Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
125 éve szereztük meg az első olimpiai aranyunk
  2021-04-11 20:00:25, vasárnap
 
   
 







125 ÉVE SZEREZTÜK MEG AZ ELSŐ OLIMPIAI ARANYUNK


Hajós Alfréd (Budapest, 1878. február 1. - Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a ,,Magyar delfin".


Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1896. április 11-én szerezte meg Hajós Alfréd hazánk első aranyérmét.

Hajós Alfréd úszó 100 méteres gyorsúszásban megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Hajós Alfréd két győzelmet is ünnepelhetett ezen a napon.

Hazaérkezésekor százak várták a pályaudvaron. Ő azonban hamarosan az egyetemre sietett, hogy tanulmányi elmaradását bepótolja. Közben a BTC játékosaként az első magyar futballválogatottnak is tagja lett, valamint érmeket szerzett síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is.

1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyén építészet kategóriában Lauber Dezsővel közösen készített terve ezüstérmet nyert a budapesti Stadion tervével. (Aranyérmet nem osztottak ki.) Mivel ma már nem rendeznek szellemi vetélkedőket az olimpiákon, ma is ő az egyetlen magyar, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

A húszas évektől kezdve egyre népszerűbbé vált a nagy terek építészetében a vasbeton alkalmazása. Ezt nyilvánvalóan felismerte Hajós Alfréd is, ami legismertebb sportépületében, a róla elnevezett Sportuszodában öltött testet. A fedett uszoda vasbeton szerkezete a belépőt fogadó látvány legmeghatározóbb eleme. A medence és a mennyezet között 14 méter a távolság, így impozáns, tágas belső tér született. Mire ehhez az épülethez ért pályáján, Hajós már a szecesszió és az eklektika stílusai után jóval letisztultabb formavilágú, modern épületeket tervezett - haladva a korral, jól ráérezve az építészet legfrissebb változásaira. Az új versenyuszoda külföldön is nagy sikert aratott: a L'Architecutre d'Aujourd'hui részletesen számolt be róla. Az uszodát 1937-ben, majd 2005-2006-ban is bővítették, de a főbejárat ma is az eredeti helyen van. A csarnokot 1999-ben felújították, így ma is fényesen ragyog a fehér falakon a medencék vizének tükörképe.

1955. november 12-én hunyt el. Sírja a Kozma utcai temetőben található. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. Elért eredményei az olimpiai emlékkönyvekben és a megépült remekművekben ma is élnek.

Több iskola viseli nevét. Hajós Alfréd Társaság is alakult, a bajnok emlékének ápolására.







AZ ARANYÉRMEK TÖRTÉNETE





1896 Hajós Alfréd 100m gyors - Szále László írása


Hajós Alfréd nem akart olimpiai bajnok lenni. Azt sem tudta jóformán, mi az. Legfeljebb halvány iskolai előképei lehettek az ókorból, amikor a bajnokoknak babérkoszorút adtak, és nagy becsben tartották őket.

Mindenesetre, amit ma mi gondolunk az olimpiai bajnokokról, azt ő nem gondolta. Nem gondolhatta, hiszen előtte nem voltak ilyen játékok, ilyen bajnokok, s nem tudhatta, hogy az olimpiai eszme ekkora karriert fut majd be. S azt sem, hogy a szigorú amatőrizmus, a szent lelkesedés helyett a bajnokok egykor több milliós állami hálában részesülnek - ha szerencséjük van, sok milliós reklámszerződéseket kaphatnak - s öreg korukra járadékot.
Amikre rá is vannak szorulva, hiszen az élsport ma már teljes embert kíván, dolgozni - egyesek szerint tanulni - sem lehet mellette: aki bajnok, annak sínen van az élete, aki nem, annak könnyen zsákutcába futhat. Ezért a sportolók nagy része vállalja az embertelenül sok munkát és akár az egészségkárosodást vagy a lebukás kockázatát a doppingellenőrzésen.

Hajós Alfréd minderről semmit sem tudott. A tizennyolc éves egészséges, tehetséges, kedves fiú kicsit csodálkozva, de boldogan állt a győzelmi emelvényen (ha volt), eszébe sem jutott, hogy történelmi tettet hajtott végre, hogy örökre beírta a nevét a magyar sport nagykönyvébe, csak arra gondolt - mint Beke Kata 1990-ben - uramisten, győztem.

