Katona Bálint versei 2. - Katona Bálint,KATONA BÁLINT VERSEI,KATONA BÁLINT,Bródy János,MAKACS LEVELEK,MARADÉK CSENDEM,MARADÉK CSÓKJAIM,MARADÉK IDŐ,MORZSÁK TÁNYÉRON,MOSOLYOD BÖRTÖNÉBEN,SZERESS JOBBAN,VESS KI,NINCS KEGYELEM,ÖLELKEZNI KELLENE,RAKJ TÜZET,SOSEM VAGY EGYEDÜL,SZAVAK HELYETT,SZEGÉNY VAGYOK,SZEMEMMEL FESTELEK,SZERETNI JÓ,SZIRÉN ÉNEK,SZÍVEMMEL LÁTLAK,TALÁN BETEG,TAVASZT BONTOK,TÁRT KAROKKAL,TISZTUL KÉP,ÜRES TEREK,VÁGYOM MÉG,VOLTAK PERCEK, - menusgabor Blogja

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Katona Bálint versei 2.

2019-10-30 17:30:49, szerda

	KATONA BÁLINT VERSEI 2.rész Katona Bálint /Hajdúböszörmény 1950-11-05 - ) debreceni képzőművész, festő, költő, művészeti vezető. Versek mellett vizuális költeményeket készít. VENDÉGÜNK: KATONA BÁLINT Link Alkotói adatlapja Link MAGAM Magam szorgalmával, magam ásta árok, magam taposta úton. magányosan járok... Magam álmodom már, ez magányos hatalom, magamnak írt dalomat, csak magam hallgatom... Magam magánya egy magam építette börtön. hol a magam könnyeit, is magam törlöm... A MAGÁNY Amikor egyedül vacsorázol És magaddal bújócskát játszol És otthonról hazamennél Akkor érzed, hogy magányos lettél Mikor a tükörben idegen az arcod És eluntad végleg a harcot Mert tudod, hogy sohase nyertél Akkor érzed, hogy magányos lettél És hiába mondod magadnak Hogy nem vagy egyedül Hogy más is ugyanúgy magányos És másnak sem sikerül Nem vigasztal, hogy sokan vagyunk Hogy sokan vagyunk egyedül A magány, az nem az, ami körülvesz Hanem az, ami hiányzik - itt belül Mikor az évek már összefolynak És nem jelent semmit a holnap És magadtól fel se kelnél Akkor érzed, hogy magányos lettél Amikor semmi sincs, ami fontos És nincs már kedved a szóhoz És mindegy, hogy kit szerettél Akkor érzed, hogy magányos lettél És hiába mondod magadnak... A magány: Katona Bálint videó etűd /Szerző: Bródy János - Előadó és videó: Katona Bálint/ Link MAKACS LEVELEK Az ősz maga az elmúlás levelek hullnak fejedre, beletörődve várod, hogy mások lépjenek helyedre. Mielőtt az asztalodról elfogy a félretett élelem, fogyjon el szívedből is a felgyülemlett félelem. Csak menj bátran tovább, merre kijelölt utad halad, s ha végállomáshoz érsz, fogadd örömmel magad. Talán néha te is hibáztál, de a sok jótetted is kitűnt, hát mielőtt gyónni indulsz, kövess el valami kis bűnt. Rozsdás levelek között még találsz zöldet is talán, és néhány makacs levelet a vedlésnek induló fán... Katona Bálint: Makacs levelek (Hangos vers) Link A MARADÉK CSENDEM Mondataim elmondtam, vallottam szerelmet, szavaim megfáradtak, némaságért perelnek. Álmain megálmodtam, lángoltam már eleget, vágyaimmal minden nap, felszántottam az eget. Szerelemmel ébredtem, imádtam nyarat, telet, ha vihar dúlt szívemben, megbéklyóztam a szelet. Szerettem, ahogy senki, sokat nevettem sírtam, s ami szívemet nyomta, megfestettem, írtam. Tudom, nem fontos már Szirének után mennem, most szobámban vigyázom, a maradék csendem... MARADÉK CSÓKJAIM Jó lenne most elrejtőzni, vagy tán eltűnni végleg, eltévedni az éjben, és nem szólni az égnek. Mint a nyuszi, lapulni, majd csak eltakar a zöld, és várni a hívó szót, ha majd befogad a föld. De maradék