Belépés
eposz.blog.xfree.hu
(Merkúr: Csillagjegy: Szűz: Föld) (Nap: Aszcendens: Oroszlán: Tűz) "Isten létezhet Sátán nélkül, Sátán nem létezhet Isten nélkül." Eposz Lauter Szabolcs
1987.09.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Enneagram - Négyes Archetípus Szintjei
  2019-01-29 11:51:02, kedd
 
  (Don Richard Riso / Russ Hudson - Személyiségtípusok)

Négyes - Individualista

Bűnök:
Mentális: Melankólia
Asztrális: Irigység
Lényegi Minőségek - Erények:
* Ősforrás
* Lelki Nyugalom (Kiegyensúlyozottság)

A Négyes archetípus rövid személyiségrajza

Egészséges:

Tudatos, befelé figyel, keresi önmagát, tisztában érzéseivel és belső késztetéseivel. Érzékeny és intuitív önmagával és másokkal szemben is: finom, tapintatos, jószívű. Rendkívül egyéni, individualisztikus, hű az érzéseihez. Feltárulkozó, érzelmileg őszinte, emberséges. Ironikus hozzáállás önmagával és az élettel kapcsolatban: tud komoly is és mulatságos is, sérülékeny is és érzelmileg erős is lenni. Legjobb formájában: Mélységesen kreatív, éppúgy ki tudja fejezni a személyest, mint az egyetemest, gyakran műalkotás formájában. Ihletett, állandóan megújul és újjászületik - képes arra, hogy minden élményéből értéket hozzon létre, hogy megváltson másokat és megteremtse önmagát.

Átlagos:

Artisztikus, romantikus életfelfogás jellemzi, szépséges, esztétikus környezetet teremt magának, hogy így ápolja és terjessze ki a saját érzésvilágát. Fantáziája, szenvedélyes érzelmei és képzelete segítségével magasabb régióba emeli a valóságot. Idealizált társra vágyik. / Hogy kapcsolatban maradjon az érzelmivel, belsővé és személyessé teszi a dolgokat, magába mélyed, túl érzékennyé, félénkké és elfogódottá válik. Hangulata hajlamos a szélsőségekre és az ingadozásra, eljátssza a megközelíthetetlent, de kívülállónak érzi magát. / Érzi, hogy más, mint a többiek, ezért kivonja magát a minden emberre jellemző szokványos életből, amíg érzelmi szükségletei ki nem elégülnek. Melankolikus álmodozóvá válik, mindent méltóságának alulinak tart, dekadens és érzéki lesz, fantáziavilágban él. Az önsajnálat és mások irigylése önmaga kényeztetéséhez vezet. Egyre gyakorlatiatlanabb lesz, semmi hasznosat nem csinál, fellengzőssé válik - ugyanakkor a megmentőjére vár.

Egészségtelen:

Amikor álmai összeomlanak, gátlásokat épít ki és megharagszik magára, levert lesz, elidegenedik magától és másoktól, tehetetlenné válik, érzelmileg megbénul. Szégyenkezik önmaga miatt, kimerül és képtelenné válik a normális működésre. Bezárkózik, hogy megvédje énképét és időt nyerjen érzelmei rendezéséhez. / Súlyos, alaptalan önmegvetés, önvád és önutálat kínozza, beteges gondolatok gyötrik: minden, ami vele kapcsolatos, szenvedést okoz. Másokat hibáztat, és elűz maga mellől mindenkit, aki segíteni szeretne. / Kétségbeesik, reménytelennek érzi az életét és önpusztítóvá válik: könnyen lehet, hogy alkohol vagy kábítószerek fogyasztásával próbál menekülni. Szélsőséges esetben érzelmi összeomlás és öngyilkosság is lehetséges.
Fő indítékai: Önmaga akar lenni, szeretné valami gyönyörű dologban kifejezni önmagát, megtalálni az ideális társat; szeretne magába zárkózni, hogy ezzel megvédje érzelmeit; szeretné érzelmi szükségleteinek kielégítését az élet minden más mozzanata elé helyezni.

(Don Richard Riso / Russ Hudson - Az Enneagram bölcsessége)

"Engem senki sem ért meg."