Őszinte örömet érzett, s nem zavarta különösebben, hogy a zenekar, tévedésből az osztrák himnuszt kezdte játszani, végül is dualista monarchiában éltünk, az osztrák császár volt a magyar király, s az azért mégsem várható el egy görög zenekartól, hogy naprakész legyen ilyen bonyolult közép-európai státusügyekben. S ha a himnusz nem is szólt, magyar zászló azért lengett. A küldöttségnek ugyan nem volt hivatalos zászlója - minek, csak szégyent hoznak rá, destruált a sajtó -, szerencsére Stobbe Ferenc, a Sport-Világ főszerkesztője lopott egyet egy avatásra váró házról, s benyújtotta az induló vonat ablakán - hátha mégis szükség lesz rá. Szükség lett.

Pedig, hogy akkor ott, a Zea-öböl hullámzó vízében mire lesz képes Hajós Alfréd, nem tudta senki. Itthon általában megnyerte a versenyeket, párszor Bécsben is legyőzte riválisait, de hogy ez mire lesz elég a világ legjobbjai ellen, sejteni sem lehetett. Nem is ismerte a versenytársakat, az eredményeiket se, nem voltak még olimpiai csúcsok, hisz nem voltak olimpiák sem.

Amikor Hajós Alfréd végigúszta a 100 métert a borzalmasan hideg, 12 fokos tengervízben, nem csapott öklével a levegőbe, mert fogalma sem volt róla, hogy győzött. Csak később tudta meg, hogy 82,2 másodperces eredményével olimpiai bajnok lett. Magyarországnak az első.

Aztán vérszemet kapott, s a biztonság kedvéért megnyerte az 1200 méteres hosszútávot is, így a magyarok két aranyérméből kettőt nyert, s ehhez jött még Dáni Nándor ezüstje 800 méteres síkfutásban, Szokoly Alajos bronza 100 méteren, Kellner Gyuláé a maratonin, illetve Tapavicza Momcsillóé teniszben (itt a 3-4. helyért nem játszottak.)

Gyönyörű, szép eredmény ez a kis magyar küldöttségtől, amely minimális állami támogatással (3000 forint helyett csak 1000-et kaptak az utazásra), és a sajtó állandó fanyalgása közepette indult útnak.

Itthon éppen folytak a millenniumi ünnepségek, Magyarország belefeledkezett a múltjába, éppen nagynak, dicsőnek és legyőzhetetlennek érezte magát, s a hangadók attól tartottak, hogy Athénban leégnek a magyarok, mert felkészületlenek, a vert mezőnyben végeznek mind, rossz hírét keltve az országnak - mint ahogy a mindenkori ellenzék szokta manapság.

Mi lehetett Hajós Alfréd meglepő sikerének a titka? Szemtelen fiatalsága? A sokoldalú tehetsége? A mindig tökéletesre törekvése - az úszástól, a focin át az épülettervezésig? Vagy talán az úgynevezett magyar tempó, melynek stílusát a tengerészektől leste el, s ezt kombinálta delfinszerű lábmunkával? Esetleg belejátszott az is, hogy itthon sokat úszott az Országház előtti, dunai uszodában, melynek vizét a folyóból kerítették el, s éppúgy nem volt feszített víztükre, mint a Zea-öbölnek? Mindegy már.

"Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik" - írta Hajós Alfréd 1956-ban megjelent, ,,Így lettem olimpiai bajnok" című könyvében.

Szép életfilozófia: mindig följebb és mindig a következő feladatra koncentrálva. Legfeljebb az zavaró benne kissé, hogy a mindig vízszintesen úszó bajnok miért függőleges szimbólumot választott magának.







1896. Hajós Alfréd 1200m gyors - Gallov Rezső írása

Az első újkori olimpiai játékok atlétikai versenyei 1896. április 10-én a maratoni versennyel zárultak. Másnap rendezték az úszás küzdelmeit. Az utókor végtére is szerencsés, hogy a nevezetes napról, amelyhez az első két olimpiai bajnokságunk fűződik, részletes, változatos és többféle beszámolót olvashat. Kertész Róbert (később kultuszminisztériumi államtitkárnak nevezték ki), a Pesti Hírlapnak küldte tudósításait, s a maratoni versenyt követően - ahol Kellner Gyula remekelt óvás után elért harmadik helyével - másnap már Pireuszban tűnt fel. Ott volt a Zea-öböl partján. Visszaemlékezései között írt továbbá a sporttörténeti küzdelmekről, többek, Kemény Ferenc, a NOB magyar alapító tagja, sőt maga Hajós Alfréd, a főszereplő is írásba foglalta később élményeit.