csókjaim, vágyom elcsókolni rég, elmaradt ölelésekre időt adjon még az ég... MARADÉK IDŐ Szeretni még egyszer, halálosan, aki vár. Mosolyt venni még, mielőtt a bolt bezár. Napot látni még, mielőtt az est leszáll. Élni még egy kicsit mielőtt a szív megáll. Utoljára valakiben hinni volna jó, ne vesszen kárba a kimondatlan szó. Örülni valaminek, ami szép, ami jó, mielőtt a szívben esni kezd a hó.... Mert a maradék idő már nem eladó... Katona Bálint: MARADÉK IDŐ - Videó Link Link MÁRCIUS Gyönyörű álmokat söpör a szél, átfújt rajtam, amikor elmentél. Riaszt a csend, a csókok kiszáradtak, vétkezni vágyom, s nem gyónni a papnak, Köröző keselyűk a szememet lesik, talán könnyezem, talán csak esik... MÁR NEM IGAZ Már nem igaz a szó már nem igaz a két cigaretta között kiérdemelt csók, már nem igaz a sírás, s az írás sem igaz, már nem igaz az sem mi félelmetes, mi nagy, már hazug a beteg gyógyulását ígérő vigasz, már a hallgatás is hazug, már a hazugság sem igaz... Gyötör a sohaseholsehogysemjó fáraszt a bezzegmásokboldogabbak vakká tesz a befalazott jövő-ablak... Könnyeid síromat ássák rá keresztfát farag a harag... Nincs döntés, nem készülök végső harcra, nem fogom a reményt átvinni a túlsó partra... Már nem igaz a szó már nem igaz a két cigaretta között kiérdemelt csók, már nem igaz a sírás s az írás sem igaz már nem igaz az sem mi félelmetes, mi nagy, már hazug a beteg gyógyulását ígérő vigasz, már a hallgatás is hazug, már a hazugság sem igaz... ...nem igaz már semmi, csak az (vagy már az sem igaz?!) hogy nélkülem is velem s már velem is nélkülem vagy... MÁR NEM TUDOM Lassan elmúlik ez a nyár, nyomában az ősz szele jár, utamon hervadt falevél, csak a szél zenél. Tudom, egyszer ez a nyár véget ér, de a bolond is hisz, mindig remél, fölöttem felhős már az ég, de tudod, hogy vissza várlak még. Kósza szél, mondd el, hova mész, bárhol jársz, engem megtalálsz, utam talán egyszer véget ér, és fáj, hogy hozzám sosem érsz. Mert már bármit is remélsz, a virág úgy hervad el, mint a lét. Már nem tudom, az álmok nélküled vajon mennyit érnek, meddig lesz még kék még az ég. Csak fújj őszi szél, hulljon a falevél. Meddig járok utamon, nem baj, ha most még nem tudom. A fény meddig jöhet még velem, meddig kísért még a szerelem. Itt az ősz, sápadt már a fény, jól tudom egyszer véget ér, bár fölöttem felhős már az ég, de a bolond is örökké remél. Már nem tudom, az álmok vajon mennyit érnek, meddig lesz még kék az ég. Csak fújjon bátran az a szél, amíg utam véget ér. Fújjon bátran az a szél, fújjon bátran csak a szél... Katona Bálint: Már nem tudom - Videó Link MEGTANULTAM Rég megtanultam járni, s tudtam, jöhet bármi, szerelem.völgyek, hegyek, utamon tovább megyek... Megtanultam lábaimon állni, lábaimmal tévutakon járni, de tudom még szerelem dúl, a tévedés-hegyeken túl... MENEDÉK Mert nem értünk süt már a nap, mert elválasztanak hideg falak, a színpadra új szereplők lépnek, értünk csak az esti gyertyák égnek. Látod, az andalító pálmafák alatt, csupán szürke árnyékunk maradt, tudom, hasztalan lenne már égnem, közelséged csak szívemmel érzem. Bár elmúlt a múlt, véget nem ért, a szerelem koldusa menedéket kért, s a legszebb emlékeid közé tedd el, ha