A felelősség el- és áthárítása - Huszár Tibor,Szelényi Iván,FELELŐSSÉG AHOGYAN ÉLIK AZ ÉLETÜKET,Ezért NEM VOLT,HALLGATNAK ÉS ELHALLGATNAK,ELHALLGATJÁK AZ IGAZSÁGOT,PEDIG AZ SOKKAL ALATTOMOSABB FAJTÁJA HAZUGSÁGNAK,MINT SZEMTŐL SZEMBENI HAZUGSÁG,MERT HAZUGSÁG EZEN FAJTÁJA ELLEN NEM LEHET VÉDEKEZNI NEM LEHET MEGFELELŐ ÉLETSTRATÉGIÁT KIALAKÍTANI,Vukics Ferenc,EGÉSZ NEMZEDÉKNEK AZ ÉLETÉVEL KELLETT FIZETNIE,GAZDASÁGI MECHANIZMUS,Kádár János,KELLETT HOZNI AZ IFJÚSÁGRÓL,SZABAD IDŐ,VOLT SZABADIDEJÜK,ÉJJELI MENEDÉKHELYEKKÉ,HAGYTÁK DOLGOZNI,Báthory Zoltán,Tankönyv Kiadónál,Magyar Népköztársaságban,Pozsgay Imre,Aczél György,Püski Kiadó,ADJÁTOK VISSZA GYÖKEREIMET,MSZMP KB,Nagy Miklós,Kultúrkapcsolatok Intézete,Nagy Sándor,Nagy Imre,Királyok,DIKTATÚRA VOLT,Állami Egyházügyi Hivatal,Bóna Mária Ilona, - furaila Blogja

Továbbiak »

Belépés

			furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!"			BMI ****** 2005.10.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A felelősség el- és áthárítása

