Móricz Virág: Apám regénye Utolsó forduló - Móricz Virág,Horthy Miklós,Egész Oroszországot, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Móricz Virág: Apám regénye Utolsó forduló

2016-07-03 17:37:25, vasárnap


	A Horthy Miklós úti lakást nagyon utálta egész hivatalnoki, kispolgári környezetével együtt, s mégis itt fészkelve bukkant a társadalomnak olyan rétegére, melyet eddig nem érintett. Áloméveinek utolsó fél évében szenvedett, így írta a Betyárt. Mint minden regénye, ez is személyes izgalmak csapadéka. Egyik oldalon áll ő, a szegények képviselője, aki csak betyáros módszerrel tud valamit népes seregének kizsarolni a világ hatalmasaitól - másik oldalon a hatalmasok, kiknek rothadt, bitang tömegében fel-felbukkan valaki, aki, ha az élet s a környezet el nem rontotta volna, éppen olyan derék ember lehetne, mint ő... A XIX. század a kapitalizmus kifejlésének és virágzásának korszaka volt. Egy teljes századot kapott egy eszme, hogy egészen kiélje magát. A szétparcellázott királyi hatalom millió és millió darabra osztva eljutott az egész intelligenciához, sőt még azon alul is mindenkihez, aki annyi pénzvagyont, vagy pénzben felszámítható vagyont szerzett, amennyiben egzisztenciáját biztosíthatta. Ez a vagyoni alapon álló függetlenség teljes lelki békét adott. Biztosított életet. A XIX. században nyugalmat az adott, hogy mindazok az elemek, amelyek megbonthatták volna a nyugalmat, mint a démoni szellemek, le voltak kötve. A miniatűr királyságoknak, a kapitalista polgárságnak segítségére jött az, hogy a feudalizmus bizonyos irányban nem vesztette el hatalmát: a földműves proletiariátus az egész században gúzsba volt kötve, az ipari pedig alig bírt eljutni még a lélegzetvételig. A millió sejtre szakadt királyi fenségnek semmi más erővel nem kellett megküzdenie: osztozhatott egymás között a pénzen és a hatalmon. Ellenben a világháború befejezése óta éppen ez a lenyomott tömeg emelte fel a fejét, s azt követeli, hogy a millió kiskirály a százmilliókkal osztozzék a javakon, melyek az ő személyére nézve éppen úgy el vannak tőle véve, mintha azt egy király vette volna el. Az orosz példa kísértetiesen megmutatta, hogy a szegény tömeg megérett arra, hogy ugyanolyan igényeket támasszon a munka és az ellátás felé, mint előtte a polgárság a királyok és főurakkal szemben. Az intelligens és nem intelligens elemek harca folyik. A kultúra általánossá tétele mindenféle tehetségeket felszínre juttatott. Egész Oroszországot az iskolázatlan elem vette kezébe, és a munkás- és katonatanács kitűnően ellátta az adminisztrációt egy új és nehéz munka végrehajtásában. De töméntelen a példa. Elmosódnak a határok, hogy milyen előképzettség kell a legmagasabb vezető álláshoz."... Á, van itt valami, ami mindent megfejt. Az ember semmitől sem irtózik annyira, mint az üres perctől. Vákuum a folyamatban. Horror vacui. Gondolj csak arra, hogy milyen irtóztató lenne az élet, ha nem kéne semmit se csinálni. Vagy ha mindenki komoly, jellemes, nyugodt és jó volna. Ha mindenki csak a jót tenné, mindig csak a jót. Ha ilyenformán sohasem volna a legcsekélyebb zavar sem. Nem kellene rendőr, csendőr, finánc, csak kalkulátor kellene, aki pontosan kiszámítaná, milyen összegekre van szükség az államháztartáshoz, s a többi magától menne, mert a polgárok úgy osztanák be a jövedelmüket, hogy mindent abszolút tökéletesen fizetnének, s így elsősorban az adót. Ebben a világban nem volna regény, sem film, mert nem ismernék a szerelemnek csak a mézét. Mindenki abba lenne szerelmes, akibe államérdek, hogy az legyen. Semmi sem elviselhetetlenebb, mint a remegés nélküli bőség és nyugalom. Az ember azonnal, k i nem tanulmányozott törvények szerint, rögtön csinál valami bolondot, mihelyt nincs semmi ok. Még elég fiatal vagyok: tudok bolondot tenni. Ötvenhét éves volt. Azon a napon írta: Régi írások Nem én tettem. Ismeretlen erők választották ki épen az én gyönge ujjaim: hogy mennydörögve robbanjon a betű. Nem én vagyok. Fáradt szellemek játszadoztak álmodó más tájakon kalandozó figyelmemet kijátszva. Nem én. Én még csak ezután mondom ki a végső igét. ... A vallás oly sok századnak egyetlen lélekfertőző munkája, ott van a legzüllöttebb proletártanyán is. A törvény nem engedi, hogy