már nem értünk ébred a reggel... MERJÜNK Amíg lehet, merjünk élni, merjünk embernek lenni, merjünk holnapot remélni, bátorkodjunk lenni jónak, merjük hinni: a harangok, még nem értünk szólak... MÉG HÁNYSZOR Még hányszor halsz meg, és hányszor kezded újra: hányszor ébredsz álnok álmok mögé bújva?... Feletted még hány éjszaka virraszt, s fel hány boldogtalan nap kél: amíg a kegyelem kegyetlen tövise remegő szívedig ér...? MINEK? Minek a szó, ha süket a fül, minek a kereszt, ha rá senki nem feszül? Minek a vágy, ha kihűlt az ágy? Minek a zaj, ha csak a dal vigasztal? És minek a vers, minek, ha mi fáj, nem mondhatom el senkinek? MONDD Mondd, ég-e még a hamvasztó tűz, a remény haldoklik? vagy karjaidba űz? Van-e még erő az ölelő karban, akarom-e még, mit annyira akartam? Befogad-e még a csábító éden, vagy bezárta kapuit előttem régen? MONDANÁM Mondanám, hogy szeress, mondanám: ölelj még, vagy legalább nevess, és kiderül az ég. Mondanám, de a szavak mostanában későn kelnek, s maradék álmaim a sarokban térdepelnek. MORZSÁK A TÁNYÉRON Az imádott múlt mára darabokra hullt, s a törött cserepek megvágták a szívemet. Már a múzsám sem vágyik csókot adni, csak morzsák a tányéron, megyek mosogatni... MOSOLY Ha írunk, gyakran szenvedünk, Az írás a szenvedés egyik fajtája, a másik, ha nem írunk. Minden bánat, minden szomorúság forrása a fájdalom. Ha nem ismered a fájdalmat, már nem is élsz... A fájdalom gyökere a vágyakozás. Életünkben mindig vágyakozunk valaki, vagy valami után. De valaki, vagy valami. mindig kioltja a tüzet, besötétíti a fényt. Ám hiába a sötét, mert mindenkinek van egy belső holdja, mit követ egy életen át. Mindenki keres egy arcot, amely egyszer majd rámosolyog, s ez a mosoly már akkor létezett, mikor a világ még nem... MOSOLYOD BÖRTÖNÉBEN Édes arcod velem alszik, letörli elsírt könnyeim, örök derűd felszárítja az eláztatott könyveim. Sötét rácsok árnyékolnak, amíg arcképedet nézem, és én tovább raboskodom szép mosolyod börtönében. MOST Megtettem már utam nagyobbik felét, halkan eljátszottam minden zenét, lábaim térdig koptatva mentem eléd, most békésen megfogom a csendem kezét... NEM PERELEK Nem perelek, sem magammal, sem mással, kezet fogok az elmúlással. Tegyen a sors amit akar, csak legyen föld, ami magyar, amely elbír, s majd betakar. NEM SZÁMOLOM Peregnek a percek. Fehér lovon már nem jár a herceg. Robognak a napok. Ha többet adok is, kevesebbet kapok. Elfutnak velem az évek. Már nem számolom, mennyit is érek. NEM VÁRLAK Nem várlak, már nappal is az árnyak üldöznek az ágynak, de a vágyak még küszöbödön hálnak... NE SZERESS JOBBAN Nem várlak, már nappal is árnyak üldöznek az ágynak, de a vágyak még küszöbödön hálnak. Amikor vacog a vágy, amikor dadog a szó, amikor a páros ágy már egyedül is jó, amikor a szívemben lassan leesik a hó. Ilyenkor félve mondom, hogy nagyon szeretlek, de reggelre nem vagy, hiába kereslek... Ha túl akarod élni a halálos szerelmet, ne szeress jobban, mint ahogy szeretnek. Katona Bálint: Ne szeress jobban Link NE TEMESS Ne szeress soha jobban, csupán ahogy szíved dobban. Legyél vihar, legyél tűz, ami partjaidra űz. Ne temess el még élve, és ne vigyél kísértésbe, magamtól is oda