|
2022-02-12 21:00:03, szombat
|
| |
| |
FARSANGI NÉPSZOKÁSOK 
Farsang idején a mezőgazdasági munkák még szüneteltek. A falusi közösségek számára ez az egyik leggazdagabb, hagyományokkal, szórakozási szokásokkal teli időszak volt: disznótorok, lakodalmak, evés, ivás, jelmezes felvonulások. Különösen az utolsó három nap: farsang farka (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd) volt a vidám szórakozások ideje. A társadalom minden rétege kivette a részét ebből a vidám időszakból.
Farsang a vidámság, a mulatozás, a bálok és a lakomák időszaka.
A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába. Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai a pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben.
Két egyházi ünnep közé ékelődik és azokhoz szorosan kötődik. Ennek megfelelően a kezdete mindig ugyanakkor, vízkeresztkor, január 6-án van. A hagyományok szerint ekkor szedjük le a karácsonyfát és ettől a naptól számoljuk farsang időszakát és a hamvazószerdával zárjuk.
Amikor kezdetét veszi a farsang: vízkereszti népszokások, hiedelmek
Január 6-ával zárulnak a karácsonyi ünnepek és kezdődik el a farsang ideje.
A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Húsvét vasárnaptól vissza kell számolni negyven hétköznapot és szombatot (összesen a vasárnapokkal együtt 46 napot), így megkapjuk a nagyböjt időszakának kezdetét, hamvazószerdát.
A farsangi időszak 2022-ben január 6-tól március 2-ig tart.
A farsang nevének eredete és jelentése
A farsang német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenését többféle dátumhoz is kapcsolják. A Magyar Néprajzi Lexikon - pontos hivatkozás megnevezése nélkül - 1283-at adja meg első megjelenésként, de van olyan szakmai oldal, amely ezt jóval későbbre, a 14. század közepére teszi.
A farsangi szokások a magyar hagyományban a nemesség körében olasz - a királyi udvarba Itáliából hoztak álarcokat, jelmezeket -, a polgárok körében német eredetűek voltak.
A farsang lényege a párválasztáson és a gonosz szellemek elűzésén kívül a szabályok felrúgása és kigúnyolása, melyet jól mutatnak a színes és díszes, helyenként ijesztő maszkok és a következmény nélküli szórakozás. A névtelenség, az ,,arctalanság" biztosította a szabad vélemény nyilvánítást.
Farsangi szokások és hagyományok
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsangi szokások - többnyire február hónapban - farsang végére, farsang farkára összpontosultak.
Farsangfarka
A farsang utolsó szombatjától húshagyókedd éjfélig tartó időszakot nevezzük farsangfarkának.
A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A hét hátralévő részét csonkahétnek hívjuk.Farsangi szokások és hagyományok
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsangi szokások - többnyire február hónapban - farsang végére, farsang farkára összpontosultak.
A démonok hatalma
A farsang egy zajos nevetéssel teli mulatság amelyet ősi hiedelmek, babonák hívtak életre.
A középkori hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban, amikor a nappalok egyre rövidebbek, azt hitték, hogy a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek ez által életre kelnek.
Ezért vigadalommal, felvonulással beöltözéssel és boszorkánybábú égetéssel akarták ezeket a gonosz szellemeket elűzni. Ezért a régi jelmezek, mind ijesztőek voltak, hogy elűzzék a halált és a hideget. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a tűz majd újra lángra lobbantja a napot, és a meleg elkergeti a hideget.
Álarcos bálok és mulatságok 
Legkorábbi hazai említése már Mátyás király idejében is feltűnik. Mai tipikus képviselői között található például a bécsi és a pesti operabál.
Bécsi operabál
Az Operabál a farsang legkiemelkedőbb társadalmi eseménye Bécsben. A bécsi életkultúrát és a báli hagyományokat mutatja be. Az Operaház nézőterét bálteremmé alakítják át. A bált 180 első bálozó pár nyitja meg.
A megnyitóról készült képeket átveszi a világsajtó. A közelmúltban művészbállá alakult, az Operaház zenekarát híres karmesterek dirigálják, világhírű operaénekesek, balettművészek emelik a rendezvény színvonalát.
Pesti operabál
A budapesti Operaházban a századforduló idején szinte havonta tartottak Operabált, minden esetben jótékonysági céllal.
Bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete. 62 év szünet után 1996. február 17-én újra megrendezésre került a Budapesti Operabál. A korábbi tradíciókhoz hűen azóta is évről évre, a báli szezon utolsó szombatján az Operaház színpada és nézőtere Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb báltermévé alakul át. A külföldi művészeken kívül évről évre a legnevesebb magyar operaénekesek is részt vesznek a műsorok sikerében.
Sajnálatos módon a pandémia az idei évben is rányomja a bélyegét a báli szezonra, várhatóan üresek maradnak a báltermek.
Felvonulások
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén ,,a farsang farka".
A tél vége és tavasz kezdete, a termékenység és bőség időszakának kezdete az ókori népek mindegyikénél jeles ünnep volt, amit képletes díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek.
A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk.
