|
2023-02-11 17:00:22, szombat
|
| |
| |
HÍRES MAGYAR TALÁLMÁNYOK ÉS FELTALÁLÓK
Hogy milyen lenne ma a világ a villanymotor, a golyóstoll, a dinamó, a biztonsági gyufa, a számítógép vagy a C-vitamin nélkül, azt nem tudhatjuk, de az biztos, hogy ezek mindennapi életünk olyan korszakalkotó elemei, melyek magyar feltalálók nevéhez fűződnek.
Közhelynek tűnik, de igaz: a magyar szürkeállomány világviszonylatban is kiemelkedő, különösen, ha a nép lélekszámát vesszük alapul. Mi lehet az oka? A gének? A néplélek? A nehéz, de épp ezért ösztönző magyar sors? A Kárpát-medence sajátos energiái? Mert a magyar feltalálók igen is géniuszok voltak!
Magyarország története, mint a legtöbb egy főre eső Nobel-díjas hazája, bővelkedik olyan tudósokban és feltalálókban, akiknek találmányait az egész világon ismerik. A hétköznapokban sokszor eszünkbe sem jut egy-egy használati tárgy kézbevételekor, hogy annak feltalálója magyar volt.
A XX. század kezdetén, változó égbolt alatt támadt a magyar tudománynak az a nagy generációja, amelyik maradandóbb nyomot hagyott az emberiség arculatán, mint Brezsnyev vagy Nixon; amelyért hazánkat tisztelni tanulta a világ Los Angelestől Taejonig" - olvasható Marx György, Kossuth-díjas fizikus eszmefuttatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján.
Eme nagy generáció olyan nagyságokat tudhat sorai között, mint például a kriptonlámpa feltalálója, Bródy Imre, a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor megalkotója, Galamb József, a holográfia feltalálója, a Nobel-díjjal kitüntetett Gábor Dénes, a kibernetika egyik hazai úttörője, Nemes Tihamér, és olyan világszerte ismert tudósokat is, mint Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Békésy György, Bay Zoltán, Neumann János, Goldmark Péter Károly, Wigner Jenő, és Teller Ede, de ide sorolhatjuk még a századforduló előtt maradandót alkotott nagyságainkat is, mint például Jedlik Ányos, Puskás Tivadar és Irinyi János.
BÉRES CSEPP
Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat. Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de miután 1976-ban végül bejelentette a szabadalmat, elcsitultak körülötte a kedélyek. A készítmény 1978-ban került forgalomba, 2000 óta pedig hivatalosan is gyógyszernek minősül.
BIZTONSÁGI GYUFA
Kevés olyan találmány létezik, amely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa, jóllehet a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában már kissé háttérbe szorult, de szerintem minden háztartásban fellelhető az Irinyi János szabadalmának köszönhető biztonságos gyufa.
Ez elődjétől abban különbözik, hogy nem lehet akárhol lángra lobbantani, ráadásul kiküszöbölte a zajt és a lobbanási problémákat is. Feltalálója, pontosabban továbbfejlesztője és véglegesítője Irinyi János volt. Bár első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban 1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is
A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban, még vegyészhallgató korában szabadalmaztatta. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.
BŰVÖSKOCKA - RUBIK KOCKA
Szerintem mindenkinek volt gyerekkorában Rubik-kockája, ami még ma is világszinten közkedvelt játék. Ma már sokan videók segítségével tanulják meg a leggyorsabb technikákat, amivel versenyt is nyerhetnek. Én személy szerint, még ahhoz a generációhoz tartozom, akik órákon keresztül tekerték-csavarták a kockát, és ha még akkor sem sikerült kirakni, jöhetett a ,,trükk", a matricák átrendezése!
Megalkotója Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló. A találmány érdekessége, hogy eredetileg térbeli mozgások szemléltetéséhez készült. Csak később derült ki, hogy logikai játékként is funkcionál, így 1976-ban Rubik szabadalmaztatta találmányát.
1976. október 28-án tették közzé a "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentést, amely a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy “Rubik-kocka" néven. Feltalálója ifjabb Rubik Ernő építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező volt.
Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka. Ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (eredetileg ugyanis ezért alkotta meg), hanem egyben jó játék is, és ezért könnyen értékesíthető.
Közel fél évszázaddal megszületése után a Rubik-kocka továbbra is népszerű, 2003 óta évente rendeznek Rubik-kocka világbajnokságot is.
C-VITAMIN
Az aszkorbinsavat - közismertebb nevén C-vitamint - Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta először. Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki. Szent-Györgyi az első magyar Nobel-díjasunk, eredetileg a skorbut betegek számára készíthető hasznos ellenszert kereste, ezért is lett aszkorbinsav az elnevezése. A Magyar Feltalálók Napjának dátuma is hozzá köthető, 1941-ben június 13-án jelentette be új találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására; 2009-től ez a nap a magyar feltalálók napja!
Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amiből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, és az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Az emberen kívül még egy faj van, amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac. Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos férjként vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta. Elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és sok más zöldség és gyümölcs sikertelen kipróbálása után, veszítenivalója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag még aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani. Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte el aszkorbin-sav névre. 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Napjainkban elsősorban antioxidáns, sejtvédő hatása adja a C-vitamin fontosságát.
FÉLAUTOMATA FÉNYKÉPEZŐGÉP
A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származású tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik. Előbbi találmányai úttörő jelentőségűek voltak, a fényképezés automatizálási kérdéseit például a világon elsőként válaszolta meg, utóbbi pedig műszerészként működött közre a fényképezőgép kidolgozásában.
FORD T-MODELL
Az ikonikus Ford T-modell három fős tervezői alapcsapatának két tagja is magyar volt: az amerikai Childe Harold Wills mellett ugyanis a káldi születésű Farkas Jenő és a makói Galamb József munkálkodott az autó megalkotásán, az autó bolygóműves sebességváltója és elektromos gyújtóberendezése is utóbbi szakember tervei alapján készült. Galamb később a gyár főkonstruktőre, majd főmérnöke és igazgatója lett.
FÖLDRENGÉS SZIGETELŐ POGÁCSA
Életének 103. évében, 2016-ban hunyt el Tarics Sándor, aki addig a világ legidősebb olimpiai bajnoka volt. Ám az 1936-os berlini olimpia vízilabdázó aranyérmese nem csak erről volt híres.
Tarics Sándor vízilabdásként meglátta, hogy mi az, ami lehetséges, de más nem számít rá. Éppen ezért jobbkezes sportolóként a bal kezes dobásait fejlesztette, hogy meglepje az ellenfél játékosait. Mérnökként is felismerte, hogy mi az, ami lehetséges, de a többi mérnök valahogy nem veszi észre. Ez volt egy 1973-ban szabadalmaztatott problémamegoldás a stadionok lefedésére és az 1995-ben a világ elé tárt megoldás az építmények földrengés-szigetelése kapcsán.
A Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsákat és azok változatait ma már mindenhol használják a középmagas épületeknél és az autópályahidaknál.
A San Francisco-i Golden Gate hídhoz vezető autópályákat Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsák védik a földmozgások ellen, a zseniális magyar mérnök találmánya tízezrek életét menthette volna meg Törökországban a néhány nappal ezelőtti /2023.02.06-07/ pusztitó földrengéseknél is.
GOLYÓSTOLL
Talán az egyik legtöbbet használt eszköz, melyet Bíró László magyar újságíró talált fel. Bírónak több mint húsz találmánya volt, első szabadalmát 1938-ban jelentette be Magyarországon töltőtoll néven. A speciális festékkel töltött golyóstollat végül 1943-ban szabadalmaztatta Argentínában, ahol a feltalálók napját 1986 óta tartják meg, minden év szeptember 29-én, Bíró László születésnapján.
Bíró László József újságíró 1899-ben született Budapesten. Tanulmányait az orvosi karon kezdte, de rövid idő után megszakította. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. 1932 és 1934 között egy kortárs magyar művészetet népszerűsítő folyóirat szerkesztője, majd az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be: 1939-ben Párizsba ment, majd onnan Argentínába emigrált. 1940-től önállóan kísérletezett, s ott kapott szabadalmat a találmányára 1943. június 10-én. Számos más jelentős találmánya is volt, de a golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron). Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
HELIKOPTER
Asbóth Oszkár mérnöki tanulmányai végeztével 1909-1913 között Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgép-építéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette helikopterét, amely először 1928. szept. 9-én szállt fel egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte.
HOLDRADAR
Bay Zoltán magyar fizikus vezette azt a csoportot, amelynek sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletet többször újra kellett kezdeni a háború miatt, végül 1946. február 6-án siker koronázta. Igaz, ez nagyjából ugyanakkor az Egyesült Államokban is megtörtént, ott azonban sokkal komolyabb költségvetéssel és műszerekkel. A Bay-csoport több visszhang jelét összegezte ahhoz, hogy a zajból kiemelkedjen a jel. Ezt a módszert ő alkotta meg, azóta gyakran alkalmazzák, segítségével bolygókról is sikerült radarvisszhangot kapni. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismereteinket a Naprendszerbeli távolságokról
HOLOGRAM
Egy újabb magyar Nobel-díjas találmány, a holográfia, Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki felfedezéséért 1971-ben lett kitüntetve fizikai Nobel-díjjal. A magyar fizikus, az addig csak 2 dimenziós vetületként értelmezhető látványt, találmányával képes volt térhatásúvá tenni, ezzel 3 dimenziós képet alkotva.