találok, akár áldás, akár átok... NE VESS KI Szívedből ne vess ki, inkább nevess ki - mondtam, s Te nem nevettél, de reggelre elmentél. Valóság volt, vagy csak álom? még ma is sajnálom, de már nem fogok eléd menni, ideje felébredni... NINCS KEGYELEM Amikor elfogy a hitem, s fogytán a kenyerem, amikor nincs ítélet, és nincs kegyelem, mikor magára marad a kéz, s a szem is más után néz, amikor a minden már kevés, amikor a nincsből is elég, olyankor úgy kell egy ölelés, mint hajléktalannak az ebéd... NÉHA Néha nyakamba szakad az eső, máskor fényes nap bújik elő. Néha életem értelmét keresem, máskor értelmem életét temetem. Néha a szívem tenyeremen hozom, máskor a szerelem foltjait mosom. Néha azt hiszem, hogy lássalak, világgá kellene mennem, máskor úgy érzem, hasztalan, hisz itt rejtőzködsz bennem... OLYANKOR Csak olyankor szép az éjjel ha a csillagok értünk égnek. Amikor megtöltjük fénnyel, csak akkor látjuk szépnek. Amikor értjük egymás szavát, amikor értünk szól a dal. Töltsd hát velem az éjszakát, úgysem viheted magaddal... ÖLELETLEN Mennyit ér az álom, több-e mint a semmi, mit ér ébredésig öleletlen lenni. Talán fogy a sötét, derűs reggel vár rám, addig reménykedve ölelem a párnám... ÖLELKEZNI KELLENE Nézni szeretnélek ecsetem még fest, de szemeimben már gyertyát gyújt az est. Emlékeimben még táncot jár a múlt, de lábaim fáradtak, s az ég is beborult. Ölelkezni kellene, tovább menni még, de előttem űr tátong, mögöttem szakadék. ÖREGSZEM Öregszem, jól tudom, már nem forr a vérem, csak ölelj naponta, kevéssel beérem. Elég egy érintés, egy halk becéző szó, egyetlen pillantás, egy kis reményt adó. Elég egy puszi is, csak forró csók legyen, elég a kevés is, csak végtelen legyen... Katona Bálint: Öregszem Link ŐSZIDŐ (Apám emlékére) Ló-vonta múltunk már sárba rekedt rég: Nem sírnak az útszéli rögmadarak De várnak a fák, ha arra megyek még, - Bár életünk akkor itt abba maradt. Apám keze tán még földre tapadna, S a húrtalan hangszeren szólna zene, Sár-haddal szemben is talpon maradna, - De fedve az arca, s már csukva szeme. Hallgatag földeken kopnak az évek: Térdig a múltban elfogynak az érvek, S a fájdalom bennem is társra talál. Múlt-temetőben már csőszök sem élnek: - Nézem a lombtalan bús jegenyéket, S a vásott határra az ősz licitál... PRÓBÁLOK Szívem moraját hallgatom, mely elszabadult a szélben. próbálok megállni talpamon, hogy ne kelljen félnem. Próbálok még énekelni, letérve az igaz útról, megpróbálok vizet merni, a kiszáradt kútból... RAKJ TÜZET, HA FÁZOL Elbujdokol az ősz, látod, már ő is fél, hatalmas sereggel, támadja a tél. Rakj tüzet, ha fázol, ébreszd fel a parazsat, rideg némaságban melengesd a szavakat. Bújj hozzám, ha fázol, ha arcodba fúj a szél, hallgasd dobbanását, ahogy a szív beszél. Rakj tüzet, ha fázol, űzd el a rideg telet, takarózz álmaiddal, ha senki nem szeret. Szorítsd meg a kezem, ha velem teázol, még egyszer szívedben rakj tüzet, ha fázol. Katona Bálint: Rakj tüzet, ha fázol... (Hangos vers) Link REGGELRE Amikor hitetlen a vágy, amikor dadog a szó, amikor a páros ágy már egyedül is jó, amikor a szívemben lassan leesik a hó. Ilyenkor félve mondod, hogy nagyon szeretlek, de reggelre nem