2011-10-18 21:42:51, kedd

	Miért hallgat és hárít el magától minden felelősséget a magyar értelmiség? A kérdésfelvetés indokolt, de nem pontos!!! Ugyanis, az értelmiségiek azon képviselői hallgatnak, akik kiszolgálói voltak - és ki nem volt az, ha életben akart maradni - mint politikai elkötelezettek a kommunizmus eszméivel hatalmat gyakorlókkal. Ugyanakkor, azt hangoztatják, hogy: "Mint társadalmi réteg, önálló politikát sem folytathat, tevékenységét azoknak az osztályoknak az érdekei határozzák meg, amelyeket szolgál..." Filozófiai kislexikon Kossuth/1976.; (Huszár Tibor: Történelem és szociológia: 69. oldal., Magvető, Pécs/1979.);" Szelényi Iván szerint, viszont: "..a kelet-európai értelmiség nyilvánvalóan nem osztály. Nemcsak hatalmának osztályjellegét nem ismeri fel, de az osztálynélküliség és a megegyezés ideológiáját pártolja, s - ami még nagyobb paradoxon - azt állítja, hogy a hatalom, amelyet az értelmiségiek gyakorolnak, voltaképpen a proletariátus hatalma.1982." A lényeg: "a hatalom, amelyet az értelmiségiek gyakorolnak, voltaképpen a proletariátus hatalma." mondatrészen van. Mert valójában, kiszolgálói voltak annak a politikai apparátusnak, amelyik megszállta az egész magyar társadalmat! A függetlenített kisz- párt- és szakszervezeti tikárok ott voltak minden egyes vállalat és intézmény élén. Pártirányítás volt minden szinten. Iskolázottságukat tekintve, sok diplomahalmozó is volt közöttük. Ezért értelmiséginek gondolják magukat. Pedig, nem a diploma teszi az értelmiségit! De, kik is azok a "proletárok", akikről szól ez a -Szelényi-gondolat? Remélem, hogy senki nem azonosítja a ma proletárját azzal, akinek nevében úgymond megvalósították 1945 után a proletárdiktatúrát?!! Mert a proletár, valójában a modern rabszolga. Modern rabszolga: társadalmi tulajdonként kezelt, neki életét és utódait tekintve is kiszolgáltatott, "minden joggal fölruházott", de azzal élni nem tudó, kizsákmányolt dolgozó. Kikből is lett az 1960-as, 70-es és 80-as évekre "modern rabszolga"? A legnagyobb tévedésünk az volt, hogy nem ismertünk fel egy nagyon fontos társadalmi igazságot! Mégpedig, azt: hogy az 1980-as, 90-es évek munkássága nem azonos azokkal a proletárokkal, akik 1945 után megvalósították a proletárdiktatúrát, hanem sokkal inkább azonosak azokkal, akiken megvalósult az! És hiába ezen sorsüldözöttség, mert a családon belül megőrzött hagyományokhoz való ragaszkodás, a velük született intelligencia (tanulékonyság) révén belőlük kerülnek és kerültek ki a polgári demokráciát akaró ÉRTELMISÉGIEK. Igen, a polgári demokráciát akarók oldalán - akiket jobbosoknak gondolnak, helytelenül - található értelmiségieket nem feltétlenül tesz a diploma, vagy a fölsőfokú képzettség értelmiségivé! Sokkal inkább az a FELELŐSSÉG AHOGYAN ÉLIK AZ ÉLETÜKET! Felelősség önmagukkal és környezetükkel, munkájukkal, az egész magyar társadalommal szemben, vagyis: mellett! Ezen értelmiségiek többnyire sorsüldözöttek voltak a szocializmus nevezetű rendszerben. Ezért NEM VOLT módjuk a tőkefelhalmozásra és bizony ők nem tudtak meggazdagodni. Őket meglehetősen szolid anyagi körülmények között ért a rendszerváltozás nevezetű változás. Velük ellentétben, a szocializmusban aktív politikai tőkéből gazdasági- anyagi tőkét kovácsoló "értelmiségieknek" az az érdekük, hogy megmaradjon a nép szellemi és egzisztenciális kiszolgáltatottsága, ezért olyan nagyon fontos ezen "értelmiségieknek" az, hogy fenntartsák a velük rokonszenvezőkben (szimpatizánsaikban) azt a hitet, hogy ők továbbra is az ő érdeküket képviselik... HÁT EZÉRT (IS) HALLGATNAK! HALLGATNAK ÉS ELHALLGATNAK! ELHALLGATJÁK AZ IGAZSÁGOT!!! PEDIG AZ SOKKAL ALATTOMOSABB FAJTÁJA A HAZUGSÁGNAK, MINT A SZEMTŐL SZEMBENI HAZUGSÁG!!! MERT A HAZUGSÁG EZEN FAJTÁJA ELLEN NEM LEHET VÉDEKEZNI NEM LEHET MEGFELELŐ ÉLETSTRATÉGIÁT KIALAKÍTANI! Lásd a 2006-os tavaszi választásokat! Az igazság ELHALLGATÁSÁVAL taktikázva megszerezték a szavazópolgárok többségének bizalmát. Cserébe olyan megszorító- életlehetőségeket megszüntető törvényeket