Az alakoskodó szokásban a főszerep a famaszkot viselő busóké, de nyomukban járnak a jankelék, akik hamuval kenik a lányokat és a ma már nagyszámú közönséget. A telet szimbolizáló koporsó elégetése, a busóavatás, az ijesztgetés és a tánc a télűző szokás kiemelt eseményei.
A farsangi időszakhoz tartozik a kormozás, busójárás, téltemetés szokásai, melyek mind a tél elűzését jelképezték. A telet leváltó tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. A végeredmény minden esetben a tavasz győzelme volt.
Farsangtemetés
A farsangtemetés egy vidám mulatság volt, melynek bonyolítása a férfiak dolgának számított.
A központi figura ilyenkor a felöltöztetett szalmabábu volt, mely a telet jelképezte.
A bábot előbb a temetési menetek mintájára körbehordozták a faluban, majd tájegységtől függően eltemették vagy elégették. A menetben siratóasszonyoknak öltözött férfiak óbégattak, sőt nem egyszer pap is tartott velük, aki feladta az utolsó kenetet.
Busójárás
Magyarországon a legismertebb farsangi népszokás a mohácsi busójárás. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A mohácsi sokácok jól ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, akár csak a húsvétét. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.
Az első és legelterjedtebb magyarázat szerint a mohácsi busójárás célja a téltemetés, a télűzés volt: az emberek ijesztő ruhákba bújva azt remélték, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad.
A busóruházat általában szőrével kifordított birkabőrből, bocskorból vagy csizmából, fehér vászongatyából és faálarcból áll. Régebben a vászongatyát szalmával tömték ki, hogy a busó erősebbnek nézzen ki. A bundát derékban kötéllel vagy lánccal fogták össze és erre egy vagy több kolompot fűztek. A kereplő, a buzogány, a favilla, és a vízhordófa sem hiányozhat a busók kelléktárából.
A mohácsi busójárás 2009-óta szerepel az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján.
Asszonyfarsang
Az asszonyok mulatsága farsang alkalmával. A Dunántúlon elterjedt asszonyfarsang régen az asszonyok egyetlen olyan napja volt, amikor ház körüli teendőik és kötött életmódjuk kötelékeiből kiszabadultak, és lényegében férfiként mulathattak.
Az összejövetel színhelye rendszerint valakinek a háza, pincéje, a fonóház, esetleg a kocsma volt. Az asszonyfarsang legtovább a Mátra északi lejtőjén fekvő, elsősorban szlovák, morva településű falvakban maradt fenn.
Mátrai borotválós asszonyfarsang - Parádsasvár
Parádsasvár és vele együtt a Borotválós Asszonyfarsang, a mintegy 300 éves múltra visszatekintő üveggyártásnak köszönheti létét. 300 évvel ezelőtt az üvegfúvó mesterek zömmel külhonból, elsősorban szlovák területről érkeztek ide, magukkal hozva színes népszokásaikat, közöttük az asszonyfarsangot is.
A népszokás szerint ezen a napon az asszonyok az esti bálra valót a férfiak jelképes megborotválásával gyűjtötték össze.
Velencei karnevál
A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden ér véget.
Az ünnepség központja a Szent Márk tér, ahol álarcos látogatók serege hömpölyög. Maszkokat egyébként azért kezdtek el egykor hordani, hogy senki se legyen felismerhető, így ugyanis minden társadalmi osztály szabadon, együtt mulathatott.
Farsangi hiedelmek, tilalmak
A farsangi napok nemcsak az evés-ivásról, mulatozásról szóltak, egyben gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok is voltak.
A farsang végéhez több hiedelem kapcsolódik. A farsang végén elégetik a telet jelképező rongybábut, ezzel űzve el a telet, illetve köszöntve a tavasz érkezését.
Vénlánycsúfolás, legényavatás, asszonyfarsang - érdekes farsangi népszokások
Link
Amikor kezdetét veszi a farsang: vízkereszti népszokások, hiedelmek
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nőnapra & Farsang |
|
|
|
Címkék: hamvazószerdával, asszonyfarsangot, húshagyókeddhez, legkiemelkedőbb, legelterjedtebb, farsangfarkának, összpontosultak, farsangvasárnap, nyelvterülethez, vénlánycsúfolás, leglátványosabb, balettművészek, húsvétvasárnap, termésvarázsló, népszokásaikat, boszorkánybábú, magyarországon, felöltöztetett, asszonyfarsang, megjelenésként, húshagyókedden, hamvazószerdát, párválasztáson, farsangtemetés, legimpozánsabb, hagyományokkal, üveggyártásnak, megjelenéséről, körbehordozták, vászongatyából, összefüggésben, hagyományokat, felvonulással, vízkeresztkor, mezőgazdasági, hamvazószerda, mezőgazdasági munkák, falusi közösségek, egyik leggazdagabb, utolsó három, vidám szórakozások, társadalom minden, részét ebből, vidám időszakból, lakomák időszaka, farsang hossza, mozgó dátumú, farsang világi, pogány ókorba, kezdete mindig, hagyományok szerint, naptól számoljuk, FARSANGI NÉPSZOKÁSOK, Magyar Néprajzi Lexikon, Budapesti Operabarátok Egyesülete, Budapesti Operabál, UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség, Borotválós Asszonyfarsang, Szent Márk,
|
|
Offline
