|
2018-04-13 19:40:14, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
Krúdy Gyula: A cseresznyevirág
Japánországban, a Sárga-tenger messzi szigetén az édes anya azt mondja fiának:
- Én cseresznyevirágom!
És a gyermek, mikor a legkedvesebben válaszol az édes anyjának, azt feleli:
- Én cseresznyevirágom!
A japánok a legszebb virágnak a cseresznyevirágot tartják.
Mindenütt van cseresznyefa az országban és tavasszal, mikor előbujnak a cseresznyefa
virágai, még a tenger is tele van viráglevéllel, amelyet a szél seper bele.
Volt itt Pesten egy Taku nevü japán fiú, aki birkózni tanította a fiatalságot.
A japánok a legügyesebb birkózók és Taku,
Szemere Miklós, a magyar ifjúság jó barátja költségén hajózott hozzánk a Sárga-tengerről.
Pesten is Szemere Miklós adott neki lakást és ellátást. Még tanítványokról is gondoskodott
a számára.
A japán fiatalember mindig nyájasan mosolygott, sohasem szomorkodott és olyan ügyes
birkózó volt, hogy a legerősebb pesti embereket is könnyü szerrel a földhöz vágta.
"Dzsiu-dzsicu"-nak hívják japánul a birkózást. És ez valami olyan fortélyos dolog, hogy a leggyengébb emberből a legerősebb ember lesz nyomban, amint a japánok birkózását jól megtanulta. Egyetlen kézfogással mozdulásra képtelenné lehet tenni a legbátrabb
embereket is. Taku csupán a hüvelykujját fogta meg a leghíresebb magyar birkózónak és
az egyetlen izmát sem tudta többé mozdítani.
Fortélyos fogások gyűjteménye a japán birkózás, amelyet évszázadok óta tanul a japán
ifjúság és most már szinte tökéletes.
Taku, aki mindig mosolygott és mindenkit legyőzött a birkózásban, egy napon szomorúan kopogtatott be gazdájához, Szemere Miklóshoz:
- Nagy jó uram, - mondta japánul, mert a japánok nagyon udvariasak a beszédben, -
engedje meg nekem, hogy szomoru legyek.
- Mi bajod van, Taku? - kérdé a gazda.
- Az a bajom, hogy Japánban tavasz van most, itt pedig tél van.
Érzem szülőföldem tavaszát és az ablakon át olyan nagy havat látok, amilyen csupán a
legnagyobb hegyeken szokott lenni Japánban.
Szemere megcsóválta a fejét:
- Egy-két hónap múlva elmúlik Magyarországon is a téli idő, itt is tavasz lesz.
- Nem bírom én azt kivárni. Ha nem láthatom az anyámat, az apámat, a szülőhazámat
tavaszkor, a cseresznyefa virágzásakor, amikor minden japán odahaza szokott lenni,
nagyon szomorú leszek.
A cseresznyevirág nyílása éppen olyan ünnepe a japánoknak,
mint a keresztényeknek a karácsony. A japán hajósok visszatérnek tavaszkor a messzi
tengerekről, ahol gyöngy után halásztak és az egész országban ünnep van.
Mindenki örvendez, hogy újra kivirítottak Japánban a cseresznyefák.
Szemere vállat vont.
- Egy-két hónap múlva Magyarországon is kinyílnak a virágok.
Várja meg, Taku, türelmesen. Addig csak tanítsa birkózni fiatal barátaimat.
Taku engedelmesen meghajolt.
A tokiói egyetemen az engedelmességre is megtanítják a fiatalembereket.
De akármilyen szorgalmasan teljesítette is kötelességét Taku, napról-napra halványabb
lett az arca. A szeme bánatosan mosolygott és valami mondhatatlan vágyódás ült az arcán.
Napokig szótlanul járkált és néha már birkózni sem volt kedve.
Egyszer aztán ágynak esett. A legjobb orvosokat hivatta el a beteghez Szemere Miklós.
Az orvosok a fejüket csóválták.
- Valami ázsiai betegsége van a japánnak, amelyet mi nem tudunk meggyógyítani, -
mondta végre az egyik orvos.
Taku nem felelt, csak mosolygott, mint mindig. Egy napon aztán beköszöntött a tavasz Magyarországba.
Kizöldültek a fák.
Kinyíltak a cseresznyefa apró virágai.
Szemere Miklós a kertjéből egy virágos cseresznyeágat hozatott és személyesen vitte el
a beteg japán ifju betegágyához.
A nagybeteg Taku, amint meglátta a gyöngéd virágokat, egyszerre felült ágyában.
- Hála Istennek, megint egészséges vagyok! - kiáltott föl és szívéhez szorította a cseresznyevirágokat.
- Hogy történt ez, Taku?
A japán ifjú boldogan mosolygott:
- A cseresznyevirág azt jelenti nekem, hogy azok mind élnek, akiket én szeretek.
Életben van és boldog az anyám Japánban. Az én édes anyám, - az én cseresznyevirágom.
Néhány nap múlva elhagyta Taku a kórházat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MESÉK ,TÖRTÉNETEK NÖVÉNYEKRŐL |
|
|
|
Címkék: keresztényeknek, fiatalembereket, cseresznyevirág, engedelmességre, magyarországon, tanítványokról, legkedvesebben, japánországban, cseresznyeágat, magyarországba, viráglevéllel, meggyógyítani, cseresznyefák, beköszöntött, cseresznyefa, engedelmesen, betegágyához, szomorkodott, gondoskodott, mondhatatlan, hüvelykujját, teljesítette, kötelességét, szorgalmasan, virágzásakor, szülőhazámat, kivirítottak, visszatérnek, tengerekről, leghíresebb, leggyengébb, gyűjteménye, birkózásban, kopogtatott, kézfogással, fiatalságot, édes anya, legkedvesebben válaszol, édes anyjának, legszebb virágnak, cseresznyevirágot tartják, szél seper, legügyesebb birkózók, magyar ifjúság, japán fiatalember, legerősebb pesti, földhöz vágta, leggyengébb emberből, legerősebb ember, japánok birkózását, hüvelykujját fogta, leghíresebb magyar, Krúdy Gyula, Szemere Miklós, Szemere Miklóshoz, Hála Istennek,
|
|
Offline