hoztak, amit nem lehet szó nélkül hagyni, hiszen már látható, hogy a köznéphez (plebs-hez) tartozók többsége nem fogja tudni túlélni! A 2010-es választások után hatalomra kerültek sem a kisemmizett plebs-nek (köznépnek) kedveznek... A"plebs"-szé válás folyamatáról írtam mostanáig, minden létező műfajban. De a legpontosabban, legolvasmányosabban a "társadalmi néprajz" (USA-ban antropológia, Angliában szociális antropológia) néven ismert műfajban tudom a társadalmi élet minden jelenségét leírni. Az, hogy ott tartunk, ahol és annyira általánossá vált és oly széles néprétegre kiterjedt a "blebs"-ség, azért foglalkoztat a probléma oly nagyon. Az ahhoz a korosztályhoz tartozók, akik a Horthy-korszakban váltak ifjakká - a többnyire paraszt (kulák) származású fiatalok - elindultak a városokba szakmát tanulni. Majd, mint mesteremberek visszamentek a falujukba, ahol üzletet, kis műhelyt nyitva hasznosíthatták a megszerzett szakmai tudásukat. Csakhogy a proletárdiktatúra nevében belekényszerítették őket a TSZ ekbe, illetve beterelték őket a gyárakba. A gyerekeik, az 1940-es években születettek, pedig úgy nőttek föl, hogy csak azt látták, hogy "paraszt", vagy "melós a fater, meg a mutter". És, amiért ez a nemzedék úgy nőtt föl, hogy a megmásított történelmünkkel, tehát: hazugságokkal igyekeztek teletömni a fejüket, elveszítették - ha volt is valamennyi - identitásukat! A gyerekeikről nem is beszélve! Őket már a globális szabadosság szellemében találta a "bal-liberális" médiaforradalom... az agymosás, butítás... A másik réteg, amelyiket eleve proletár státuszban talált a bolsevizmust ránk szabadító kommunista politikai elit, kiemelve őket vagy valóban tudtak élni a hirtelenjött lehetőséggel és továbbtanulhatott (de, mit? és hogyan?, hiszen mindent átírtak a kommunista demagógiával) lakást kaphatott, családot alapíthatott, szolid egzisztenciát teremthetett. Aki meg annyira menthetetlen volt megmaradt lumpenprolinak. Ehhez a réteghez jötz az identitás nélküli, vágott-virág gyökértelen nemzedék az önpusztításos, lepusztulási életvitelével. Ezért is volt oly tragikus, hogy ilyen állapotban érte a Magyarországon élők többségét az EU-tagság. Nem kellett volna sem a NATO-ba sem az EU-ba belekényszeríteni az országot. De a magát demokratikusnak hazudott emedéef prominens személyiségei kieszközölték, hogy népszavazási törvénymódosítással elérjék, hogy a lebutított nép megszavazza. ,,Akkor diktatúra volt..." http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=66387&n=furaila&blog _cim=Akkor diktatúra volt! Egy kis szocilológiai ismeret ennek bizonyítására: Az történt, ugyanis, hogy mire ifjúvá serdült az 1940-es években születettek korosztálya, akkorra már a PÁRT a KISZ és az ágazati SZAKSZERVEZETEK függetlenített apparátusai olymértékben telepedtek rá a gazdaságra, a kultúrára, az élet minden területére, hogy az 1970-es évek ifjúságának már semmi lehetősége nem volt az önerőből való továbbtanulásra, otthonteremtésre, családalapításra, a megélhetésre és ... törvényt (1971. évi IV. törvény) kellett hozni az ífjúságról! 2009. okt. 25-én éjjel elküldtem levelező-listámra Vukics Ferenc (MSZ) külföldi előadásait tartalmazó linkeket. Elküldtem anélkül, hogy meghallgattam volna azok tartalmát. Most, miután sikerült meghallgatnom az 1. részt, http://www.onlinetv.gtk.hu/falcon_tv/tv_mediaplyer.php?servercim=VUKICS_FERENC_BE RNBEN_1.flv melyben Vukics Ferenc - többek között egy olyan közbeszólásra, hogy "akkor diktatúra volt" - azt válaszolta: "...a kádári időkben voltam gyerek és nekem boldog gyerekkorom volt. Mert akkor még működött a család, amely védelmezőn meg tudta a gyermeket védeni a bűnözőktől. Ma meg pont ez szűnt meg, a családnak a védelmező szerepe és ma már nem tudja úgy elengedni egy szülő a gyermekét, hogy ne rettegne attól, hogy megerőszakolják, vagy megölik az utcán..." Ennek a részletnek az igazságtartalmát csak részben tudom elfogadni. Ugyanis, azokban a családokban lehetett boldog gyermekkora egy gyermeknek, ahol jó volt a szülők káderlapja... Mert bizony, ahol ez hiányzott, ott maga a hatalom erőszakoltatta meg azt a nyomorult gyermeket, aki egy láthatatlan skarlátbetűvel megbélyegezve, rossz káderlappal kellett azt a bizonyos kádár-korszakot TÚLÉLNI!!! Amit oly tragikus módon nehezített az 1956-os forradalom leverését követő véres megtorlás! 