vagy, s már nem is kereslek... REJTŐZKÖDÖM Rejtőzködöm. Fölém a fények már tompán érnek. Pislákolok, csak ritkán égek, de még üzenete van minden ölelésnek. REMÉNY Az idő robog Csonka holdra néz szemedben a fény s a szíved dobog Egy érintésért remény araszol de a hívott fél már nem válaszol... RÉG VOLT Mikor az álmok még valóra váltak, mikor fölöttem angyalkák szálltak, mikor a pincében is látszott az égbolt, esküszöm, kék volt belátom, rég volt... SOK A TILTÁS Sok a tiltás, szól az írás: Ne lopj, ne csalj, és ne paráználkodj! De élj boldogan, akkor is, ha fáj! Kevés, amit szabad, de azt, muszáj... SOSEM VAGY EGYEDÜL Sosem vagy egyedül, mindig akad társad: olykor a szerelem, olykor meg a bánat: amikor lefekszel, mindig veled hálnak SÖTÉTBEN Rég sötétben vagyok, már az elmém sem ragyog. Halomba gyűlik a szemét, s mindenki becsukja szemét. Számolom az utcán: négy, öt, hat kupac alom, itt hagyta maga után valamelyik hatalom. Én istenem, jó istenem becsukódik már a szemem, de a tiéd nyitva fiam, magyarázd el, itt most mi van? SÖTÉTBEN Betegen vergődik a fény, vagy fátyolos a szem? kérdezem a szürke égtől, jár-e még szerelem? Mert elveszett csókjaid sehol sem találom, csak sötétben keresgélem elkóborolt álmom, Vagy már a gondolat sötét, azért jön az este, talán csak az ablakom lett Feketére festve? SZAVAK HELYETT Mint öreg órában a rúgó, lassan berozsdál a szív, s bár még jöhet bármi, a remény nem tud tovább várni. Mert véges minden út. egyszer kiapad minden kút, csupán emlékeddel alhatok és a szavak helyett, hallgatok... SZEGÉNY VAGYOK Az élet gyorsan pereg, bennem üres terek. Tudom kár oda menni, ahol nem vár senki. Látod, szegény vagyok, mint a hajléktalanok. De fényed átsül rajtam. s amikor szeretek, a vágy kitölti bennem az üres tereket. SZEMED Szemed szerelmet áraszt, és ha nem fáraszt, ha nem törsz meg a félelemben, én várok Rád egész életemben. Nem kérem, hogy szeress, csak nevess, a mutasd meg a szemednek, hogy mennyire szeretlek... SZEMEMMEL FESTELEK Szememmel festelek, ecsetem már rest, de szemeimben még gyertyát gyújt az est. Emlékeimben még táncot jár a múlt, de lábaim fáradtak, s az ég is beborult. Ölelkezni vágyom, tovább menni még, de előttem űr tátong, mögöttem szakadék... SZERELEMSZIGET Nem a siker, nem a pénz, nem a hit és nem az ész, sem a kölcsönkapott szépség, sem a testi-lelki épség, sem a havas csúcsokat meghódító ember, sem a testet ölelő, simogató tenger, sem a szabadság illatú hívogató liget, ...csak hajótörött szív, csak szerelemsziget... SZERETNI JÓ Szeretni azokat, akik viszont szeretnek, szeretni azokat, akik valaha is szerettek, nem feledni azokat sem, kik már feledtek, ünnepen közöttünk már sohasem lehetnek. Ha nap süt, ha hull a hó ha fogytán a szó, szeretni jó. SZIRÉN ÉNEK A vágyak egekig értek, és imát mondtam az égnek. Árnyak fedték be a partot, álmaim takarták el arcod. Sírtam, nagyon szerettelek, pedig hasztalan kerestelek. Véget fog érni, tudtam jól, de a szirén-ének ma is szól. SZÍN-JÁTÉK A festő színeket kever, s halkan dúdol magában, szürke eminenciások színes forgatagában... Gondolatai kalandoznak, kopott ecsettel kezében: bíborra festett felhők alatt, talpig feketében... Színek