A jeles nap, április 11. Kemény emlékezete szerint - aki földalattival ment ki a fővárosból Pireuszba - feltűnően hűvös, barátságtalan, szeles reggel köszöntött be (mindössze 12 fok volt). Érdekes és ugyanakkor persze egyáltalában nem rendkívüli, hogy bár élményeik ugyanahhoz az eseményhez kötődnek, mégis, főként a részleteket illetően, egymástól eltérő megállapításokat tesznek. A tengeröböl vizének hőmérsékletét illetően például, amit egyáltalán nem mellékes körülményként kellett figyelembe venni az indulóknak, főként a harmadik, az utolsó, s egyben a leghosszabb szám, az 1200 méteres verseny előtt. Kertész Róbert 12-13 fokról ír, Kemény 14-ről tesz említést, Keresztényi József sporttörténész mindössze 10-ről. Hajós nem méricskélt, később sem számszerűsített, egyszerűen dermesztőnek érezte a tengert már az első vízbeszállás alkalmával is, pedig hát a küzdelem ekkor alig tartott tovább egy röpke percnél.

A 100 és 1200 méteres verseny között iktatták programba az 500 méteres számot, amelyet az osztrák Paul Neumann nyert meg, ám a kellő felmelegedésre már nem maradhatott elég ideje az utolsó erőpróba előtt... Hajós ugyanakkor kihagyta az 500-at. Pontosabban szólva nem vártak rá - jóllehet itthon előzőleg erre is benevezték - mert hosszasan és talán egy kissé túl akkurátusan is készülődött, teljesen belefeledkezett a ,,bemelegítésbe", s elvétette az időt. Később Lauber Dezső, barátja, kollégája, maga is sokoldalú sportember utalt egy beszélgetésükre, ahol Hajós állítólag célzott arra, hogy a kegyetlen hideg miatt úgy döntött - lekési a rajtot, s összpontosít a hosszabb távra... Mindenesetre nem panaszkodott, a rendezőknél nem emelt kifogást, nem csinált ügyet a dologból, kész tényként vette tudomásul a történteket. Először is a mellét kellett ápolnia, mert még a 100 m gyors rajtja előtti felsorakozáskor az erre a célra kihúzott erős hajókötél jócskán lehorzsolta a bőrét, s a sós víz végig csípte is a sprintverseny közben. Ujjnyi faggyúval kente be azután gondosan minden porcikáját a már megtapasztalt, kegyetlenül hideg víz elleni védekezés gyanánt. Az öbölből három kis gőzösön vitték ki a nyílt tengerre a bátor résztvevőket - egyes források szerint 12, mások szerint 15 úszót, majd a rajtpisztoly dörrenésére ugrottak az alkalmatosságokról a vízbe, s kezdték meg küzdelmüket a rettenetes hideggel, széllel, két-háromméteres hullámokkal és - egymással. A rajt után, a zord körülmények közepette, Hajóst hamarosan nem csak magányosság érzése, hanem leginkább a veszély tudata kerítette hatalmába: mi történik velem, ha netán görcsöt kapok, s tehetetlenné válok?! - gondolta. A kis hajók eltűntek, visszaindultak a kikötőbe, sorsukra hagyták a versenyzőket, hogy hírül vigyék a sikeres rajtot.

Elvesztvén szeme elől az ellenfeleit - bajnokunk később bevallotta - eljutott a feladás gondolatáig, ellenben egyszerűen nem talált a láthatáron csónakot, amely felvehette volna. Az életösztön erősebbnek bizonyult benne a győzni akarásnál is, s úgy döntött, előbb jut ki, s éli túl az egészet, ha minél gyorsabban a célnak veszi az irányt. A tőle némileg leszakadó, s egyetlen fenyegető ellenfelét, a görcsökkel küszködő osztrák Paul Neumannt szinte az utolsó pillanatokban mentették ki a kísérők, akik az öböl bejáratától aztán végre visszafordultak a szerencsétlen versenyzők irányába, s egymás után halászták ki a remény- és erővesztett úszókat.