1956-ÉRT EGY EGÉSZ NEMZEDÉKNEK AZ ÉLETÉVEL KELLETT FIZETNIE!!! Ez a nemzedék (az 1940-es években születettek) amelyikhez tartozók még túl kicsik voltak ahhoz, hogy elmeneküljenek nyugatra a megtorlás elől, de már elég nagyok voltak 1956-ban ahhoz, hogy emlékezzenek az 1956-os forradalomra. Arra a felszabadultságos- együvé tartozásos- boldogságérzésre, amit már az akkori tíz év körüli korosztály képes volt átélni!!! Nos, ezért érte a legkeményebb megtorlás 1957-től és még 2006-ban is ezt a nemzedéket, és maradékait. Ezt a nemzedéket szokás "nagy generációnak" is címkézni, mert ez a nemzedék ifjú- pályakezdő értelmiségije kidolgozta az ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS című, társadalomjobbító tervét 1968-ban. Ezt azonban a SZU-ban nem hagyták jóvá és akkor Kádár János kacsintott egyet és azt mondta: "...csináljátok meg elvtársak gebinben!" Hát, megcsinálták! Lehetett a ledolgozott kötelező 8 órai munka után a vállalti GMK-ban, háztájiban - másodállásban, v. fusiban - a másik 8-10 órát, szintén végig robotolni... Az akkori huszonéves ifjaknak nem jutott már lakás sem és bizony, ha nem volt jó a káderlapja, akkor még arra a panelra sem fizethetett be, mert akkorra már elfogytak a kiutalható tanácsi bérlakások és ennek a nemzedéknek már meg kellett vásárolnia 30 éves törlesztő részletre OTP hitelre, ha aláírt legalább 2 gyermek megszületésének vállalását!!! A havi törlesztő részlet egy 47-50 négyzetméteres panel lakásnak 2.600,- Ft volt ugyan, ami bagatellnek tűnik, csakhogy, ennyi volt a havi fizetése egy szakmunkásnak. A feleség, aki otthon volt az akkori nagy vívmány szerinti GYES-en (ami 800 Ft volt) ebből kellett volna kifizetni a havi közüzemi díjat és fedezni a megélhetés költségeit. És akkor még az otthoni munkavégzést törvény tiltotta... Meg egyébként sem voltak ezek a penel lakások alkalmasak az otthoni munkavégzésre! Nem maradt más ennek a nemzedéknek a relaxációra és a rekreációra, mint a gyárkapuba telepített italkimérőknél való lerészegedés! Nem véletlen, hogy ennek a korosztálynak a halandósági rátája a legmagasabb! Bizony, 80-as, sőt! 90-es nénikék és bácsikák temetik 50-es-60-as fiaikat, lányaikat! És, ami a legaljasabb- sunyi számítása az 1990 utáni mindenkori hatalmat gyakorló pártokratáknak, hogy direkte utaznak arra, hogy ennek a korosztálynak már nyugdíjat se kelljen fizetni!!! Sőt, ha valaki túlélte ezt a kizsákmányoló életmódot, de belebetegedve még eléldegélhetne, mint nagypapa, vagy nagymama már gyógyíttatni se legyen nekik miből és hol! * Visszatérve az 1971-re, amikor Vukics Ferenc még "boldog" gyermekkorát élte, akkor akkora bajban volt az akkori ifjú nemzedék, hogy TÖRVÉNYT (1971. évi IV. törvény) KELLETT HOZNI AZ IFJÚSÁGRÓL. Jellemző erre a törvénynek nevezettre is a kontraszelekció (hármas ,,T"="T"ilt- ,,T"űr-,,T"ámogat) érvényesítésére való törekvés. Péládul, annak módja, ahogyan ,,T"ámogatták a NYELVOKTATÁST! Idézet a törvényből: ,,...A fiatalok nyelvismerete - különösen a jövő szakemberével szemben támasztott irényt tekintve - népgazdaságilag igen jelentős." "... a vállalatok szervezzenek nyelvtanfolyamokat és a KISZ szervezet javaslata alapján az arra érdemleges fiatalokat munkaidő kedvezménnyel, költséghozzájárulással segítsék." Aki pl. éppen gyesen otthon volt az aktuális kisbabájával, nem volt ÉRDEMLEGES egy ilyen nyelvtanfolyam elvégzésére!!! A munka melletti továbbtanulást sem támogatta bárki számára a munkahely, hiszen az is káder-függő volt! Mit írnak a Törvényben az ifjúság MŰVELŐDÉSÉRŐLés a SPORTOLÁSÁRÓL? "A fiatalok művelődési, kulturális igényeinek kielégítésekor az össztársadalmi cél tehát kettős: egyrészt a szocialista eszméket és életmódot