|
2020-11-13 20:30:10, péntek
|
| |
| |
RASZTIK EDIT EMESE VERSEI 
AKROSZTICHON 
Rideg éjjel köszöntött rám,
Az alvó vándorra,
Sürgetőleg hullott az eső
Zavaros álmomra.
Tengersok emlék köszöntött,
Igézve engemet,
Kérdés és válasz rengeteg
Emléket ébresztget.
Dideregve kuporgok
Itt egy fa alatt,
Természetanya velem van,
Egyedül vagyok, és szabad.
Mélázom félálomban,
Erről és arról is,
Susog a szél a lombok közt,
Elaltat engem is.
BOLONDSÁG
Nem érdekel, hogy milyennek is tartod,
Nem érdekel, hogy mekkora a markod,
Csak az számít, aki igazán szeret
És követnéd őt, bárhová is vezet.
Van aki nem érti, mi az: szeretni,
Hiába mondanád, milyen félteni;
Csak bolondnak nézne, de ne higgy neki,
Ezt az egészet egyszer majd megérti.
BŰNBÁNAT
Amikor üt majd az óra
Akkor ne vedd fontolóra
Azt, hogy mit miért is tettél,
Mert amit tettél az lettél.
Mert a sorsod nincs megírva,
Ezt már te írtad papírra.
A megtörtént múltad jelöl,
S nem menekülhetsz ez elől.
CSÓKELÉGIA
Csak egy csókot kérek,
Egyet mielőtt elnyom az álom.
Jöjj el kérlek, Angyal,
És teljesítsd ezt a kívánságom.
Itt a zuhany alatt,
Hol bőrömet vízcseppek csapdossák,
Lemosom magamról
A nappal rám ragadt szennyét, porát.
Csak egy csókot kérek!
Kérlek jöjj el hozzám, Angyal, ments meg!
Nekem ez a élet
Ilyen terhek mellett nem éri meg.
Egy van kiért élek
Kire szükségem lenne most nagyon
Ki miatt itt élnem
Felbecsülhetetlenül szép vagyon.
Csak egy csókot kérek,
Mi tőle kell. Vigyél hozzá Angyal!
És ígérd meg nekem.
Hogy ő soha el nem hagy majd.
Velem lesz és szeret,
Átölel és megvéd, hogy ha az kell,
És ha harcot vesztek
Ott lesz majd, és együtt támadunk fel.
Csak egy csókot kérek!
Hűsítő hideget, éjszakára,
S ő feküdjön velem.
Kérlek, Angyal, legyen vége mára.
EGY TÖRTÉNETTEL ÚTRA KELTEM...
Egy történettel útra keltem,
Bár senkit nem érdekeltem,
Faluról falura jártam a világot,
S meséltem olyat, mit senki sem látott.
De volt benne igazság,
S kértem, hogy lássák:
Minden szál ami itt lapul,
- Sorsom úgy alakul.
Szőttem a szálat tekervényesre,
S már senki meg nem értette,
És már egyvalakit kerestem én,
Ki majd megérti mesém.
Miért olyan fontos számomra,
Miért álmodtam álmot álomra.
Mesélem majd neki, ha megleltem,
Hogy: Egy történettel útra keltem...
ESTI MESE
Sokszor jó lenne az álmot
Még tovább álmodni,
Néha hagynám a szárnyamat
Szabadon szárnyalni.
Megismerni mindent, mi van.
A tájak szépségét.
Szeretni akárkit, ki van,
Megélni életét.
Mindig menni, tovább, tovább.
Most szabadnak lenni.
Estére elfárad a láb,
S ledőlök pihenni.
A Hold is feljön az égre,
Csillagok követik.
Felhő száll a sötét éjre,
S mindenki elalszik.
ÉGI FEGYVER
Te vagy a menny fegyvere!
Ragadd meg és élj vele!
Ne kérdezz csak védekezz!
Hogyha harcolsz így megy ez!
Az élet csak játék,
Sose vedd komolyan.
Harc a jövő ellen,
Mi benned is van.
Te vagy a menny fegyvere!
Ragadd meg és élj vele!
Ne kérdezz csak védekezz!
Hogyha harcolsz így megy ez!
Csak mész, kalandozol,
Mindent felfedezel,
Még ébren is alszol,
Ha álmod, ami kell.
Téged egy lény kerget:
Félelmeid szörnye.
Mannával eteted:
Fájdalmaid könnye.
Te vagy a menny fegyvere!
Ragadd meg és élj vele!
Ne kérdezz csak védekezz!
Hogyha harcolsz így megy ez!
Szembeszállhatsz vele,
Le is tudod győzni,
S bátran állj ellene
Szabadságot nyerni.
Tiéd a menny fegyvere!
De már nem kell, ég vele!
Az életed értelme,
A harcnak a kezdete.