Jelzők:

* A művész
* A romantikus
* A melankolikus
* Az esztéta
* A tragikus áldozat
* A különleges ember

"Minden művészet egyfajta, többé-kevésbé kerülőúton tett vallomás. A művészek, ha életben akarnak maradni, végül kénytelenek elmondani a teljes történetet - fel kell öklendezniük gyötrelmeiket."
(James Baldwin)

"Végső soron a művészet legfőbb nagysága talán abban az örök feszültségben rejlik, amely a szépség és a fájdalom, az emberi szeretet és az alkotás őrülete, az elviselhetetlen magány és a kimerítő tömeg, az elutasítás és az egyetértés között fennáll.
(Albert Camus)

"A boldogság jót tesz a testnek, de az elme erejét csak a bánat fejleszti igazán."
(Marcel Proust)

"Jobb nagyot kortyolni a mélységes bánatból, mint felszínes örömöket kóstolgatni."
(William Hazlitt)

"Csak egy zseni tud szépen sírni."
(F. Scott Fitzgerald)

Fő félelem: Az, hogy nincs identitásuk, nincs személyes jelentőségük.
Fő vágy: Megtalálni önmagukat és jelentőségüket, belső élményeikből identitást alkotni.
A felettes én üzenete: "Akkor vagy jó, ha hű vagy önmagadhoz."

(Don Richard Riso / Russ Hudson - Személyiségtípusok)

Fejlődés és leromlás szintjei

1. szint: Az ihletett alkotó

Az összes személyiségtípus közül a legegészségesebb Négyesek vannak a leginkább kapcsolatban a saját tudattalan impulzusaikkal. Megtanultak úgy hallgatni a belső hangokra, hogy közben nyitottak maradjanak a környezet benyomásaira is. Nagyon fontos, hogy képesek feszengés és önmaguk figyelése nélkül cselekedni, és ha megvan hozzá a tehetségük és a képzettségük, akkor képesek tudattalan impulzusaikat olyan tárgyiasult formába önteni, amely méltán viseli a műalkotás nevet.

Feszengésükön túllépve a legegészségesebb Négyesek képessé válnak arra, hogy kreatívak legyenek a szó eredendő értelmében, tehát hogy valami újat hozzanak a világra. Természetesen a legmélyebben kreatív pillanatok illékonyak, hiszen a kreativitást nehéz huzamosabb ideig fenntartani. A Négyesek legjobb formájukban azonban még tartós kreativitásra is képesek, mert azzal, hogy túlléptek önmaguk állandó figyelésén, utat nyitottak az inspirációnak. A legkülönfélébb dolgokból merítenek ihletet, úgy, hogy élményeik nyersanyagát a tudattalanjukon szűrik át. Az ihletett Négyesek úgy működnek, mint a gyöngykagylók: minden őket ért hatást - még a fájdalmakat is - valami széppé alakítják át. Ihletett alkotásaik révén reveláció forrásává válnak mások számára, mintha rajtuk keresztül áramlana be a világba a fennköltség.

Kreativitásukban paradoxonok rejlenek, mert a Négyesek a személyest tudják egyetemes módon kifejezni, és alkotásaik olyan tartalmat és üzenetet hordoznak, amelyre munka közben alkotójuk nem is gondolt. Megnyitják önmagukat saját rejtett mélységeik előtt, és ettől valami mélyen igazat tudnak kifejezni önmagukról. Azt azonban nemigen tudják megmagyarázni, honnan ered a kreativitásuk. Olyan tudással rendelkeznek önmagukról és másokról, amely általában magán viseli az ihletettség minden jelét, mert spontán és rejtélyes módon, teljes egészként jön létre bennük, tudatos szándékaiktól függetlenül.

A kreativitás nem a művészek kiváltsága, hanem olyan roppant fontos tulajdonság, amelyet mindenkinek meg kellene próbálnia felébreszteni önmagában. A kreativitás legfontosabb formája az önteremtés - önmagunk megújítása és megváltása az egoizmus meghaladása által. Arról a folyamatról van szó, amelyben minden jó és rossz élményünket valami magasabb szintű tapasztalattá transzformáljuk, és így a személyiségfejlődésünk szolgálatába állítjuk. ("Légy olyan, hogy minden megérintsen." - William James)

"[Otto] Rank nem a művészt mint olyat dicsőítette, hanem a kreatív egyént, akinek önkifejezése nagymértékben függ az őt körülvevő kulturális körülményektől is... Rank tulajdonképpen azt mondta, hogy az alkotóművész még mindig egyfajta menedéket keres a művészetben, pedig jobb lenne lemondania arról, és visszatérni a valós életbe. Ha ezt sikerül megtennie, pontosan az a fajta új ember lesz belőle, akit a pszichoanalízis létre kívánt hozni."