magáénak valló új generáció kialakítása, a szocialista emberré válás elősegítése; másrészt a kulturális, művelődési igények sokoldalú kielégítése, a szabad idő kulturált eltöltésének biztosítása..." Tetszik érteni, hogy mi volt a "CÉL"? A "SZABAD IDŐ" kulturált eltöltésének diktálása!!! A hogyan megmondása!!! Vagyis, csakis a PÁRT által megszabott módon!!! És ehhez még tessék hozzávenni azt is, hogy az akkori ifjak többségének - főleg az 1945 utáni ,,proletárdiktatúra" általi helycserés támadással létrehozott - új munkás-paraszt réteghez tartozóknak NEM VOLT SZABADIDEJÜK!!! Nem véletlenül válhattak ezek a hatalmas lakótelepek lakásai ÉJJELI MENEDÉKHELYEKKÉ!!! Abban igaza van Vukicsnak, hogy mostanra azért sírjuk vissza ezeket az időket, mert akkor legalább HAGYTÁK DOLGOZNI a magyar munkást és parasztot! Most meg minimálnyugdíjon, vagy rokkantnyugdíjon hajléktalanná válva tengődhet valahol az országban, a saját hazájában!!! Ifjúsági törvény ide- vagy oda, mégis az 1980-as évek munkássága volt a legszegényebb. Őket érte a rendszerváltozás a legrosszabb szociális helyzetben, mert nem rendelkeztek semmilyen eszközzel (ismereti- kapcsolati- anyagi tőke) ahhoz, hogy a saját életükön változtatni tudjanak. ,,... a munkások voltak azok, akik szülői minőségükben "csak" az élet lángját adják tovább, már ezzel is sokat tettek és tehetnek jövőnkért, mindannyiunk jövőjéért. Ezért, a társadalom felelőssége, hogy a leendő anyák és apák olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy az otthonteremtési elképzeléseik szorgalmas és kitartó munkával megvalósítható legyen. Hogy a születendő gyermek egzisztenciálisan ne hozza szüleit halmozottan hátrányos helyzetbe! Ezt a problémát is taglalja Báthory Zoltán: a "Tanulók, iskolák, különbségek (Egy differenciális tanuláselmélet vázlata)" című könyvében. Megjelent: 1992-ben a Tankönyv Kiadónál. Báthory Zoltán olyan statisztikai adatokra hivatkozik ebben, a mások munkáját is összegző könyvében, melyek azt bizonyítják, hogy az 1980-as évek szakmunkás rétegének gyermekei teljesítenek a legrosszabbul az iskolákban. A továbbtanulási arányuk egyre kisebb... Az okokat "kutatva" megállapítják a szerzők: a szegénységgel, az egzisztenciálisan halmozott hátrányos helyzettel magyarázhatók az "alul teljesítések" (vagyis: képességeik szerint többre lennének képesek). Ez a tény egy másik, politikai ellentmondásra hívta fel a figyelmemet, ami miatt fel kellett tennem kompetenséknek a nagy KÉRDÉST: Hogyan lehetséges, hogy az 1980-as években, a Magyar Népköztársaságban, az uralkodó osztálynak kikiáltott munkásosztályhoz tartozó népesség volt a legszegényebb? Erre az ellentmondásra is kaptam részleges magyarázatot az egyik kultúraközvetítés elmélete c. előadáson. Az előadó egyetemi tanár az "értelmiségi" fogalmára és "funkciójára" keresett és talált magyarázatot, Szelényi Iván: Az értelmiség az államszocialista társadalmak osztályszerkezetében című műve alapján:. "... a kelet-európai értelmiség nyilvánvalóan nem osztály. Nemcsak hatalmának osztályjellegét nem ismeri fel, de az osztálynélküliség és a megegyezés ideológiáját pártolja, s - ami még nagyobb paradoxon - azt állítja, hogy a hatalom, amelyet az értelmiségiek gyakorolnak, voltaképpen a proletariátus hatalma." Egy másik alkalommal, a művelődésszociológia című tantárgy óráján, a helyettes előadó az 1950-es évekről tartott előadásában kijelentette: "... a proletárdiktatúra nevében, az ötvenes évekre - a kitelepítések, az államosítások, az ellenérték nélküli kisajátítások - az erőszakos, tömeges proletarizálás és kollektivizálás volt jellemző." "...ez a korszak is kitermelte a maga elitjét, amelyik meghatározója lett a korszak művelődési irányvonalainak..." A kultúraközvetítés elmélete tantárgy-tematikájában - az 1960-as, 70-es és 80-as évek könnyebb megértéséhez és megismeréséhez - az ajánlott irodalom jegyzékében (többek között) Pozsgay Imre: 1989 Politikus-pálya a pártállamban és a rendszerváltásban című műve szerepelt. Pozsgay így ír a pártállami