Hajós végre akkor kezdett kissé megnyugodni, amikor átúszott az öböl kapuján, s bár éles késszúrásokként érezte minden ízében a hideg víz verését és a szél ostorcsapásait, valamelyest könnyebbé vált a helyzete, mert a hullámok fokozatosan veszítettek erejükből, s fel-feltűntek mind gyakrabban a versenybírák hajói is a közelében. Ellenfelet ellenben egyetlenegyet sem látott, s már egész elbizonytalanodott, amikor mind erőteljesebben hordta felé a szél a parton összesereglett hatalmas tömeg ujjongását. Őt ünnepelték, a legyőzhetetlen ,,Magyar Delfint", aki messze-messze megelőzte még a hazai vizeken versenyző görögöket is. Érdekesség, hogy a krónikák 100 méteren csak és kizárólag a győztes idejét őrizték meg, a helyezettek időeredményei feledésbe merültek. Viszont az 1200 méteren nyilván bőségesen maradt idejük a kalkulálásra. Hajós 18:22.1 nyert. A külföldiek sehol, őt a hazai vizeken küzdő két görög úszó követte. A második Andreou Ioannisz lett 21:03,4-gyel. A különbséget pontosan átszámítani méterre szinte lehetetlen, de óvatos becslések szerint Hajós legalább nyolcvan métert vert rá az utána következőre.

Első, s mindjárt kettős olimpiai bajnokunk zseniális építészmérnökké vált - világhírű tervező lett. Az ő elképzelései szerint alapján épült annak idején, a harmincas évek elején, az immár az ő nevét viselő és műemléki védettséget élvező patinás Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, a Megyeri úti stadion, a pápai, miskolci, kaposvári, a MÁV-, a BTC-, a Millenáris sporttelepek, a Császár-uszoda, a miskolci, a győri, szegedi, kisvárdai uszodák. Fedett uszoda tervével 1928-ban állami nagy aranyérmet nyert, de előtte, az 1924-es párizsi ötkarikás játékok szellemi olimpiai versenyén - a kolléga, Lauber Dezső társaságában - stadiontervével a legjobb lett. Az első díjat nem adták ki, övék lett ellenben az ezüstérem. Aranydiplomával 1949-ben tüntették ki. S végül, de egyáltalában nem utolsósorban: az 1955-ben elhunyt kivételes testi, szellemi és erkölcsi értékeket megtestesítő, rendkívüli emberben, remek tollú újságírót is tisztelhettünk: 1903-1904-ben a Sportvilág szerkesztője volt, majd 1904-től 1908-ig a Pesti Napló Sportrovatának vezetőjeként munkálkodott.


2005-ben, halálának ötvenéves évfordulóján tisztelettel adózva emlékeztünk meg róla.


MI, MAGYAROK - A ,,magyar delfin" - Hajós Alfréd

Link



Halálfélelmében nyerte meg az olimpiát

Link



Hajós Alfréd emléke

Link







Az 1896-os olimpia magyar csapata (fent, balról) Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokoly Alajos, Dáni Nándor. (ülnek) Hajós Alfréd, Wein Dezső.








