|
2020-06-04 19:00:50, csütörtök
|
| |
| |
MINDEN MAGYARNAK FÁJ TRIANON
Száz éve írták alá az országot megcsonkító és feldaraboló diktátumot, a trianoni békeszerződést. Ma nemcsak az ország, de az egész világ magyarsága erre emlékezik.
A trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját jelenti. Ugyanakkor Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918-1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet. Ezt mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Házelnök. Kövér László szerint bár a magyar baloldal több, mint száz éve újra és újra rátámad hazánkra, de a száz éve a Nagy Trianon-palotában halálra itélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára ez idő alatt, ami jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. Hozzátette: a jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban.
Kronológia
1914. július 28.: kitör az első világháború.
1918. október-november: véget ér az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia és szövetségesei veszítenek. Kitör Budapesten az őszirózsás forradalom, a miniszterelnököt, Tisza Istvánt megölik, az antantbarát, Baloldali Kárilyi Mihály lesz az uj kormányfő. A Károlyi kormány leszereli a hadsereget, a szerb, a román, a csehszlovák haderő elkezdi a később elcsatolt területek megszállását.
1920. június 4.: aláírják a trianoni békeszerződést.
Néhány tény, amit mindenkinek tudnia kell Trianonról
1. A békeszerződést 1920. június 4-én, 16.32-kor írták alá, versailles-i Nagy Trianon-kastélyban.
2. Mivel egyetlen rangos és ismert politikus nem akarta aláírni, ezért végül a munkaügyi miniszter és egy államtitkár látta el kézjegyével - tiltakozásul ők is állva.
3. A történelmi Magyarország területének kétharmadát csatolták el, több millió magyar lett más ország állampolgára.
4. Az elcsatolt országrészekből több százezer magyar menekült a megmaradt országrészbe, ők sokáig vasúti kocsikban laktak.
5. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt, Magyarország új határait rögzítő békeszerződésről az a legenda járja, hogy száz év múlva, azaz 2020-ban hatályát veszti. Sajnálatos módon a szerződésben nincs szó semmiféle időkorlátról, ráadásul a trianoni határokat az 1947-es párizsi békeszerződésben három falu kivételével, amelyeket Magyarországtól vettek el, újra rögzítették.
6. A Trianoni békeszerződés 124. cikke értelmében Magyarországon tilos volt (még kereskedelmi célra is!) tengeralattjárót építeni.
7. Ha a győztes államok összes területi követelését jóváhagyták volna, akkor nagyjából a Duna-Tisza köze, Budapest és a Dunántúl egy kis része maradt volna meg Magyarországnak.
8. A magyar békedelegáció egy kézinyomdát is vitt magával Párizsba, amelyet biciklivel tudtak hajtani. Apponyi Albert idős kora miatt nem pattant nyeregbe, de Teleki Pál serényen nyomta a pedált, hogy ki tudják nyomtatni a memorandumokat.
9. A trianoni békeszerződéshez mellékelt térkép méretaránya 1:1000000 volt, ami annyit tett, hogy a térkép felbontása kb. a fele volt a mai autóstérképeknek, azaz nagyon pontatlan volt. Az elnagyolt térkép miatt egyes határszakaszokon határkijelölő bizottságok állapították meg a pontos, végleges határvonalat.
10 ,,A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk" - mondta a híres osztrák pszichiáter Sigmund Freud Károlyi Mihály magyar miniszterelnökről.
11. 1918. december 1-jén a gyulafehérvári román gyűlésen mondták ki Erdély és Románia egyesülését. A MÁV a magyar kormány utasítására ingyenesen különvonatokat indított a küldöttek részére.
12. Az 1918. december 1-jén megtartott, Erdély Romániával való egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlést követően néhány román többségű erdélyi település lakossága tiltakozott az egyoldalú egyesítés ellen. Az Arad vármegyei Mácsa község lakói kijelentették, hogy nem akarnak a román király igája alá kerülni, és inkább Békés megyéhez csatlakoznak.