megkereszteletlen vagy körülmetéletlen ember legyen az országban. S az, hogy valóban már ősidók óta, legalább öt század óta nincs senki, aki át ne esett volna ezen a megszámoltatáson - ivadékról ivadékra tovább csorog s mint valami lemoshatatlan kátránnyal jegyzi el a birkákat. De a megjelöléseken kívül valóban van szellemi tartalom is, mely jobban továbbadódik, mint a népmese. Ezt csak azok veszik át, akiknek külön hajlamuk van hozzá - ma már azok sem. A nagyvárosok népe előtt az újság pótolja a mesevilágot, még ha soha nem is olvasnak lapot. A levegő van fertőzve az újságanyaggal. De a vallás alaptételei kimoshatatlanul megmaradnak. Hosszú ideig tartó vallásellenes propagandára volna szükség, sok generáción át, hogy ezek az istenfogalomhoz fűzött morális adalékok kilúgozódjanak a mai embertömegből. S minél szegényebb, annál jobban szüksége van rá az embernek, hogy egy titokzatos, láthatatlan jóisten levegye a válláról a másik nagy problémából származó minden baját. A másik ugyanis a magántulajdon fogalma. Ugyanolyan régi irányító gondolat, mint a vallás, sőt a kettőt egymástól elválasztani nem is lehet. A magántulajdon első belekényszerítője a tömegbe a papság. A kettő egymástól semmiképpen el nem szakítható. Sőt a vallás kizárólag arra kell, hogy ezt a szörnyű találmányt elfogadtassa: a magántulajdont. Mert senki a saját fejéből arra rá nem jöhet, hogy az elébe tett kenyérbe bele ne harapjon, ha éhes, csak azért, mert az a másé. A magántulajdon a sejtnek első követelése, ami a sejtfalon belül van, az ő. Azt el ne vegye senki. A megnagyobbodott sejthatár, a vagyoni javak egész kerete a sejtélet legfontosabb kérdése. Hiszen csak azért lehet törvénybe iktatni, mert nincs ember, még a hülyéket se véve ki, aki meg ne értse, hogy annyi az övé, ami valamiképp az övé lett: szerzés, rablás, lopás, ajándék, jogos munkával, vagy szolgálattal megérdemelt birtokba vevés... egy kiejtett szó, melynek alapján esetleg tévesen úgy értelmezi, hogy az már az övé... de mindig a megszerzésnek valami jogi formája... S aki megérti, hogy ő megszerzett valamit: az megérti, hogy más megszerezhetett ugyanúgy valamit. S a kölcsönösség alapján ez az osztozkodás ad abszurdum. A vagyon nélkül a mélyben élők élete igen egyszerű törvényszerűség alapján folyik. Minél többje van egy-egy csoportnak, annál bonyolultabb a rendtartási eljárás. De nyilván a törvény ugyanaz, fel a területi államok közötti viszonylatokig. A legmagasabb politika pontosan azokat a törvényeket mutatja, mint az ágybérlőké. (Lásd mai novellámat, ahogy Csibe megvédi az ágyát.) De a legmagasabb politika így csak a legmagasabb vagyonbírók ügyeire vonatkozik. Most itt van a ,,zárt szám" kérdés. A numerus clausus. Ez a mai napok nagy tétele. Zárt számban akarják védeni magukat a keresztények a zsidókkal szemben. Zárt számot állítanak fel az iskolázás terén, az ipari mesterségek terén, a hivatalok, az ügyvédek, a mérnökök, az orvosok, a bírák oly területein, ahol eddig nem volt másképp kimondva, csak hogy éppen annyi kapott kenyeret, ahányat felvettek az egyes státusokba. Most a szabad foglalkozások területén akarják zárt számmal korlátozni a lehetőségeket..."

0 komment , kategória: Történetek, novellák

Címkék: szétparcellázott, intelligenciához, megszámoltatáson, kimoshatatlanul, körülmetéletlen, egzisztenciáját, megnagyobbodott, végrehajtásában, megszerezhetett, lélegzetvételig, istenfogalomhoz, adminisztrációt, törvényszerűség, királyságoknak, proletiariátus, százmilliókkal, viszonylatokig, magántulajdont, megjelöléseken, proletártanyán, tanulmányozott, kilúgozódjanak, vallásellenes, foglalkozások, újságanyaggal, magántulajdon, oroszországot, legcsekélyebb, lehetőségeket, megszerzésnek, lemoshatatlan, környezetével, embertömegből, kísértetiesen, megbonthatták, társadalomnak, társadalomnak olyan, szegények képviselője, világ hatalmasaitól, kapitalizmus kifejlésének, teljes századot, szétparcellázott királyi, egész intelligenciához, vagyoni alapon, démoni szellemek, miniatűr királyságoknak, kapitalista polgárságnak, feudalizmus bizonyos, földműves proletiariátus, egész században, ipari pedig, millió sejtre, Móricz Virág, Horthy Miklós, Egész Oroszországot,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]