|
|
|
2011-11-20 02:19:55, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Merénylet és árulás
2011.11.05.
"New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett, és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, röplapokat kezdtek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon e pillanatokban tömegmészárlás kezdődött, és az amerikai nép és kormányzat azonnali beavatkozását követelik."
- Így kezdte Márai Sándor 1956. november 4-én, vasárnap reggel beszámolóját a Szabad Európa Rádióban arról, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Véget ért a totalitárius kommunista zsarnokságot megdöntő dicsőséges magyar forradalom, és megkezdődött a szovjet megszállókkal szembeni heroikus nemzeti szabadságharc második szakasza.
Másfelől, végzetes csapás érte a magyarok és a velünk rokonszenvező nemzetközi közvélemény abba vetett hitét, reményét (vagy inkább illúzióját?), hogy van lehetőség egy szovjet birodalomhoz tartozó, gyarmati függésben levő országban a kommunista rendszer felszámolására és a függetlenség helyreállítására. Részben, mert ezt a szovjet vezetés eltűri és megengedi, részben mert a nyugati világ, élén az Amerikai Egyesült Államokkal, ezt ki tudja és ki akarja kényszeríteni - vagy alkudni.
1955-ben az osztrák nép számára előnyös alkut kötöttek a nagyhatalmak, de a Szovjetunió által Finnországgal kialakított speciális viszony (belpolitikai önállóság, külpolitikai korlátozott szuverenitás, katonai semlegesség), sőt még a különutas, el nem kötelezett titoista Jugoszlávia is kívánatos célként és követhető példaként lebegett sok magyar szeme előtt.
November 4-én és a következő napokban azonban világossá vált, hogy a hit és a remény mindkét vonatkozásban megalapozatlan volt. Sem a moszkvai birodalmi központ, sem az amerikai kormányzat nem akarta megengedni, illetve támogatni Magyarország kiválását a szovjet blokkból. A szovjet vezetés már 1956 nyarán, a lengyelországi munkásfelkelés után rendszerellenes megmozdulásokra számított Magyarországon is, és katonai előkészületeket tett nagy erők bevetésére ,,a szocialista társadalmi rend védelme, adott esetben helyreállítása" érdekében.
Az október 23-i, éjjeli első szovjet intervenció azonban nem hozta meg a kívánt eredményt, a kommunista Nagy Imre miniszterelnök a forradalom oldalára állt, és ekkor egy napra - október 30.! - úgy tűnt, a birodalmi vezetés hajlandó engedményekre, akár még a megszálló csapatok kivonásáról is kész tárgyalni a magyar kormánnyal.
Másnapra azonban, az SZKP első számú vezetője, Hruscsov (egy álmatlanul töltött éjszaka után) mégis úgy döntött, hogy fegyveres erővel kell leverni a magyar forradalmat, és ehhez nem volt nehéz megszerezni a zömében még mindig sztálinistákból álló pártelnökséget, illetve a katonai vezetőket. Zsukov és Konyev marsall ,,testvéri segítségnyújtás" címén szabályos villámháborút tervezett és indított egy elvileg független, baráti, sőt szövetséges ország ellen.
Mintegy százezer főnyi, különleges haderő zúdult Magyarországra, amelynek 120 ezer főnyi hadseregét sikeresen ,,lefejezték", s megbénították, de a néhány ezer - zömében munkás és értelmiségi - magyar szabadságharcos ellenállását így is a tervezettnél sokkal lassabban és nehezebben tudták felszámolni. A fegyveres ellenállást csak hetek, a munkástanácsok és értelmiségi csoportok vezette politikai ellenállást, a ,,második forradalmat" pedig csak hónapok alatt tudták kíméletlen terrorral, véres sortüzekkel, tömeges letartóztatásokkal, internálásokkal pacifikálni.
Ezt a hetekig-hónapokig tartó élet-halál harcot a nyugati világ, élén az amerikai kormányzattal, tétlenül nézte. Az újraválasztására készülő Eisenhower elnök nem lehetőséget, hanem problémát látott a magyar felkelésben. Utasítására Dulles külügyminiszter megüzente a szovjeteknek, hogy az Egyesült Államok Magyarországot (és a szovjetek számára szintén problémás Lengyelországot) nem tekinti lehetséges katonai szövetségesének, csak ,,ha sikert aratnak, és a maguk erejéből kivívják szabadságukat", akkor Amerika kész segíteni nekik a gazdasági felzárkózásban.
Vagyis az amerikaiak által évekig propagandisztikusan hangoztatott ,,visszaszorítási" és ,,felszabadítási" jelszavak, ígéretek az igazság pillanatában hamisnak, megtévesztőnek bizonyultak. Eisenhower valójában kételkedett abban, hogy lehetséges és egyáltalán kívánatos-e megváltoztatni az 1945 után kialakult európai status quót.