13. A gyulafehérvári román nagygyűlés - amelyet a román politikusok ,,nemzetgyűlésnek" neveztek - egyesülést kimondó határozata azért volt fontos Románia számára, mert ezzel elkerülhették a vitatott területek hovatartozását eldöntő népszavazás kiírását.
14. A Magyarországtól elszakított Erdély, Bánság, Partium és Máramaros városaiban az 1910-es adatok szerint csupán 17,6 százalékot tett ki a románság, ez húsz évvel később sem lépett 35 százalék fölé.
15. Volt olyan település, amit ,,kettévágott" az új határ, például Komáromot, Nagylakot vagy Somoskőt.
16. Több helyen fegyveres ellenállás szerveződött magyar részről a megszálló csapatok ellen, emiatt például Sopron és környéke vagy Balassagyarmat Magyarország része maradt.
17. A porcelángyáráról elhíresült Hollóháza a szerződés után két hétig Csehszlovákiához tartozott, végül sikerült elérni, hogy ne csak a gyár, hanem a település is visszakerüljön Magyarországhoz.
18. A Csehszlovákiához csatolt felvidéki Léván 1919 januárjában felmerült a Palóc Magyar Köztársaság életre hívásának ötlete. A teljes magyar Felvidéket magába foglaló államnak szoros együttműködést kellett volna kialakítania déli szomszédjával, Magyarországgal. A végső cél az anyaországgal való összeolvadás lett volna.
19. Az Egyesült Államok kongresszusa nem ratifikálta az USA párizsi nagykövete által aláírt trianoni szerződést. A számunkra hízelgő gesztus azonban nemcsak a magyaroknak szólt. Az amerikai törvényhozás ugyanis egyetlen első világháborús békeszerződést sem hagyta jóvá, mert azok a Nemzetek Szövetsége alapokmányának első bekezdésének részét képezték, az USA viszont nem akart belépni a szervezetbe.
20. Több legenda is kapcsolódik Trianonhoz. Például, hogy a francia miniszterelnök magyar menye miatt utálta a magyarokat, ezért kedvezett a románoknak, vagy hogy 100 után érvényét veszíti a szerződés. Egyik sem igaz.
A Lokál több, határon túli magyart keresett meg, hogy meséljenek arról, milyen az élet Trianon után száz évvel.
,,A börtönt kockáztatta, aki a Himnuszt elénekelte"
- Minden magyarnak fáj Trianon, nekem is - kezdi Sipos-Vizaknai Balázs. A színmagyar Kibéd (Erdély, Románia) község református lelkésze négy gyermeket nevel. - Ha belegondolok abba, hogy sok erdélyi faluban már a 20-as években veréssel torolták meg a magyar beszédet, hogy évtizedekig a börtönt kockáztatta vagy szenvedte az, aki a Himnuszt elénekelte, akkor csoda az, hogy mi még magyarul beszélünk, gyermekeink magyar iskolába járnak, magyar egyetemet végeznek - tette hozzá. Szerinte a vallás olyan megtartó erő, ami hozzásegítette az erdélyi magyarságot ahhoz, hogy megőrizhessék a nyelvüket és az identitásukat az elmúlt 100 év alatt. - Ha nem lenne a keresztyénség, akkor teljesen lemorzsolódtunk, beolvadtunk volna. Attól, hogy áthúzták az országhatárokat, egy nemzet nyelve, hovatartozása nem változik meg. Az, hogy másfél millió erdélyi magyar - és ugyanúgy felvidéki, kárpátaljai, délvidéki stb. magyar - 100 év után is megmaradt magyarnak, az egy csoda, ami elsősorban nem a mi érdemünk, ez Isten kegyelme. Nem csak mi akarunk megmaradni, Isten is akarja, hogy megmaradjunk. Ha csak mi akarnánk, az semmire sem lenne elég - mondja a lelkész, akitől azt is megtudtuk, hogy Kibéden ma, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, 16.32-kor megszólalnak majd a templom harangjai, ők így emlékeznek a szomorú évfordulóra. Mivel a nagyszülei is magyarok voltak és az akkori Magyarország területén születtek, így mindig furcsa számára, ha valaki románnak nézi. Ugyanakkor feleslegesnek tartja azt a vitát, ami Erdély hovatartozásáról szól, hiszen az nem a magyaroké vagy a románoké, hanem mindenkié, akik - szászok, svábok, cigányok, örmények, ukránok, ruszinok, szerbek, szlovákok, bolgárok, csehek - ott élnek évszázadok óta. - Azt kellene biztosítani, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a nyelvét, vallását, nemzetiségi jogait. Régebben bizonyos régiókban mindenki beszélt magyarul, románul és németül. Ez volt a természetes, magától értetődő, és mindenki igyekezett a másik nyelvén beszélni, tiszteletből - árulta el.