művelődés-politikáról: "...Valójában a párt akarata a művelődés területén Aczél György akaratát jelentette." "... Aczél a maga koncepcióját az ú.n. három "T" kategóriájában helyezte el: támogatás, tűrés, tiltás. A harmadik T-t a tiltást, az alkotók igyekeztek eleve, önszántukból elkerülni..." (Püski Kiadó/1993. Bp.) (Részlet az ADJÁTOK VISSZA A GYÖKEREIMET! - Tiborca története -c. regényből) A pártapparátushoz tartozók közül is sokan belerokkantak, belehaltak... a szocializmusnak hazudott diktatúrába. Ennek bizonyságául olvassunk bele az alábbi szövegbe! Életutak az MSZMP KB művelődésügyét képviselők közül Nagy Miklós (1932-1974) gépészmérnök. 1959-től adjunktus a miskolci egyetemen. 1963-től az MSZMP KB munkatársa, később alosztályvezetője; 1970-től 1973-ig osztályvezető. A Kultúrkapcsolatok Intézete vezetője (1970-től), művelődésügyi miniszter (1973-74). Öngyilkos lett. Nagy Sándor (1922-1990) kubikus, tanár, író. 1942-től illegális kommunista, a háborúban hadifogságba esett. Belépett az új hadseregbe. Az NPP, majd 1948-tól az MKP/MDP tagja. Lapszerkesztőként, kollégiumi nevelőtanárként is dolgozott. 1947-től jelentek meg novellái. 1952-ben Sztálin-díjat kapott. 1956. okt.-ben ő is követelte a parlamentben Nagy Imre kormányfői kinevezését. A forradalomtól megrettent, 1957-ben hűségnyilatkozatot tett Kádárnak, de fönn kívánta tartani az elv igazához ragaszkodó ,,balos" függetlenségét. 1960-64 közt magyar-történelem szakon végzett Szegeden. 1964-ben letartóztatták, és a ,,kínai-albán perben" elítélték. 1967-ben szellemileg megrokkanva került ki a börtönből. 1967-71 között gyári munkás volt, majd leszázalékolták. (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.) Hol voltak a történelmi egyházak ezekben az években? Miért nem álltak ki a nép ezen nehézsorsúvá váló tagjai mellett? Azért nem állhattak ki, mert igen is diktatúra volt! Olyan hivatalokat hoztak létre, melyek ellehetetlenítették a történelmi egyházakat szolgáló- pasztoráló tevékenységet folytató papokat. Úgy járt az egyház, mint a bibliai édesanya, aki - hogy mentse édes gyermeke életét, inkább elengedte a kezét. (Királyok I. Könyve 3. rész, 26. vers) DIKTATÚRA VOLT, ami intézményesülve valósult meg, létrehozva az alábbi hivatalait: Idézet a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából: ,,Az Állami Egyházügyi Hivatal a magyar állam és a vallásfelekezetek közti egyezmények valóra váltására, valamint az állam vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőinek ellátására 1951-ben létrehozott intézmény. 1989-ben jogutód nélkül megszűnt." A pártokrácia diktatúrája, pedig tovább folytatódik... demokráciát és szabadságot hazudva ... Mi lenne a megoldás? Akiket munkás- paraszt státuszban talált a rendszerváltozás nevezetű felfordulás - akik nem rendelkeztek semmilyen eszközzel - kapcsolati- anyagi és ismereti tőkével - az oly nagyon vágyott változáshoz, rajtuk vettek revansot 1990 óta folyamatosan, pedig ez a parasztság és munkásság nem azonos azokkal, akik megvalósították azt az állítólagos proletárdiktatúrát, (szocializmust) hanem sokkal inkább azonos azokkal, akiken megvalósult az!!! Mert: ha igaz, hogy minden rendszer kitermeli a maga elitjét, ez nagyon is igaz az 1945 utáni fényes szelek nemzedékének kedvezményezettjeire, akiket - egy helycserés támadással - vezető szerephez juttatott a kommunistának tartott hatalom. Éppen ezért, most el kellene érni ezeknél az akkori kedvezményezetteknél és utódaiknál, hogy kérjenek bocsánatot azoktól, akiket munkás-paraszt státuszban ért a rendszerváltozásnak hazudott politikai hatalomátmentés! Továbbá, ezen nehézsorsúak és utódaik számára szükséges lenne egy rehabilitációs szociális felzárkóztatási- gyermekvédelmi- családtámogatási- nyugdíj- és munkavédelmi program kidolgozása és sürgős megvalósítása. Csakhogy, mindaddig mindez megvalósulása egy hiú ábránd, míg a megvalósítása az 1990 előtti korszakban politikai kompetenciát szerzett (a támogatottsága révén) értelmiségiekre hagyatkozódik... Bóna Mária Ilona

