|
2007-03-03 21:36:41, szombat
|
|
|
Pinochet árnya a baloldalon
Pelle János 2007. március 3. 12:48
Kevés példa van a történelemben arra, hogy az értelmetlenül halogatott
reformok,
a demagóg osztogatás és az elhibázott gazdaságpolitika miatt keletkezett
társadalmi válság
közvetlen befolyást gyakorol a politikára.
A bajok rendre áttételesen hatnak: színre lép egy demagóg párt, és egyre
több szavazatot szerez,
vagy néhány politikus, a fegyveres erők közreműködésével, törvénytelenül
magához ragadja a hatalmat.
Olykor a kormányok egy-egy rossz gazdasági döntése adja meg a változás
irányát,
ez az "az utolsó csepp a pohárban", melyet megőriz az emlékezet.
Ilyen egy átgondolatlan áremelés, mely forradalomhoz vezet, vagy egy
önkényes adózást előíró rendelet,
mint például az, amely a nevezetes "bostoni teadélutánt" idézte elő.
A radikális változások közvetlen okai később feledésbe merülnek, a rájuk
rakódott ideológiai máz elfedi a kortársak számára tűrhetetlennek tűnő
helyzetet, mely elkerülhetetlenné tette a robbanást, azt,
hogy "végre történjen valami".
De bármilyen robbanásveszélyes is a helyzet, a jó előre megszervezett, és
"bebiztosított"
pártkongresszusokon szinte soha nem hagy nyomot, még akkor sem,
ha a látszólagos egység demonnstrálása utáni napokban az elégedetlenség az
egész politikai rendszert elsöpri.
A neoliberális gazdaságpolitika és a "kemény kéz" kormányzása az utóbbi
évtizedekben több országban is összefonódott.
A könyörtelen törvényeket diktáló szabad piac és a vaskezű diktatúra
uralmára a közelmúltban
Chile szolgáltatta a legjobb példát.
Pinochet tábornokot, akinek a kezéhez több ezer áldozat vére tapad, s aki
csak aggastyán korára és egészségi állapotára való tekintettel úszta meg a
felelősségre vonást, Kelet-Európában sajátos nimbusz lengi körül.
Vlagyimir Putyin, a teljhatalmú államfő nehezen igazolható tetteivel
összefüggésben is elhangzott a sajtóban, hogy ő "az orosz Pinochet".
Ami másként szólva annyit jelent, lehet, hogy bár lábbal tiporja a
törvényeket,
de mégiscsak utat tör az oroszok számára a kapitalizmusba, kikényszeríti
tőlük a jövő felépítéséhez nélkülözhetetlen áldozatot.
Persze, Oroszország, már csak a méretei miatt sem hasonlítható össze
Magyarországgal.
Chile viszont igen, ezért érdemes felidézni a Népi Egység kormányának három
évig tartó országlását,
a rendszer társadalmi és gazdasági következményeivel együtt.
Mindenekelőtt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy 1970-ben a baloldali
koalíció jelöltje,
Salvador Allende a szavazatok 36,2 százalékát nyerte el, s ezzel
demokratikus módon szerzett többséget az elnökválasztáson.
Ez az eredmény sok tekintetben az eddig követett kiegyezéses politika és a
demokratikus intézmények
csődjét jelentette, megnehezítette az összefogást a politikai táborok
között, hiszen a kampány során még a centrum sem volt képes megtalálni a
közös hangot a jobboldallal.
Allende uralmának első évében vitathatatlanul népszerű volt:
akkor a rendszer vezetői még Keynes-től tanult módszerekkel emelték a
béreket és a jövedelmeket, emelték a középrétegek és a munkásosztály
vásárlóerejét.
A "fogyasztói forradalomból" rövidtávon a chilei népesség 95 százaléka
profitált, mert az árakat viszonylag alacsonyan tartották, és a
foglalkoztatottság növekedett.
A vállalkozók a növekvő keresletre úgy reagáltak, hogy addig nem használt
kapacitásaikat is üzembe helyezték
A látszólagos sikerek láttán a santiagói Kongresszus, az ottani Parlament
többsége 1971-ben nagyarányú államosításokat határozott el,
hogy így fékezze meg a növekvő deficitet és pótolja a költségvetés hiányát:
állami tulajdonba vették
a rézbányákat, a külföldi tőkével működő trösztöket, bankokat,
nagyvállalatokat.