,,Az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek"
Körtesi Sándor, a Marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola (Erdély, Románia) igazgatója a gyerekek szemszögéből is ismeri a helyzetet.
- Az elmúlt 100 évben az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek. Magam is igyekszem őrizni és továbbadni az értékeket, úgy az oktatásban, mint a gyerekeim nevelésében. Az erdélyi magyar oktatásban helyt kap a kisebbségi magyar történelem, mint kötelező tanóra 6. és 7. osztályban. Ennek keretében május végétől kezdve ,,terítékre kerül" Trianon és az azt körülölelő események, és ezek hatásai. A gyerekek mindig nagy érdeklődéssel hallgatják ezeket, és szívesen végeznek kutatómunkákat a témában, főleg, ami az elszakított területek nagyságát, a ,,kívül rekedt" magyar lakosok számát illeti - magyarázta az igazgató. A legnagyobb hiányt a magyar nyelvű szakiskolákban és a magyar nyelvű egyetemi oktatásban látja, de a legnagyobb feladata a szülőknek, nagyszülőknek van. Rajtuk múlik, hogy a gyerek továbbviszi vagy sem a magyar kultúrát.
,,Nagyapámtól tanultam meg mindent a magyarságról"
Tisoczkiné Nagy Noémi, bár már két évtizede elhagyta szülővárosát, Ungvárt (Kárpátalja, Ukrajna), a mai napig elérzékenyül a Himnusz hallatán.
- Mindent a nagypapámtól tudtam, amit a magyarságról és Trianonról érdemes volt tudni, neki nagyon fontos volt, hogy erősítse a magyarságtudatomat. Talán ennek is köszönhető, de általában is igaz, hogy mi, határon túliak sokkal erősebb nemzeti érzésekkel viseltetünk, akár egy nemzeti ünnep kapcsán is, hiszen úgy nőttünk föl, hogy nem volt természetes számunkra ezeknek a gyakorlása. Az akkori Szovjetunióban nem tanultunk magyar történelmet, nem ünnepeltük a nagy magyar nemzeti ünnepeket, sőt a nagyszüleim négy ország polgárai voltak az évtizedek alatt, anélkül, hogy költöztek volna. Trianon fájdalmas, de az élet megy tovább, ma pedig már sokat tehetünk a kisebbségek fennmaradásáért.
Amikor széthullik egy ország
"Sajnos életem meghatározó élmény egy ország szétesése. Általános iskolás voltam, amikor kitört a délszláv háború és Jugoszlávia rövidesen darabjaira hullott. A Gyermekéveimet tehát ez a bizonytalanság hatotta át, csak évekkel később vált világossá számomra ez a másik szakadás, ami Trianonban történt. Gimnazista korom óta ingázom Vajdaság és Magyarország között, mindkét országban otthon érzem magam. Ugy bérzem, kulturálisan nyitottabbá tett, hogy a sok színű Vajdaságban nőttem fel. A gyerekeim most még nagyon kicsik, de idővel biztos, hogy el fogom nekik magyarázni, mert fontos, hogy a maguk szintjén tisztában legyenek a történelmi múltunkkal" - mondta Csillik Blanka, zentai (Vajdaság, Szerbia) magyar újságíró.