tobzódnak: újgazdagékra fröcskölt sárga irigység, átfestett vörösek, rendszerváltás után a nyugalom zöldjével sután mázolt tespedés... A remény kék madaraira irányított szürke puska csövek, fehér alapon fehérre álmodott lelkiismeret... Umbrák okkerek dílerek, a délibáb szivárványa alatt ölre menő zöld-fehér drukkerek... Körös-körül üres tubus hever ...a festő színeket kever. A SZÍVEMMEL LÁTLAK Szemeimmel érezlek, a szívemmel látlak, rozsdás lakat alatt, a szendergő vágyak. De ha erre hoz a szél, hozzám mindig nézz be, Karjaim még erősek egy gyöngéd ölelésre. SZÜLETÉSNAPOMRA A kilencvenet elértem, hogy irigyeltek, megértem, s ha lesznek még holnapok, jég leszek, de olvadok. Voltak nagyon boldog évek, köszönöm, még párat kérek, s ha a jövő már csak álom, szerelemmel retusálom. Párszor megcsorbult a hitem, de ami maradt még, viszem. s nem baj, ha a szívem fázik, azért meg sem állok százig. TALÁN Talán a fák is égig nőnek, ha sorsát kezébe adod a nőnek. Ám, ha várod, de nem jön el, ha helyetted már mást ölel, kiszáradnak kertedben a fák, s elhervad minden szál virág... TALÁN BETEG Talán beteg a hajnal, nem jön, hiába várom, csak a szél zilálja hajam, míg a sötét utcát járom. Árnyak követnek lopva, még sem merek félni, szeretném a szívemet szívedre cserélni... TAVASZ Beszivárog a csend, és kitágul a rés, ami nincs, az túl sok, ami van, túl kevés. Megtépáz a rút szél, hiába süt a nap, tova szállt a remény, és a szalmakalap... TAVASZT BONTOK Tavaszt bontok ecsetemmel - tubusba zárt lázadást gyökértelen reményekre öntök lelki ráadást... Az időnek mindig mindegy ősz van, tél, vagy épp tavasz, csak a hitünk ébred szebben, ha nap süt és nem havaz... Pilláim alá rejtett fény: - bánat, fájdalom, gondok - elveszített győzelem, ha eltakarnak égi lombok... TÁRT KAROKKAL Meddig van a most, és mikortól lesz a volt, hiába vásárolnál, ha végleg bezárt a bolt. Hiába süt ki a nap, hiába szép az álmod, ha elfogy előtted az út, bizony meg kell állnod. A szeretet tányérjából morzsákat csipegetve, hiába szeretnéd már, ha valaki szeretne. Füstöl még a parázs, de már rég nem ég, tárt karokkal csupán a volt szalad feléd. Katona Bálint: Tárt karokkal (Hangos vers) Link TEST - ZENE A tüdő sípol, de még dobol a szív, s billentyűin szól a dal, mikor a vágy húrjain kitartó türelemmel penget a remény TE VAGY Te vagy az érintés napjaim testén, Te vagy a nappalom Te vagy az estém, a vigasz is Te vagy, ha foghatom a kezed: te vagy az álom is mikor felébredek... TISZTUL A KÉP Lassan tisztul a kép, már élesebben látom, kopott köveken lépve, a saját utam járom. Érzem már az ösvényt, amely enyém lehet, csak még az homályos meddig, s hová vezet... TORZÓ Meghajlok magam előtt, mert előttem meghajlanak sokan mint szél szavára fák hajtanak fejet, meghajlok az alázkodók előtt alázkodás helyett. Meghajt a kétség, a kölyökben mocorgó vétség. meghajlok magam előtt irtózatos mélység... ÜRES TEREK Az élet csak pereg bennem üres terek. Kár oda menni, ahol nem jár senki. Ilyenkor szegény vagyok, mint a hajléktalanok. De fényed átsüt rajtam, s amikor szeretek, az kitölti bennem az üres tereket. VÁGYOM MÉG Vágyom még a szelet visszafelé fújni, bánatomban este szoknyád