2021-08-07 21:00:23, szombat
|
|
|
ÁTTÖRÉS VÁRHATÓ A HUN-MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KUTATÁSÁBAN
Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak - véli Obrusánszky Borbála történész, az ulánbátori magyar nagykövetség vezetője, akivel a hun és a magyar rokonság kérdéséről beszélgettünk.
- Mit tudhatunk ma a hunok és a magyarok kapcsolatáról? Mennyire mese vagy éppen valóság Attila királlyal való kapcsoltunk?
- A középkori magyar krónikák feljegyzései, a Werbőczy Hármaskönyvében összefoglalt jogszokások, a történelmi mondák alapján elmondható, hogy a hunoktól való származás tudata nem kérdés, hanem tény volt a középkorban. A történelmi forrásokon kívül régészeti leletek, antropológiai vizsgálatok is az ázsiai és az európai hunok, illetve a magyarok közti rokonságot mutatták ki.
A legfrissebb tudományág, az archaeogenetika pedig konkrét bizonyítékokkal szolgál erre.
A sokoldalú bizonyítékok ellenére máig sokan tiltakoznak a hun-magyar rokonság ellen, amelynek okai nem igazán érthetők.
Attila hun király ábrázolása a Képes krónikában, 1360 körül (Forrás: Wikipedia.hu)
- Az Habsburg Birodalom el akarta tagadni a magyaroktól az egykor dicső ősöket?
- Talán így történt, annyi bizonyos, hogy a 19. század második felétől - politikai megbízásra - támadás indult a magyar nemzeti krónikák ellen. Német- és Habsburg-hű magyar történészek megpróbálták nevetségessé tenni a magyar krónikákban szereplő adatokat.
Kiváló és neves magyar történészek - Szabó Károly, Thúry József - megírták kritikáikat, de nem tudták megváltoztatni a 19. században kialakult tudományos álláspontot a magyarság őstörténetéről.
- Mára számos új kutatási eredménnyel rendelkezünk.
- Valóban, azóta némi javulás tapasztalható, ami a természettudományos módszerek eredményeinek köszönhetők. Sajnos azonban még mindig nem sikerült áttörést elérni a hunok kutatása terén.
Mongol lovas hagyományőrzők napjainkban. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
Hazánkban főleg a régészek foglalkoznak Attila hunjainak történetével és kultúrájával, más tudományágak nem. Holott a történészek, néprajzosok számára is rengeteg érdekességet tartogatna egy ázsiai-európai hun összehasonlító vizsgálat.
Számos mondai párhuzamunk egészen az ázsiai hun birodalomba vezet bennünket.
Sok szokásunk, amelyet a néprajzosok germánnak vagy szlávnak állítanak be, megvan az ázsiai hunoknál és utódnépeiknél is.
- Mondana egy példát?
- Természetesen. A frászkarikán való átbújtatást a neve miatt európai, azon belül német szokásnak vélik a kutatók. Holott ez nem más, mint a jelképes újjászületés rítusa, amelyet Mongóliában mai napig gyakorolnak.
Jurta Mongóliában. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
Attila királyról számos monda szól, amelyet még az 1920-as években Szendrey Zsigmond néprajzkutató gyűjtött össze. Ebből látható, hogy az egész Kárpát-medence területén megvolt Attila király kultusza. A krónikákban szereplő hun uralkodó bölcsessége, majd Szent István királyunk Intelmeiben köszön vissza, amikor is az ország kormányzásában a saját hagyomány fontosságát hangsúlyozták.
Anonymus művében többször is előjön az a szófordulat, hogy Árpád fejedelem Attila király államát akarta feltámasztani, hiszen a nagy hun király fia, Irnek - Csaba királyfi - ezt a feladatot hagyta utódaira.
A hunok megszállják Rómát, a Nyugat-római Birodalom fővárosát. Ulpiano Checa festménye, 1887 (Forrás: Wikipédia.hu)
- Az elmúlt évek forrásai miben változtattak a korábbi álláspontokon?
- Szerencsére a kaukázusi területekről előkerült történelmi források, régészeti leletek igazolták a krónikák leírását és az Ázsiából származó hunok korai (Kr. u. 1-2. század) megjelenését. Ismeretes, hogy Hunor és Magor egy átjárót keresett, amit a szarvas mutatott meg nekik. Ez nem más, mint a grúziai Darial-hágó, amelynek mentén koncentrálódnak a hun leletek.
A hunokról szóló kínai források is óriási segítséget jelentenek a kutatók számára.
Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő, hogy mennyi egyezés található a hun és a magyar hagyomány között.
- Számos kutató hangoztatja, hogy nagyon kevés a hun leletanyag a Kárpát-medencében, mi lehet ennek az oka?
- Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet, tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak.
A német kutatók a régebben megtalált csontleleteket újabb vizsgálatoknak vetették alá, melyekből kiderült, hogy a korábban germánnak tartott emberi maradványok hun lehet.
Mongol jurták. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
- Kik foglalkoznak ma a hun-magyar kérdés tisztázásával?
- Jelenleg a Magyarságkutató Intézet végez intenzív kutatást a hunok eredetével kapcsolatban. Remélem, hogy az ő tevékenységük révén tisztázható lesz néhány, mai napig vitatott téma, így a hunok eredete, valamint a vándorlásuk és a magyarokkal való rokoni kapcsolat. Összefoglalva elmondhatom, hogy valami pozitív változás elindult, de még hosszú út vezet odáig, hogy a régi, mára megdőlt elméleteket átértelmezze a szakma.
Tóth Gábor
Link
A korai magyar történelem kutatásának legújabb eredményei
Link
Történetek a magyarok eredetéről
Link
A feltételezett magyar őshaza: Dzsungária
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
Címkék: hagyományainkkal, bizonyítékokkal, magyarságkutató, hármaskönyvében, archaeogenetika, koncentrálódnak, csontleleteket, vizsgálatoknak, őstörténetéről, kormányzásában, megváltoztatni, összehasonlító, hagyományőrzők, tapasztalható, álláspontokon, hangsúlyozták, krónikáinkkal, utódnépeiknél, néprajzkutató, természetesen, azonosítottak, feltámasztani, beszélgettünk, összefoglalva, tevékenységük, eredményeinek, antropológiai, kapcsolatáról, tisztázásával, feltételezett, illusztráció, foglalkoznak, történetével, kultúrájával, tudományágak, érdekességet, régi nézetet, hunok tisztán, ulánbátori magyar, magyar rokonság, magyarok kapcsolatáról, középkori magyar, történelmi mondák, hunoktól való, történelmi forrásokon, európai hunok, magyarok közti, legfrissebb tudományág, archaeogenetika pedig, sokoldalú bizonyítékok, egykor dicső, magyar nemzeti, ÁTTÖRÉS VÁRHATÓ HUN-MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KUTATÁSÁBAN, Obrusánszky Borbála, Werbőczy Hármaskönyvében, Habsburg Birodalom, Szabó Károly, Thúry József, Jurta Mongóliában, Szendrey Zsigmond, Szent István, Nyugat-római Birodalom, Ulpiano Checa, Magyarságkutató Intézet, Tóth Gábor,
|
|