Link
A Kárpátia zenekar Wass Albert máig ható szavaival emlékezik meg a trianoni gyalázatról, mellyel hazánkat sújtották 1920-ban.
Zene: Kárpátia
Szöveg: Wass Albert
"A Trianoni békekötés ostoba, és igazságtalan, és felelőtlen pontjai, honfitársaim, nem csak bennünket sújtottak, bár bennünket sújtottak legjobban. És ha valakinek van jussa erről beszélni, az én vagyok, mert én ennek a súlya alatt nőttem emberré. Ugyanaz az ostoba, félrevezető és hamis politikai irányzat, amely bennünket tönkretett, ugyanúgy tönkretette ma az egész világot. A külön vélemény szabad egyéniség joga. Az egység megtalálása pedig az egyén fegyelmezettségének a törvénye. Legyünk tehát olyan magyarok, akik méltók vagyunk a magyar történelmi múltra. Nem csak szellemben erősek, de lélekben is. Nem csak sportokban kiválóak, de szellemi és lelki fegyelemben is legyünk egy akarat és egy cél. És biztos vagyok abban, mint ahogy önök is biztosak abban, ha mélyen a lelkiismeretükbe néznek, hogyha mi magyarok egyszer összefogunk itt a szabad világon, nincsen a pokolnak az a hatalma, amelyik megbirkózhatik velünk. Ha ezt meg tudjuk érteni, s ezen az úton el tudunk indulni, máris egy nagy lépéssel előbbre vagyunk mindenkinél."
Kárpátia: Vasakarat - Videó
Link
Árva magyar
Link
FILMELŐZETES - 100 ÉVVEL TRIANON UTÁN I. Rész
Link
Tvrtko: Túl minden határon - TRIANON a 100 éves fájdalom
Link
ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
Címkék: határszakaszokon, autóstérképeknek, porcelángyáráról, csehszlovákiához, békeszerződéshez, békeszerződésben, tengeralattjárót, hovatartozásáról, miniszterelnököt, békeszerződésről, lelkiismeretükbe, magyarországnak, magyarországtól, országhatárokat, országrészekből, magyarországgal, magyarországhoz, fennmaradásáért, marosvásárhelyi, nemzetgyűlésnek, lemorzsolódtunk, megbirkózhatik, balassagyarmat, visszakerüljön, memorandumokat, magyarországon, szakiskolákban, békeszerződést, együttműködést, kutatómunkákat, gyulafehérvári, különvonatokat, hovatartozását, alapokmányának, miniszterelnök, hozzásegítette, országot megcsonkító, trianoni békeszerződést, egész világ, trianoni országvesztés, magyar történelem, magyar baloldal, világ asztalára, jövőt illetően, első világháború, őszirózsás forradalom, csehszlovák haderő, később elcsatolt, békeszerződést 1920, munkaügyi miniszter, államtitkár látta, történelmi Magyarország, MINDEN MAGYARNAK FÁJ TRIANON, Ugyanakkor Trianonban, Magyar Nemzetnek, Kövér László, Nagy Trianon-palotában, Osztrák-Magyar Monarchia, Kitör Budapesten, Tisza Istvánt, Baloldali Kárilyi Mihály, Nagy Trianon-kastélyban, Apponyi Albert, Teleki Pál, Sigmund Freud Károlyi Mihály, Erdély Romániával, Balassagyarmat Magyarország, Palóc Magyar Köztársaság, Egyesült Államok, Nemzetek Szövetsége, Sipos-Vizaknai Balázs, Körtesi Sándor, Általános Iskola, Tisoczkiné Nagy Noémi, Csillik Blanka, Wass Albert, ÉVVEL TRIANON UTÁN,
|
|
Online