A holográfiát egy Amerikában dolgozó, magyar származású angol állampolgár, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. A korábbi képfajták síkbeli vetületek voltak, a holográf azonban valós térhatást mutat, a szem megtévesztésére építve. Tizenhat esztendeig lapult a módszer szakmai folyóiratokban, ám végül 1971-ben Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért fizikai Nobel-díjat kapott. A találmány koherens, interferálni képes hullámkötegekből álló fény alkalmazásán alapul. Ezekkel világítja meg a tárgyat, amelyek egy - ugyanabból a fénynyalábból származó - fénysugárral találkoznak. Az így keletkező interferáló hullámképet fényképészeti úton rögzítik, majd vetítéskor újra koherens fénnyel világítják meg. A megfelelő világítás hatására a kép rekonstruálja a tárolt információt. A holográf egyébként nemcsak leképezés, de információtárolás is, és olyan, fény hatására működő rendszer, ami nemcsak az atommag belső leképezésére alkalmas, de az agy modellezésére, és betű, szöveg felismerésére, illetve fordítására is.
KIS FLOPPY
Ma már alig találkozni vele, pedig még néhány évvel ezelőtt nélkülözhetetlen adattároló volt a hajlékonylemez, angolul floppy. Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3"-os kivitelben a később elterjedt 3,5"-os helyett. Mind a lemezt, mind a meghajtóját szabadalmaztatták, ám mivel ezt később nem általánosították, a cég elvesztette az oltalom lehetőségét.
SZÁMÍTÓGÉP
Neumann Jánost a 20. század egyik legnagyobb matematikusaként, az elektronikus számítógép egyik alkotójaként ismerjük. A világ legelső, memóriával rendelkező számítógépe, vagyis az EDVAC, a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott. A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult. A világhírt pedig az EDVAC, az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésének alapvető gondolatait - a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás-rendszer - Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC - az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is - megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetően világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az ő továbbfejlesztett elmélete alapján készülnek a mai számítógépek is.
SZÍNES TELEVÍZIÓ
Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárait a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be.
SZÍNHÁZI LÁTCSŐ
Az 1800-as években élt Petzval József mérnök-matematikus elsősorban az optika területén elért innovációról ismert. Az ő találmánya többek között a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval-portréobjektív, vagy épp a katonai reflektorok elődjének számító fényszóró és a színházi látcső is.
SZÓDAVÍZ ÉS A DINAMÓ
Jedlik Ányos nevéhez két, egymástól meglehetősen eltérő találmány is fűződik. Jedlik Ányos nevét sokan a dinamó feltalálása kapcsán ismerik, de a szódavíz ipari előállítása is a magyar természettudós-feltalálónak köszönhető. 1828-ban, győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének a módját, a dinamó-elvet pedig 1861-ben írta le.
Jedlik 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a szódavíz előállításának módjával, hamarosan pedig olyan készüléket sikerült szerkesztenie, melynek segítségével csekély költséggel lehetett a vizet széndioxiddal telíteni.
A világon először ő ismerte fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját energiájával képes gerjesztést létrehozni és fenntartani. A dinamó-elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.
Az első írásos dokumentum erről az egyetem leltárkönyve volt 1861-ben. A bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása más nevéhez fűződik. Werner Siemens 1866 végén Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig, és működőképes dinamógépet készített. Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemens-et ismeri el a dinamó feltalálójának.
Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.
TELEHOR TÉVÉADÓ ÉS HANGOSFILM
Mihály Dénes a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már gimnazistaként foglalkoztatta a távolba látás kérdése. 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra állóképeket közvetíteni. 1928-ban Németországban mutatta be már tökéletesített készülékét, és ugyanebben az évben sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. A hangosfilm kérdéseivel is foglakozott, őt tekintik a hangosfilm feltalálójának.
TELEFONKÖZPONT
A philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás Tivadar azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és “találmány-gyárát", a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. Végül Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származott. Az első telefonközpont 1878-ban a connecticuti New Haven-ben működött, majd a következő évben Puskás Párizsban épített központot. A találmány bevált, a vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat rendezett formát öltött.
TŰ NÉLKÜLI OLTÓKÉSZÜLÉK
Sok cukorbeteg biztosan nagyon hálás a magyar származású Lindmayer Istvánnak, aki feltalálta a fájdalommentes injekciót. A tű titka a nagy sebesség: a hatóanyag 400 km/h sebességgel lövelli be
a bőr alá az előre megtöltött, készülékben elhelyezett kapszulát, aminek tartalma nagy területen szétterjed és ezáltal rendkívül gyorsan fel tud szívódni.
Így az oltóanyag beadása alig fél másodpercet vesz igénybe. A művelet teljes mértékben fájdalommentes.