alá bújni. Akarom még ajkam ajkadra temetni, megpróbálni még egyszer szívből szeretni, Vágyom még derekad átölelni lágyan, megpihenni csípőd tüzes hajlatában. VÉGÜL Végül megszelídül a bánat, már nem egymásnak vetjük meg az ágyat. Végül nem fáj semmi, álmainkért nem kell immár semmit tenni. Végül nem várjuk a csodát, esténként egyedül töltjük meg a szobát. Végül tán haza se várlak, itt maradnak velem örökre az árnyak. Legszebb emlékeimet koporsóba zárom, így már minden rendben, eltemetem mélyen az emlékezetemben. Végül makacsul mondjuk: nem történt semmi, hazudjuk magunknak: ennek így kellett lenni... Katona Bálint: Végül Link VÉGÜL Végül mindenki megvénül, minden bűn elévül. Végül minden szerelem véget ér, minden utazó hazatér. Kik nemrég még szívből szerettünk, most lessük a felhőket felettünk. Kik nemrég még táncoltunk a borotva élén. most ücsörgünk a nagy semmi szélén... VIHAR Felhők rohannak át az ég kékjén, mint vágtató paripák rúgják szét végleg az útjukba álló, gyönyörű álmokat. Asszonyt sodor az ár, s a férfi érte úszik. különös a mentés. öleléssel felér s amíg a csók tart, kit érdekel az ár, kit érdekel a vihar, s, hogy elkezdődött a visszaszámolás. Nem kell az oxigén, nem kell a holnap, kit érdekel most a szárazföld, kit érdekel az ágy, ha magával sodor a fosztogató vágy. Most mindkettő mindhalálig csupán ölelni akart, pedig sosem volt távol, s most is közel a part. VOLTAK PERCEK Voltak percek, melyek órákat értek. Voltak órák, melyek napokká értek. Voltak napok, melyek évvel felértek. Voltak évek. melyek örökké élnek. Voltak döntések, melyektől volt okom félni. s voltak érzések, melyekért megérte élni... ZÁRVA Diákom vagy, de ne nevezz tanárnak mert utunkba, rideg jéghegyek állnak. Tudom, itt vagy, meg mégsem talállak. Mennék feléd, érzem, szíved várna, de elkéstem, a boldogságbolt zárva.

0 komment , kategória: Katona Bálint & Andrea

Címkék: hajdúböszörmény, születésnapomra, emlékezetemben, szerelemsziget, hajléktalannak, visszaszámolás, rendszerváltás, költeményeket, hajléktalanok, megbéklyóztam, végállomáshoz, kölcsönkapott, felgyülemlett, felszántottam, boldogságbolt, elválasztanak, összefolynak, eljátszottam, lelkiismeret, újgazdagékra, megfestettem, paráználkodj, eminenciások, forgatagában, szorgalmával, bátorkodjunk, szalmakalap, szerettelek, térdepelnek, szerelemmel, megszelídül, megcsorbult, megpróbálni, vágyakozunk, reménykedve, gyökértelen, magam könnyeit, tükörben idegen, félretett élelem, felgyülemlett félelem, vedlésnek induló, maradék csendem, hívó szót, bolt bezár, szív megáll, szívben esni, csókok kiszáradtak, szememet lesik, befalazott jövő-ablak, túlsó partra, szél zenél, nyár véget, Katona Bálint, KATONA BÁLINT VERSEI, KATONA BÁLINT, Bródy János, MAKACS LEVELEK, MARADÉK CSENDEM, MARADÉK CSÓKJAIM, MARADÉK IDŐ, MORZSÁK TÁNYÉRON, MOSOLYOD BÖRTÖNÉBEN, SZERESS JOBBAN, VESS KI, NINCS KEGYELEM, ÖLELKEZNI KELLENE, RAKJ TÜZET, SOSEM VAGY EGYEDÜL, SZAVAK HELYETT, SZEGÉNY VAGYOK, SZEMEMMEL FESTELEK, SZERETNI JÓ, SZIRÉN ÉNEK, SZÍVEMMEL LÁTLAK, TALÁN BETEG, TAVASZT BONTOK, TÁRT KAROKKAL, TISZTUL KÉP, ÜRES TEREK, VÁGYOM MÉG, VOLTAK PERCEK,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]