(Reuben Fine: A History of Psychoanalysis, 271.)

Ha a Négyesek ihletett pillanatukban cselekszenek, amikor nem az érzéseké a főszerep, paradox módon egyszerre teremtik meg és fedezik fel önmagukat abban, amit létrehoznak. Identitászavaraik kezdenek megoldódni. A Négyeseknek nem a szüleik "mondják meg", hogy kik ők, hanem abból tudják meg, amit felfedeznek saját kreativitásukban és napról napra, pillanatról pillanatra élt életük gazdagságában. Ez az oka annak, hogy a legegészségesebb Négyesek nem pusztán művészek, ahogy Rank mondja, hanem alkotó, az életet megszépítő egyéniségek - akik akár művészek is lehetnek.

A Négyesek ezen a szinten teljesen elfogadják az életet: igazi kapcsolatba kerülnek autentikus énjükkel és a világgal. Már nem korlátozzák magukat abban, hogy milyen élményeket szabad átélniük, és megtanulnak igent mondani az életre. Ahogy mind többet engednek magukhoz az életben rejlő lehetőségekből, minden pillanatban újonnan tapasztalják meg önmagukat - és fokozatosan kibontakozik valódi identitásuk, de ennek a folyamatnak soha nincs vége. Az én állandó megújításának képessége a kreativitás legmagasabb szintű formája, egyfajta "lélekteremtés", amihez magasabb szintű integráció szükséges, mint, mondjuk, egy festmény elkészítéséhez, egy könyv megírásához vagy a tánchoz. Ez az az állapot, amit a többi személyiségtípus is eltanulhatna az egészséges Négyesektől, és amelynek elérésére a Négyesek szüntelenül törekszenek.

2. szint: A tudatos intuitív

Még a viszonylag egészséges Négyesek sem mindig élnek ilyen magas tudati szinten. Ha ihletett, alkotó pillanataikban egy kicsit visszahúzódnak, hogy eltűnődjenek azon, ami éppen történik velük, vagy hogy élvezzék saját kreativitásukat, elvész az önfeledtség, ami az ihlet fenntartásához szükséges. Az ihletett kreativitás csak magával az alkotás folyamatával tartható fenn, ha az ember képes szüntelenül túllépni azon, hogy önmagával foglalkozzon. Önmagunk folyamatos megújítása szükséges hozzá minden pillanatban. A személyiség tulajdonképpen nem is annyira tárgyhoz, mint inkább folyamathoz hasonlítható. A Négyesek ennek ellenére attól kezdenek félni, hogy állandóan változó érzéseik és benyomásaik között elveszítik önmagukat. Identitásuk nem lokalizálható, ezért önelemző módon viszonyulnak az élményeikhez ahelyett, hogy szabad folyást engednének nekik. Tehát ha megpróbálnak megragadni valami konkrét identitást, azzal odafigyelnek magukra, és így elveszítik inspirációjuk spontaneitását. A Négyesekből tehát tudatos önmegfigyelők lesznek.

Amint már az áttekintésben is láthattuk, a Négyeseknek az az egyik alapvető motivációjuk, hogy megértsék, kik is ők valójában, mert szüleik nem tükrözték úgy őket, hogy ők azt valóságosnak érezték volna. ("Ki vagyok én? Mi az életem értelme?") Hogy kialakíthassák énképüket, vagyis identitásuk alapját, amelyre támaszkodhatnak, a Négyesek nem másokhoz fordulnak, hanem tulajdon belső érzéseikhez és érzelmi reakcióikhoz. Ettől vannak az egészséges Négyeseknek intuitív képességeik és gazdag lelki életük, de ugyanebből komoly problémájuk is adódik. Az emberi psziché valamennyi összetevője közül talán az érzések a legváltozékonyabbak, a legingatagabbak. Azzal, hogy konzisztens identitást próbálnak kialakítani érzéseik világából, a Négyesek - a többi személyiségtípushoz hasonlóan - olyan útra lépnek, amely nem vezeti el őket a céljukhoz. Sőt, amint azt később még látni fogjuk, minél jobban azonosulnak érzéseikkel, annál zavarodottabbá válnak identitásuk kérdésében. Ezen a szinten még a Négyesek képesek bizonyos fokú objektivitással szemlélni érzelmi állapotaikat, és nagyfokú érzelmi kiegyensúlyozottság jellemzi őket. Az 1. szinthez viszonyítva ugyan jelentéktelen a változás, ám jelentős következményei lesznek a Négyesek számára - olyan következményei, amelyek az alacsonyabb fejlődési szintekre vezethetnek. Itt már nem csak éreznek: ők maguk kezdenek az érzéseik lenni.