A nagyarányú államosítások ezek után már kongresszusi jóváhagyás nélkül is
folytatódtak:
a munkások tulajdonába adták a kisebb üzemeket is, a földek jó részét pedig
szétosztották a parasztok között.
1972-ben már jelentékeny mértékben csökkent az élelmiszer-termelés, és az
addig exportőr Chile jelentős importra szorult.
Ugyanakkor fokozódott a társadalmi elégedetlenség, ezért a kormány kivételes
törvénykezésre kapott felhatalmazást a kongresszusi többségtől.
Állandósultak, és egyre erőszakosabbá váltak a belpolitikai harcok:
az utcákon, és a gyárokon belül megütköztek a Haza és Szabadság nevű
szervezet,
valamint a szélsőjobboldali, kubai támogatással harcoló szélsőbaloldali MIR
fegyveres csoportjai.
1973 nyarán már 500 százalékos volt az infláció, állandósultak a sztrájkok
és a tömegtüntetések,
és a gazdaság teljesen megbénult.
A kereszténydemokratákkal szimpatizáló fuvarozók együtt szüntették be a
munkát a rézbányászokkal,
akik egészen addig a szocialista párt hívei voltak.
Ilyen viszonyok között a hadsereg, melynek egyes tiszjei már júniusban
puccskísérletet hajtottak végre,
nem tudta megőrizni a pártatlanságát, s Pinochet vezetésével 1973.
szeptember 11-én,
e később újra elhíresült napon megdöntötte Allende elnök hatalmát.
A tábornok kíméletlen terrort vezetett be, de 1990-ig, amikor lemondott a
hatalomról,
stabilizálta a gazdaságot.
Milton Friedmann filozófiáját követte, "lefaragta" a szociális költségeket,
bevezette a "többpillérű" társadalombiztosítást és a tandíjakat,
átalakította és finanszírozhatóvá tette a nyugdíjrendszert.
Igaz, ennek a "jótéteménynek" (melyet egyébként Chile azóta is élvez) komoly
ára volt,
több ezer kivégzés, és több tízezer hosszabb-rövidebb ideig tartó
szabadságvesztést kimondó ítélet,
ami a részben a szervezett munkásságot, részben pedig az erősen baloldali
elkötelezettségű értelmiséget sújtotta.
A magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc társadalompolitikáját sok
tekintetben a chilei példa ihlette.
Ugyanakkor növekvő számú ellenfelei is átvettek onnan bizonyos módszereket:
például az állandósuló útlezárások egyenesen előre vetítik a fuvarosok
megmozdulását,
akiket a tranzit-utakon áprilistól bevezetendő, nehezen indokolható, és a
hazai fuvarozókra
különösen hátrányos útdíjak nyilvánvalóan felbőszítenek.
Természetesen Gyurcsánynak esze ágában sincs véres államcsínyre készülni a
neoliberális gazdaságpolitika könyörtelen végrehajtása céljából, de a
lemondását követelő tiltakozások szétverésekor,
ahogy ezt október 23-án láttuk, nem riad vissza némi vértől sem.
Meg van győződve arról, hogy reformjaival, amelyekből egyelőre csak az
elvonásokat tapasztalhattuk,
jót tesz az országnak.
Minden áron szakítani akar a szociális demagógiával, a "továbbélő
Kádár-rendszerrel",
melynek egykor az ifjúsági vezetője volt.
Megtagadja a nagyszabású szociális ígéreteket is, melyeknek segítségével
pártja,
a Magyar Szocialista Párt, a választásokon két alkalommal is győzni tudott.
Az MSZP közelmúltban tartott kongresszusát követően, ahol mint rendesen,
minden "olajozottan ment"-,
a közel kilencven százalékkal megválasztott pártelnök és miniszterelnök soha
nem látott hatalmat
összpontosít a kezében.
Gyurcsány Ferenc egyszerre alakítja Salvator Allende és Augosto Pinochet
szerepét,
de nem idegen tőle - elvégre az Európai Unió tagjai vagyunk, és a
támogatását élvezzük!
- Tony Blair és Margaret Thatcher szerepe sem.