ÉJSZAKAI KÉPEK
A szép emlékeket őrzi nekem,
Hogyha este rávetül tekintetem,
Az emlékeket visszaadja.
- A Hold az én barátom és az éjszaka.
Rátekintek és sétára hív,
De nincs kivel, és elszomorít,
Pedig tudom, csak hívni kell,
És ott lesz velem, nem hagy el.
Nem maradok magányos az éjben,
Megkacagtat a napfényben.
Ez az egész csak köztünk létezik,
Rajtunk kívül mások nem érthetik.
Éjjel történnek a dolgok,
Amitől minden napom boldog,
Amiről tudom, nem szabad bánni,
És az emlékük sosem fog fájni.
GONDOLAT
Negyven angyal vigyáz rád,
Mikor egyedül alszol;
Engem kerülget egy vágy,
Mi ellen fejem harcol.
Téged akarlak, Kedves!
Bár most is velem lennél.
Egyedül engem szeress,
És nem kell semmilyen cél.
Mindig tudni akarod
Bolond véleményemet;
Kimondom, ha akarod,
Ez csak ennyi: Szeretlek!
GYERE VELEM, ÉDES!
Gyere velem, Édes,
Táncolni az éjben
Gyengéden csókolj, mint
Esőcsepp a szélben.
Karolj át és fogj meg,
Ne hagyd, hogy elessek
Ragadj magaddal, hisz
Tudod, hogy szeretlek.
Ledőlve a fűre
Csodáljuk az eget
- Válasszunk csillagot -
Suttogom el neked.
Mosolyogsz, rám nézel,
És megcsókolsz megint
Most még nem szólsz semmit
Az éjjel csöndre int.
Fáradtan ölellek,
Te suttogsz valamit,
Arcodon csókollak,
S elnyomnak álmaid.
HALLGATLAK
Szeretem hallgatni
A sokszínű hangodat,
Ha nevetsz, ha morogsz,
S ha győzködsz másokat.
Ha fülembe suttogsz,
S ha szidsz, akkor is,
Mert ez a tied,
S nekem te vagy itt.
Szeretem hallgatni
A szívdobogásod;
Figyelni a ritmust,
Mire lélekben táncolok.
Megjegyzem mindet,
S örökre elteszem,
Mert ez csak a tied,
S belőled ezt is szeretem.
Szeretem hallgatni
Álmos szuszogásod
Mikor mellettem alszol,
S rólam szól az álmod.
Csendben hallgatlak, és
Eszembe ezek jutnak:
Szeretlek hallgatni
És szeretlek is, tudjad.
sz
ILYEN AZ ÉLET...
Ilyen az élet: Rövid
És harcra késztet.
Mindig csak menetelsz,
Csak előre léptet.
Előre! Előre!
Sosincs megállás.
Ha hátra nézel
Menten kővé válsz.
Akkor lesz jó,
Ha csak előre nézel...
De bánt, hogy mindenki
Előtted van egy lépéssel.
JÓ ÉJT, KEDVES! 
Mi csak létezünk
Gyerekként élünk
Most van szerelmünk
Nehogy elvesszünk.
Jóéjt kedvesem
Már az éj leszállt
S én szád keresem,
Hogy az csókot vált.
Találkozunk még;
Nem tudom mikor.
Csillagos az ég
Más most nem akar
- Csak én! -
Ki ismer téged
Ki tudja álmod
Te meg így nézed
S csókom várod.
Mi csak létezünk
Gyerekként élünk
Most van szerelmünk
Nehogy elvesszünk.
Jóéjt kedvesem
Már az éj leszállt
S én szád keresem,
Hogy az csókot vált.
És mint két angyal
Egymásra talál.
Nem fogjuk fel aggyal
Lehet-e halál.
Végtelen táncot
Táncolunk ketten
S egy közös álmot
Átírunk szebben.
Mi csak létezünk
Gyerekként élünk
Most van szerelmünk
Nehogy elvesszünk.
Jóéjt kedvesem
Már az éj leszállt
S én szád keresem,
Hogy az csókot vált.
S csak maradnánk így
Egymást ölelve
Tudjunk valamit
Reggellel kelve
Csókod feltüzel
Érintésed ég
Sose engedj el
Érints engem még.
Ez a szerelmünk
S kezed keresem
Nehogy elvesszünk.
Jóéjt kedvesem!
KÉPZELET
Ha csak képzeletünkben
lehetünk egymásé,
Hát játszunk a gondolattal,
mi nem lehet másé.
Képzeljük el, hogy ott vagyunk,
hol senki nem keres,
Ahol megtehetünk mindent,
és senki sem vétkes.
Ha csak ennyi lenne az ár,
nem bánnám a tettet,
De bennem él a tudat, hogy
nem lehetünk egyek.