Érzelmi tudatosságuk egy másik problémát is felvet, ugyanis még az egészséges Négyeseket is kezdi eltávolítani a környezetüktől. Az élet egyfajta színházzá válik számukra, amelyben nézők és szereplők egyszerre, bármi is legyen ennek a következménye. Ez a tudatosság lehetővé teszi ugyan, hogy az egészséges Négyesek az énjük és minden más között érzett távolságot önmaguk körülhatárolására használják fel, hogy világosabban megérthessék önmagukat, de ugyanez egyben megnehezíti számukra azt is, hogy érvényesítsék önmagukat vagy gyakorlati tevékenységet végezzenek. Ráadásul arra is rájönnek, hogy nincs hová rejtőzniük. A Négyesek kénytelenek szembenézni a nyugtalanító tényekkel (önmagukkal, másokkal vagy az élettel kapcsolatban), mivel tudatosságuk egyformán érzékennyé teszi őket mások érzéseire és a saját tudattalan impulzusaikra. Az egészséges Négyesek azonban nem félnek attól, amit az érzelmeik közölnek velük - még akkor sem, ha azok az érzelmek fájdalmasak és zavarba ejtőek.

A Négyesek intuitív voltuk miatt nemcsak önmagukra, hanem másokra is érzékenyek. Intuíciójuk révén a Négyesek képesek mások gondolatainak, érzéseinek és látásmódjának a megértésére. Az intuíció nem holmi haszontalan, mutatványosbódéba illő telepátia, hanem a valóságészlelés olyan eszköze, amely a tudattalant használja. Olyan, mintha palackba zárt üzenetet kapnánk, amely tudatunk partjára sodródott.

Az intuíció pszichológiai alapja a saját személyünkkel kapcsolatos tudás. A Négyesek tudattalanjuk segítségével lesznek tudatában önmaguknak, a világnak és a többi embernek. Meg akarják figyelni, hogyan hatnak rájuk a saját élményeik, és így szeretnék felfedezni saját dimenzióikat. (Vagy ugyanez költőibben: "Megfigyelem a visszhangot, melyet a lelkemet érintő dolgok keltenek." - Stendhal)

A Négyesek Jung tipológiájában az introvertált intuitív típusnak felelnek meg:

"Az introvertált természetű intuíció a belső tárgyakra irányul, ahogyan joggal nevezhetnénk a tudattalan elemeit. ...

Ha már külső tárgyaktól is kap indítást az introvertált intuíció, akkor sem időz a külső lehetőségeknél, hanem a kívülről kiváltott belső hatással törődik. ...

Ily módon az introvertált intuíció körülbelül ugyanolyan világosan észleli a tudat összes háttérfolyamatát, miként az extravertált érzékelés a külső tárgyakat. Ennek folytán a tudattalan képek az intuíció számára a dolgok és tárgyak méltóságára emelkednek."

(C. G. Jung, A lélektani típusok, 122-123. Ford.: Bodrog Miklós.)

Lévén, hogy tudatos életük leggazdagabb része kívül esik az irányításukon, még az egészséges Négyesek is tisztában vannak azzal, hogy nem teljesen urai önmaguknak. Intuícióik úgy jönnek és mennek, mint szándékosan meg nem idézhető kísértetek. Ráadásul ezek az intuíciók még nyugtalanítóak is lehetnek, hiszen olyan érzések jelenlétére ébreszthetik rá a Négyeseket, amelyeket esetleg nehéz megmagyarázni vagy feloldani. Intuícióikat emellett nehéz racionálisan kifejezniük - éppen mert az intuíciók irracionálisak és tudattalan gyökereik vannak. Akárhogy is, intuícióik révén tudatosul bennük az önmagukkal és a világgal kapcsolatos pozitív és negatív érzéseik végtelen folyamata. Emiatt a Négyeseknek sok időre van szükségük, hogy azonosítsák és megértsék intuícióikat, és nagy bátorságra, hogy elfogadják, amit az intuícióik mondanak.