Mint második világháborús tábornok, megtanulta tisztelni a Vörös Hadsereg erejét, s túl kockázatosnak tartotta volna Magyarország katonai megsegítése miatt konfrontációt vállalni a Szovjetunióval, amely 1956-ban már az Egyesült Államokkal egyenrangú, rivális atomnagyhatalom volt.
A katonai erőviszonyokat tekintve bizonyos fokig érthető az USA (és a nyugat-európai hatalmak) vezetésének óvatossága és tétlensége november 4. előtt, ám éppen a magyar nép hősies szabadságharca mutatta meg, hogy még az irdatlan szovjet túlerővel szemben is lehet ellenállni.
Kivételes balszerencsénk volt az első világháború végén Wilsonnal, a másodikban Roosevelttel, 1956-ban Eisenhowerrel: a múlt század sorsdöntő pillanataiban tehetségtelen, alkalmatlan elnökökkel volt dolgunk, akik elárulták az általuk fennen hirdetett eszméiket. A huszadik századi magyar tragédiákért bizony nem kis felelősség terheli az említett három amerikai elnököt.
A képmutatás, a gyávaság és a tétlenség éppúgy bűn, sőt hiba, mint a szándékos gonosztett. Márai pontosan látta: a nyugati világ mulasztása 1956-ban ,,több volt, mint bűn; hiba volt". Ennek következményeit ötvenöt év múltán is viseljük.
Faggyas Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: helyreállítására, újraválasztására, figyelmeztették, szövetségesének, atomnagyhatalom, külügyminiszter, lengyelországot, szabadságharcos, következményeit, visszaszorítási, internálásokkal, előkészületeket, segítségnyújtás, sztálinistákból, rendszerellenes, megmozdulásokra, megváltoztatni, szabadságharca, munkástanácsok, szovjetunióval, balszerencsénk, pártelnökséget, magyarországon, megalapozatlan, tömegmészárlás, magyarországra, helyreállítása, munkásfelkelés, felzárkózásban, miniszterelnök, magyarországot, lengyelországi, felszabadítási, erőviszonyokat, felszámolására, megtévesztőnek, orosz árulás, rádiók első, angol nyelvű, magyarországi szovjet, totalitárius kommunista, szovjet megszállókkal, velünk rokonszenvező, szovjet birodalomhoz, kommunista rendszer, függetlenség helyreállítására, szovjet vezetés, nyugati világ, következő napokban, remény mindkét, moszkvai birodalmi, amerikai kormányzat, Márai Sándor, Szabad Európa Rádióban, Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy Imre, Utasítására Dulles, Egyesült Államok Magyarországot, Vörös Hadsereg, Egyesült Államokkal, Faggyas Sándor,
|
|
|
|
|
|
| orosz árulás, rádiók első, angol nyelvű, magyarországi szovjet, totalitárius kommunista, szovjet megszállókkal, velünk rokonszenvező, szovjet birodalomhoz, kommunista rendszer, függetlenség helyreállítására, szovjet vezetés, nyugati világ, következő napokban, remény mindkét, moszkvai birodalmi, amerikai kormányzat, szovjet blokkból, lengyelországi munkásfelkelés, szocialista társadalmi, október 23-i, kívánt eredményt, kommunista Nagy, forradalom oldalára, napra –, birodalmi vezetés, megszálló csapatok, magyar kormánnyal, álmatlanul töltött, magyar forradalmat, katonai vezetőket, elvileg független, néhány ezer, tervezettnél sokkal, fegyveres ellenállást, hetekig-hónapokig tartó, amerikai kormányzattal, újraválasztására készülő, magyar felkelésben, szovjetek számára, maguk erejéből, gazdasági felzárkózásban, amerikaiak által, igazság pillanatában, 1945 után, katonai erőviszonyokat, nyugat-európai hatalmak, irdatlan szovjet, első világháború, másodikban Roosevelttel, múlt század, általuk fennen, huszadik századi, említett három, tétlenség éppúgy, szándékos gonosztett, helyreállítására, újraválasztására, figyelmeztették, szövetségesének, atomnagyhatalom, külügyminiszter, lengyelországot, szabadságharcos, következményeit, visszaszorítási, internálásokkal, előkészületeket, segítségnyújtás, sztálinistákból, rendszerellenes, megmozdulásokra, megváltoztatni, szabadságharca, munkástanácsok, szovjetunióval, balszerencsénk, pártelnökséget, magyarországon, megalapozatlan, tömegmészárlás, magyarországra, helyreállítása, munkásfelkelés, felzárkózásban, miniszterelnök, magyarországot, lengyelországi, felszabadítási, erőviszonyokat, felszámolására, megtévesztőnek, magyarországi, szabadságukat, tehetségtelen, megbénították, eisenhowerrel, pillanataiban, villámháborút, beavatkozását, kormányzattal, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5093
- e Hét: 6473
- e Hónap: 7420
- e Év: 43361
|
|
|
Offline