Ha én szocialista lennék, attól tartanék, hogy belezavarodik ebbe a
bonyolult játszmába, melynek a tétje mindannyiunk sorsa, a gyermekeink
jövője.
Tekintettel arra, hogy ezen a bizonyos hét végi, elnökválasztó kongresszuson
csak Gyurcsányra szavazhattam volna, kifejezetten örültem annak, hogy nem
voltam a küldöttek között, és nem kellett a voksommal díjazni a magyar
történelem egyik legnagyobb átváltozó művészének kockázatos produkcióját.
Gondola |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: közreműködésével, gazdaságpolitika, nélkülözhetetlen, szélsőjobboldali, elkötelezettségű, nyugdíjrendszert, elnökválasztáson, nagyvállalatokat, szélsőbaloldali, államosításokat, vitathatatlanul, magyarországgal, tapasztalhattuk, tömegtüntetések, puccskísérletet, rézbányászokkal, elégedetlenség, törvénytelenül, kapacitásaikat, demonnstrálása, pártatlanságát, tűrhetetlennek, miniszterelnök, felhatalmazást, törvénykezésre, megnehezítette, kapitalizmusba, összefüggésben, állandósultak, választásokon, államosítások, kongresszusát, szétverésekor, átgondolatlan, jótéteménynek, értelmetlenül, történelemben arra, értelmetlenül halogatott, demagóg osztogatás, elhibázott gazdaságpolitika, bajok rendre, demagóg párt, fegyveres erők, kormányok egy-egy, utolsó csepp, átgondolatlan áremelés, radikális változások, kortársak számára, látszólagos egység, neoliberális gazdaságpolitika, könyörtelen törvényeket, vaskezű diktatúra, Pelle János, Vlagyimir Putyin, Népi Egység, Salvador Allende, Milton Friedmann, Gyurcsány Ferenc, Természetesen Gyurcsánynak, Magyar Szocialista Párt, Salvator Allende, Augosto Pinochet, Európai Unió, Tony Blair, Margaret Thatcher,
|
|
|
|
történelemben arra, értelmetlenül halogatott, demagóg osztogatás, elhibázott gazdaságpolitika, bajok rendre, demagóg párt, fegyveres erők, kormányok egy-egy, utolsó csepp, átgondolatlan áremelés, radikális változások, kortársak számára, látszólagos egység, neoliberális gazdaságpolitika, könyörtelen törvényeket, vaskezű diktatúra, legjobb példát, kezéhez több, teljhatalmú államfő, orosz Pinochet, oroszok számára, jövő felépítéséhez, méretei miatt, rendszer társadalmi, figyelmet arra, eddig követett, politikai táborok, kampány során, rendszer vezetői, chilei népesség, árakat viszonylag, növekvő keresletre, látszólagos sikerek, santiagói Kongresszus, ottani Parlament, növekvő deficitet, költségvetés hiányát, külföldi tőkével, nagyarányú államosítások, munkások tulajdonába, kisebb üzemeket, parasztok között, társadalmi elégedetlenség, kormány kivételes, kongresszusi többségtől, belpolitikai harcok, gyárokon belül, gazdaság teljesen, szocialista párt, tábornok kíméletlen, szociális költségeket, szervezett munkásságot, erősen baloldali, magyar miniszterelnök, chilei példa, állandósuló útlezárások, tranzit-utakon áprilistól, szociális demagógiával, ifjúsági vezetője, nagyszabású szociális, közel kilencven, tétje mindannyiunk, küldöttek között, voksommal díjazni, közreműködésével, gazdaságpolitika, nélkülözhetetlen, szélsőjobboldali, elkötelezettségű, nyugdíjrendszert, elnökválasztáson, nagyvállalatokat, szélsőbaloldali, államosításokat, vitathatatlanul, magyarországgal, tapasztalhattuk, tömegtüntetések, puccskísérletet, rézbányászokkal, elégedetlenség, törvénytelenül, kapacitásaikat, demonnstrálása, pártatlanságát, tűrhetetlennek, miniszterelnök, felhatalmazást, törvénykezésre, megnehezítette, kapitalizmusba, összefüggésben, állandósultak, választásokon, államosítások, kongresszusát, szétverésekor, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1842
- e Hét: 3764
- e Hónap: 7509
- e Év: 161005
|
|
|