3. szint: A feltárulkozó egyéniség

Az egészséges Négyeseknek ki kell fejezniük az érzéseiket, mert így tudhatják meg, mit súgnak intuícióik önmagukról. Valamennyi személyiségtípus közül ők a legszemélyesebbek, mert közvetlen és hiteles módon tárulkoznak fel mások előtt. Nem öltenek álarcot, hogy elrejtsék kétségeiket és gyengeségeiket és nem csapják be önmagukat érzéseikkel és késztetéseikkel kapcsolatban, bármennyire illetlenek vagy előnytelenek is azok rájuk nézve. Az egészséges Négyesek készségesen feltárják hibáikat és abszurditásaikat mások előtt, mivel úgy érzik, hogy ezek a dolgok nem csupán véletlenszerűen tartoznak hozzájuk, hanem személyes igazságukat tükrözik. Nem volna tisztességes úgy tárni mások elé, hogy nem a teljes képet mutatják - a jó mellett a rosszat is, a bizonyosságok mellett a kétségeket is. Van ebben valami végtelenül emberi: érzéseik eredendően őszinték és mélyek, ők tényleg engedik magukat megérinteni, még ha fáj is, mert ezt követeli a hitelesség.

Az egészséges Négyesek számára nagyon fontos, hogy hűek legyenek magukhoz, saját egyéniségükhöz még akkor is, ha ezzel magukra vonhatják azok rosszallását, akik a hagyományokat vagy szokásokat előbbre valónak tartják az önmegvalósításnál. Az egészséges Négyesek érzelmi őszintesége taszíthat vagy néha kínosan érinthet másokat, akik esetleg úgy érzik, hogy jobb lenne, ha a Négyesek nem volnának ennyire nyíltan őszinték önmagukat illetően. De az egészséges Négyesek éppen emberi mivoltukban állítanak példát a társadalom elé, azt mutatják meg, hogy mindenki értékes, mert egyéniség.

Az egészséges Négyesek ezért nemcsak arra vágynak, hogy ők legyenek hűek önmagukhoz: azt szeretnék, ha mindenki hű lenne önmagához.("Mindenek fölött / légy hű önmagadhoz: így, mint napra éj / következik, hogy ál máshoz se léssz." - Hamlet, I, III, 78-80. Ford.: Arany János.) Tiszteletben tartják mások egyéniségét, odafigyelnek az érzéseikre, tapintatosak és figyelmesek a magánéletükkel és a szükségleteikkel kapcsolatban. A Négyesek örülnek, ha mások is megtalálják az életben a saját útjukat, nem próbálják irányítani őket - egyebek közt ezért lesznek belőlük jó szülők, barátok, ezért tudnak jól hallgatni és ezért jó terapeuták. Nekik a másik ember valóban "másik", nem önmaguk függvénye és nem a vágyaik kielégítésére szolgáló tárgy.

Az egészséges Négyesek készen állnak arra, hogy mások fájdalmai vagy érzelmei megérintsék őket, és a többi ember feltárulkozása hatására sem billenek ki egykönnyen az egyensúlyukból. Mivel nagyon sokat foglalkoznak saját érzelmeik feltérképezésével, együttérzően és támogatóan tudnak végighallgatni másokat. Kevés olyan tudatállapot van, amit az egészséges Négyesek ne éltek volna át, ezért sokat segíthetnek másoknak olyan nehezen emészthető igazságok elfogadásában, amelyek másként elviselhetetlen terhet jelentenének számukra. A többi ember úgy érzi, hogy nyugodt, biztonságos és megalapozott érzelmi erő árad belőlük.

Mivel az egészséges Négyesek a valóság talaján állnak és érdeklődnek a másokkal való érintkezés iránt, megfigyeléseik igen pontosak lehetnek és nagyon ékesszólóan fejezhetik ki önmagukat. Ha alkotói tehetséggel vannak megáldva, műveik mélyen megrendítőek lehetnek. Azáltal, hogy mélyre merülnek saját tudattalanjukba, és az ott talált igazságokkal birkóznak, a Négyesek olyan műalkotásokat hoznak létre, amelyekben mások ráismernek saját kimondatlan érzéseikre és benyomásaikra.