 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Címkék: diszkoszvetésben, legmeghatározóbb, felkészületlenek, épülettervezésig, megállapításokat, építészmérnökké, belefeledkezett, késszúrásokként, halálfélelmében, gyorsúszószámot, magyarországnak, visszafordultak, hazaérkezésekor, aranydiplomával, beszélgetésükre, versenytársakat, számszerűsített, stadiontervével, sportépületében, emlékkönyvekben, felsorakozáskor, ostorcsapásait, visszaindultak, sporttörténész, legyőzhetetlen, sportrovatának, összesereglett, főszerkesztője, tengerészektől, erőteljesebben, státusügyekben, tisztelhettünk, sportuszodában, sporttörténeti, felmelegedésre, államtitkárnak, első magyar, sportsajtó által, első újkori, 1200 m-es, partra úszva, magyar sport, egyetemre sietett, párizsi olimpia, budapesti Stadion, egyetlen magyar, húszas évektől, nagy terek, vasbeton alkalmazása, róla elnevezett, fedett uszoda, belépőt fogadó, SZEREZTÜK MEG AZ ELSŐ OLIMPIAI ARANYUNK, Hajós Alfréd, Lauber Dezsővel, Hajós Alfréd Társaság, ARANYÉRMEK TÖRTÉNETE, Szále László, Beke Kata, Stobbe Ferenc, Amikor Hajós Alfréd, Dáni Nándor, Szokoly Alajos, Kellner Gyuláé, Tapavicza Momcsillóé, Gallov Rezső, Kertész Róbert, Pesti Hírlapnak, Kellner Gyula, Kemény Ferenc, Keresztényi József, Paul Neumann, Később Lauber Dezső, Paul Neumannt, Magyar Delfint”, Andreou Ioannisz, Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, Lauber Dezső, Pesti Napló Sportrovatának, Kakas Gyula, Wein Dezső,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Rózsa csokor  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Pihenő kutya  Engedelmesség és szabadság  Márai Sándor tollából  Facebookon kaptam  Fehér orgona bokor  Png virág  Jézus itt van velünk  Kellemes délutáni kikapcsolódá...  Facebookon kaptam  Piros szegfúk  Szabadság  Facebookon kaptam  Pihenő kutya  Opálkristály  Png virág  Png nő  Mai harmónia kártyám  Facebookon kaptam  Engedelmesség és szabadság  Boldog születésnapot a ma ünne...  Facebookon kaptam  Tavaszi kép  Krizokolla - kvarc  Engedelmesség és szabadság  Png csokor  Mimetit  Png nő  Png kislány  Engedelmesség és szabadság  Png nő  Orgona bokor  Jó éjt !  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Png rózsa csokor  Aromaterápia a jó alvásért  Mai harmónia kártyám  Facebookon kaptam  Kislány pillangóval  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Boldog születésnapot a ma ünne...  Facebookon kaptam  Lila-vörös-sárga fluorit  Szép estét kedves látogatóimna...  Liliom csokor  Facebookon kaptam  Margaretták  Szép estét kedves látogatóimna...  Facebookon kaptam  Kislány cicákkal  Jogtalanság  Aromaterápia a jó alvásért  Engedelmesség és szabadság  Jézus itt van velünk  Png nő  Kvarc és rodokrozit  Rózsaszin rózsa  Klíma  Wilhelm Ottó - A bajnok hite  Facebookon kaptam Krisztinától  Png rózsa csokor  Jó éjszakát!  Jézus itt van velünk  Tavaszi kép  Pihenő kutya  Facebookon kaptam  Jó reggelt kedves látogatóimn...  Janikovszky Éva mondta  Ibolya csokor  Vízcseppes virág  Tavaszi kép  Facebookon kaptam  Jó reggelt, szép napot  Rózsaszín kvarc  Vízcseppes virág  Tavaszi kép  Visszaemlékezéseim egyike  Png rózsa  Isten  Krizokolla - kvarc  Fehér orgona bokor  Nem az az igazi  Rózsa csokor  Szép mai napot.........  Jézus  Isten  Facebookon kaptam  Tulipànok  Konikalcit  Facebookon kaptam  Tulipán csokor  Piros szegfúk  Klíma  Facebookon kaptam 
Bejegyzés Címkék
első magyar, sportsajtó által, első újkori, 1200 m-es, partra úszva, magyar sport, egyetemre sietett, párizsi olimpia, budapesti Stadion, egyetlen magyar, húszas évektől, nagy terek, vasbeton alkalmazása, róla elnevezett, fedett uszoda, belépőt fogadó, mennyezet között, eklektika stílusai, építészet legfrissebb, uszodát 1937-ben, eredeti helyen, csarnokot 1999-ben, fehér falakon, medencék vizének, olimpiai emlékkönyvekben, megépült remekművekben, bajnok emlékének, bajnokoknak babérkoszorút, olimpiai bajnokokról, olimpiai eszme, szigorú amatőrizmus, szent lelkesedés, bajnokok egykor, sportolók nagy, lebukás kockázatát, tizennyolc éves, győzelmi emelvényen, osztrák himnuszt, osztrák császár, magyar király, azért mégsem, görög zenekartól, küldöttségnek ugyan, avatásra váró, induló vonat, világ legjobbjai, borzalmasan hideg, biztonság kedvéért, 1200 méteres, sajtó állandó, millenniumi ünnepségek, hangadók attól, vert mezőnyben, mindenkori ellenzék, sokoldalú tehetsége, mindig tökéletesre, úgynevezett magyar, tengerészektől leste, folyóból kerítették, ember nekimegy, következő feladatra, zavaró benne, mindig vízszintesen, maratoni versennyel, úszás küzdelmeit, utókor végtére, nevezetes napról, maratoni versenyt, sporttörténeti küzdelmekről, fővárosból Pireuszba, eseményhez kötődnek, részleteket illetően, tengeröböl vizének, leghosszabb szám, első vízbeszállás, küzdelem ekkor, röpke percnél, osztrák Paul, kellő felmelegedésre, utolsó erőpróba, kegyetlen hideg, hosszabb távra&#8230, mellét kellett, célra kihúzott, sprintverseny közben, öbölből három, nyílt tengerre, bátor résztvevőket, rajtpisztoly dörrenésére, rettenetes hideggel, rajt után, zord körülmények, veszély tudata, sikeres rajtot, ellenfeleit &#8211, feladás gondolatáig, láthatáron csónakot, életösztön erősebbnek, győzni akarásnál, célnak veszi, tőle némileg, , ,
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 129 db bejegyzés
Összes: 4118 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 753
  • e Hét: 8842
  • e Hónap: 13656
  • e Év: 242054
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.