VILLANYKÖRTE
A ma használatos izzólámpa ősének feltalálójának hivatalosan Thomas Alva Edisont tekintik. Edison találmányát azonban szükséges volt továbbfejleszteni, mivel a szénszálas izzó gyenge fényt adott és élettartama is rendkívül rövid volt. Ezen hibák kiküszöbölésére született meg egy találmány, a Wolfram-szálas izzó, amit közel egy évszázada használ az emberiség. Ezt nem egy, hanem egyből három magyar tudósnak, név szerint Just Sándornak, Hanamann Ferencnek és Bródy Imrének köszönhetjük.
Természetesen sokkal több magyar találmány és magyar tudós van, mint ami a fenti bejegyzésben található. Magam is tudnék még sok olyat megemlíteni, amelyek nem szerepelnek a bejegyzésben szereplők között, terjedelmi okok miatt azonban ez nem lehetséges. Az alábbi Link alatt azonban ezek is megtekinthetők. De a szakirodalom is jóval sokkal többet említ. Egyébként érdemes elolvasni ,,Köteles Viktória 88 magyar találmány" című könyvét is, mely megvásárolható a Libri Könyváruházban vagy az Antikvárumokban. /Kiadás éve:2010/
Magyar feltalálók és találmányaik
Link
Magyar találmányok, melyek megrengették a világot
Link
Nemzeti |Top 10| magyar találmány (amiről valószínűleg nem tudtad, hogy az)
Link
Híres magyar találmányok és feltalálók
Link
Híres magyar feltalálók és tudósok
Link
Magyar feltalálók és magyar találmányok
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tudomány - technika |
|
|
|
Címkék: szemléltetéséhez, matematikusaként, szabadalmaztatta, általánosították, nélkülözhetetlen, radarvisszhangot, hullámkötegekből, problémamegoldás, világbajnokságot, telefonközpontba, világkiállításon, telefonközpontot, naprendszerbeli, gumiarábikummal, vegyészhallgató, megtévesztésére, gyógyszerésznek, földrengéseknél, veszítenivalója, laboratóriumába, kiküszöbölésére, szemléltetésére, sebességváltója, költségvetéssel, távolságmérések, antikvárumokban, előállításának, magyarországon, törökországban, telefonközpont, vízilabdásként, fájdalommentes, természettudós, megoldhatatlan, születésnapján, találmányokkal, biztonsági gyufa, számítógép vagy, magyar szürkeállomány, magyar feltalálók, egész világon, hétköznapokban sokszor, magyar tudománynak, emberiség arculatán, kriptonlámpa feltalálója, bolygóműves sebességváltó, levehető hengerfejű, holográfia feltalálója, kibernetika egyik, századforduló előtt, készítmény 1978-ban, elektromos gyújtók, HÍRES MAGYAR TALÁLMÁNYOK ÉS FELTALÁLÓK, Angelestől Taejonig”, Marx György, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Bródy Imre, Galamb József, Gábor Dénes, Nemes Tihamér, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Békésy György, Neumann János, Goldmark Péter Károly, Wigner Jenő, Teller Ede, Jedlik Ányos, Puskás Tivadar, Irinyi János, BÉRES CSEPP, Béres József, BIZTONSÁGI GYUFA, Irinyi Jánosban, Meissner Pál, Rómer István, RUBIK KOCKA, Megalkotója Rubik Ernő Kossuth-díjas, Rubik Ernő, Magyar Feltalálók Napjának, FÉLAUTOMATA FÉNYKÉPEZŐGÉP, Riszdorfer Ödön, Mihályi József, FORD T-MODELL, Ford T-modell, Childe Harold Wills, Farkas Jenő, FÖLDRENGÉS SZIGETELŐ POGÁCSA, Tarics Sándor, Francisco-i Golden Gate, Bíró László, Bíró László József, Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Buenos Airesben, Asbóth Oszkár, Légcsavarkísérleti Intézetbe, Sikerei Európa-szerte, Egyesült Államokban, Jánosi Marcell, Budapesti Rádiótechnikai Gyárban, Neumann Jánost, Budapesti Tudományegyetemen, SZÍNES TELEVÍZIÓ, SZÍNHÁZI LÁTCSŐ, Petzval József, SZÓDAVÍZ ÉS DINAMÓ, Jedlik Ányos István, Ernst Werner, Werner Siemens, TELEHOR TÉVÉADÓ ÉS HANGOSFILM, Mihály Dénes, Menlo Parkban, Menlo Park-i, Végül Charles Scribner, Puskás Párizsban, NÉLKÜLI OLTÓKÉSZÜLÉK, Lindmayer Istvánnak, Thomas Alva Edisont, Just Sándornak, Hanamann Ferencnek, Bródy Imrének, Köteles Viktória, Libri Könyváruházban,
|
|
Online