Hát játszunk a gondolattal,
mi nem lehet másé,
Még ha csak képzeletünkben
lehetünk egymásé.
LÉTELEM
Ez csak a félelemtől fáj
Ami elmúlt visszatalál
S talán véget ér az élet,
De nem lesz bűnünk már.
Ha most egybeforr a két test,
Ha eldobunk minden kétest
És most csak egymásra nézünk
Nem találunk már vétkest.
Ketten vagyunk az örvényben
Ez van írva a törvényben
És most minden mást felrúgunk
S nem vétünk erényben.
Ez a pillanat örök
Én ily vadat be nem török
Inkább én is vad leszek
S minden velünk pörög.
Szédület, vágyak, szerelem
Nincs megállás, nincs kegyelem
Csak együtt, te és én vagyunk
S elfog a végtelen.
Szabadság
NEM ÉRTEM...
Ki tudja
Éppen mi jó neki,
Amit tesz
Azt miért is teszi.
Nem értem
Pontosan mit gondol,
Magában
Mi az amit mormol.
Ha nem szól,
Én semmit nem értek,
Megijeszt,
És mindentől félek.
Belőlem
Nem kér, ha kérdezek,
S azt hiszem
Ilyenkor elveszek.
És lehet
Hogy tényleg félt engem,
De mindig
Nekem kell engednem.
Ez így most
És mindig fáj nekem,
Nem hiszem
Hogy ez még megy nekem.
NE SIESS!
Csak lassan! Csak csendben!
Csak osonva lépkedj!
Csak csendben kell lenned,
Hogy mindezt megérthesd.
Tétova gondolat:
Azt hiszem, szeretlek.
S mintha sosem volnál,
Remegve kereslek.
Kezem a kezedet
Szájam a csókodat
Én mégsem értelek
Csak halljam hangodat.
S kint hull a hó csendben.
- Bent forró a hangulat. -
Csillogva szikrázik,
S elfedi hangunkat.
RAGYOGÁS
Mikor a képeket a tévében bámulod
Beleképzeled az összes álmod.
Csak ragyogj nekem mindörökké
És majd ragyogásod válik a fénnyé.
A csillagok már az égen vannak.
Most már nem felel a hang a hangnak.
Egy egész titokzatos éjen át
Bejárhatod álmaid világát.
Nyisd ki a szemedet, ha fent repülsz
A valóságod elől menekülsz.
És majd jönnek az angyalok érted
Egyszer az álmod is megérted.
Mikor a képeket a tévében bámulod
Beleképzeled az összes álmod.
Csak ragyogj nekem mindörökké
És majd ragyogásod válik a fénnyé.
Ó, szerelmem, engem bár értenél.
Talán már nem sokáig repülnél.
S szemedet kinyitva állnál a földön
Én sosem szeretnék mást a Földön.
Én hozzád az angyaloktól jöttem,
És mindig a ragyogásod követtem.
Mert elhiszed, hogy léteznek álmok
S még az enyém is valóra váltod.
A TÜNDÉREK KINCSE
Átvágunk egy sötét erdőn,
Majd aranyló búzamezőn.
Tündéreket kergetünk,
És semmitől sem rettegünk.
Nyargalunk a földdel a talpunk alatt,
Átszárnyalunk a levegőben minden falat.
Tűzbe lépünk, s élvezzük ölelő melegét,
Majd vízbe csobbanva annak mély kékségét.
Szabadság, szerelem; ez az mi éltet,
A világnál többet senki sem kérhet.
A Minden az, mit kezedben tartasz,
Ez a Kincs, az Egy. Az életed az!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rasztik Edit Emese |
|
|
|
Címkék: szembeszállhatsz, képzeletünkben, tekervényesre, szívdobogásod, átszárnyalunk, természetanya, beleképzeled, véleményemet, menekülhetsz, akrosztichon, történettel, megcsókolsz, gondolattal, visszatalál, szabadságot, angyaloktól, szuszogásod, megtehetünk, megkacagtat, találkozunk, tekintetem, tündéreket, visszaadja, rátekintek, sürgetőleg, mosolyogsz, ragyogásod, mindörökké, köszöntött, megtörtént, megismerni, hallgatlak, elszomorít, válasszunk, napfényben, szárnyamat, alvó vándorra, lombok közt, egészet egyszer, sorsod nincs, megtörtént múltad, csókot kérek, zuhany alatt, történettel útra, szálat tekervényesre, tájak szépségét, sötét éjre, menny fegyvere, élet csak, jövő ellen, lény kerget, életed értelme, Rasztik Edit Emese, RASZTIK EDIT EMESE VERSEI, TÖRTÉNETTEL ÚTRA KELTEM, ESTI MESE, ÉJSZAKAI KÉPEK, GYERE VELEM, ILYEN AZ ÉLET, TÜNDÉREK KINCSE,
|
|
Offline
