jelentett Magyarország számára.
Hunyadi János szobra a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a főváros I. kerületében 2018. július 22-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Maga Hunyadi János, az ország egyik legnagyobb hatalmú földesura szervezte meg déli vidékek védelmét az 1440-es években, és aki a hadisikerei révén báróként, szörényi bánként, erdélyi vajdaként és temesi ispánként minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. 1446-ban kormányzóvá választották Hunyadit, azonban az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, ennek következményeként 1453-ban lemondott a kormányzóságról.
Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.)
Keresztes hadjáratot hirdettek
A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán - Hunyadi szövetségesének - serege.
1456. július 4-én kezdődött az ostrom. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Ez azonban még két hétig sem bírta, ugyanis Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, és így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.
Középkori magyar sajka a Vigadó rakpartnál, ahol a nándorfehérvári diadal 552. évfordulójára emlékeztek (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Ekkor történt a legenda szerint, hogy egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót, de a közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált.
Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.
A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.
Kapisztrán János képei kódexekben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (Fotó: MTI/Kollányi Péter)
Habár a katonai diadalt nem sikerült hosszú távú politikai és hadi előnyökre kiaknázni, a keresztes had ugyanis felbomlott, és a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett, azonban a nándorfehérvári győzelem mai napig a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.
Németh Szilárd: ma is szükség van a nándorfehérvári hősiességre
Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten.
Németh Szilárd a budai Várnál található Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen felidézte: Európa akkoriban sem vette túl komolyan a fenyegetést, ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előre törni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt.ű
Link
Nándorfehérvári Diadal 1456
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: lengyelországból, konstantinápolyt, nándorfehérvári, összefolyásánál, magánhadseregét, nándorfehérvárt, kormányzóságról, szövetségesének, nándorfehérvár, színeváltozása, megemlékezésen, újjászervezett, közhiedelemmel, megszilárduló, kapisztránnal, megostromolta, nyilvánította, megsegítésére, évfordulójára, várparancsnok, szélességében, felszerelését, megakasztotta, szembeszállni, harangszavává, könyörgésként, országgyűlés, hazaszeretet, évfordulóján, minisztérium, megsemmisítő, önfeláldozás, emléknapjává, államtitkára, terjeszkedés, csatlakozott, nándorfehérvári diadal, keresztények hősiesen, déli harangszó, egész keresztény, nándorfehérvári diadalra, törökök 1389-ben, szerbek vezette, utolsó nagy, újjászervezett birodalom, ország egyik, 1440-es években, hadisikerei révén, török elleni, oligarchák támogatása, ezeréves Bizánci, ország belseje, VOLT NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL, Hunyadi János, Nikápolynál Zsigmond, Timur Lenktől, Kovács Attila, Maga Hunyadi János, Bizánci Birodalom, Magyar Királyság, Kapisztrán János, Szilágyi Mihály, Kórógyi János, Dunát Zimony, Szigetváry Zsolt, Dugovics Titusz, Hadtörténeti Intézet, Kollányi Péter, Németh Szilárd, Honvédelmi Minisztérium, Hunyadi János-szobornál, Nándorfehérvári Diadal,
|
|
Offline