2 komment , kategória: Általános

Címkék: rendszerváltozás, pártapparátushoz, boldogságérzésre, igazságtartalmát, családalapításra, otthonteremtésre, minimálnyugdíjon, rokkantnyugdíjon, munkásosztályhoz, értelmiségieknek, államszocialista, családtámogatási, leszázalékolták, osztályjellegét, megszületésének, sorsüldözöttség, hasznosíthatták, továbbtanulásra, megvalósították, művelődésérőlés, kontraszelekció, szocializmusnak, intézményesülve, történelmünkkel, értelmiségieket, enciklopédiából, érvényesítésére, kiszolgáltatott, népgazdaságilag, szocializmusban, demokratikusnak, megerőszakolják, kollektivizálás, értelmiségiekre, elhallgatásával, felzárkóztatási, magyar értelmiség, kérdésfelvetés indokolt, értelmiségiek azon, kommunizmus eszméivel, érdekei határozzák, kelet-európai értelmiség, megegyezés ideológiáját, értelmiségiek gyakorolnak, proletariátus hatalma, politikai apparátusnak, egész magyar, függetlenített kisz-, diploma teszi, modern rabszolga, legnagyobb tévedésünk, nagyon fontos, Huszár Tibor, Szelényi Iván, FELELŐSSÉG AHOGYAN ÉLIK AZ ÉLETÜKET, Ezért NEM VOLT, HALLGATNAK ÉS ELHALLGATNAK, ELHALLGATJÁK AZ IGAZSÁGOT, PEDIG AZ SOKKAL ALATTOMOSABB FAJTÁJA HAZUGSÁGNAK, MINT SZEMTŐL SZEMBENI HAZUGSÁG, MERT HAZUGSÁG EZEN FAJTÁJA ELLEN NEM LEHET VÉDEKEZNI NEM LEHET MEGFELELŐ ÉLETSTRATÉGIÁT KIALAKÍTANI, Vukics Ferenc, EGÉSZ NEMZEDÉKNEK AZ ÉLETÉVEL KELLETT FIZETNIE, GAZDASÁGI MECHANIZMUS, Kádár János, KELLETT HOZNI AZ IFJÚSÁGRÓL, SZABAD IDŐ, VOLT SZABADIDEJÜK, ÉJJELI MENEDÉKHELYEKKÉ, HAGYTÁK DOLGOZNI, Báthory Zoltán, Tankönyv Kiadónál, Magyar Népköztársaságban, Pozsgay Imre, Aczél György, Püski Kiadó, ADJÁTOK VISSZA GYÖKEREIMET, MSZMP KB, Nagy Miklós, Kultúrkapcsolatok Intézete, Nagy Sándor, Nagy Imre, Királyok, DIKTATÚRA VOLT, Állami Egyházügyi Hivatal, Bóna Mária Ilona,

Sisi

(#1) 2011-10-19 10:23:27

Sok igazság van a leírt dolgokban, én 55-ben születtem és végigéltem ezeket a dolgokat. Szerintem 90-ben keletkezett egy világnézeti vákum, ami sok mindent bevonzott az emberek fejébe.Másik probléma a faluból városba költözők, s a vidékről Pestre költözők problémája soha nem lettek pestiek, de nem is maradtak vidékiek ! A főváros , s annak értelmisége tele van gyökértelen emberrel, ezért is irányíthatók és hallgatnak.

BMI ******

(#2) 2011-10-21 02:25:17

Egyetértek. Ez a gyökértelenedés módszeresen írányított folyamat "eredményeként" jött létre és ezt a folyamatot kellene végre megállítani és az embereket újra kellene LELKESíteni ahhoz, hogy beinduljon egy LELKI kötődés a hazához, és a benne élőknek egymáshoz. Sajnos, ez - az egész folyamatot beindítani és irányítani képes - értelmiségi réteg nélkül lehetetlen... Addig marad a LELKETLENSÉGBEN vergődés. És ez a legrettenetesebb, mert a LELKETLEN ember önmagának és másoknak is ártó szándékkal éli az életét...

Új komment

Név:
E-mail cím:	( csak a blog tulajdonosa látja )
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]