A Négyesek ezen a szinten nagyon pontosan tisztában vannak önmagukkal mint egyénnel: élesen érzik egyedi másságukat, éppen úgy, ahogy a többi létező másságát is érzik. Nem magányosak, de tisztában vannak azzal, hogy egyedül vannak az életben, mint minden különálló tudat. Ebből a szempontból a Négyesek nem csupán individualisták, de egzisztencialisták is, akik tisztában vannak vele, hogy egyénként léteznek.

Igaz, hogy ezek komoly dolgok, de azért az egészséges Négyesek sem vesznek mindent komolyan. Remek humorérzékük van, hiszen az élet nagy kérdéseinek fényében jól látják az emberi viselkedés számos mozzanatának szembeötlő abszurditását. Az egészséges Négyesek egyfajta kettős látással rendelkeznek az emberi természet tekintetében: az emberekben - és különösen saját magukban - egyszerre látják az angyalt és az ördögöt, a hitványságot és a nemességet. Az ilyen ellentétek ironikus egymás mellé helyezése nem csupán mulatságos, de mélyen megindító is. Az emberi lét képtelenségei láttán az egészséges Négyesek csak vidáman megrázzák a fejüket - de ezeket a képtelenségeket éppen saját magukban látják a legtisztábban.

4. szint: A gazdag képzeletű esztéta

Az átlagos Négyesek attól félnek, hogy nem lesznek képesek fenntartani az érzelmek, benyomások és inspirációk szakadatlan áramlását, ami pedig identitásuk alapját képezi. Azt hiszik, hogy nem fogják tudni fenntartani a kreativitásukat, és mélyebb szinten a saját énérzésüket sem, ha nem érzik intenzívebben és egyenletesebben ezeket az érzéseket. Emiatt a Négyesek elkezdik a képzeletüket használni érzéseik felkavarására, és elkezdenek megkapaszkodni bizonyos hangulatokban, amelyek énérzésük szerint jól kifejezik őket. Ez ugyan termékenyebbé teheti fantáziájukat, és önmagában viszonylag ártalmatlan is, ám jelentős elmozdulást jelent az élettel való kapcsolattartástól az önmagukban való elmélyülés ingoványa felé.

Az átlagos Négyesek is alkotni akarnak, ám kreativitásuk kicsit önreflexív, és így már kevésbé egyetemes. Azt mondhatjuk, hogy ha az egészséges Négyesek művészek, akkor az átlagos Négyesek művésznek tekintik magukat. A 4. szinten sokféleképpen próbálják meg kifejezni önmagukat, ám az ilyen önkifejezés már nem annyira spontán és nem is annyira egységes. Mivel erejük jelentős részét arra fordítják, hogy olyan hangulatokat teremtsenek, amelyekből reményeik szerint ihletet fognak meríteni, a munkájuk rendszertelenné válik. Alkotásaik legnagyobb része már csak a képzeletük birodalmában létezik.

Természetesen nem minden átlagos Négyes művész, és nyilvánvalóan nem minden Négyes művész. Mivel azonban érzéseik feltárása továbbra is alapvető fontosságú érzelmi egészségük megőrzéséhez, az átlagos Négyesek az általuk folytatott valamennyi művészi tevékenységet rendkívül nagyra értékelik, mert a szépség és a művészet helyettesíteni tudja őket, személyiségüket így egyfajta közvetítő keresztül tudják kifejezni a világnak.

Ha hivatásos művészek, akkor bizonyára felfedezték már, melyik művészeti ág felel meg a legjobban a tehetségüknek, és ki is kellett tanulniuk a szakma fogásait, hogy megfelelően fejezhessék ki magukat. Ha viszont a Négyesek nem hivatásos művészek, illetve ha hivatásuk nem enged semmiféle művészi lehetőséget önkifejezési vágyuk kielégítésére, akkor munkájukat általában csupán a létfenntartás eszközének tekintik, de valódi érdeklődésük egészen másra irányul - a szépségre és az esztétikus önkifejezés valamely formájára. Ha teljesülne egy kívánságuk, a nem művész átlagos Négyesek túlnyomó többsége festő, énekes, balett-táncos, költő, regényíró, szobrász, filmes, formatervező vagy valamilyen más művész szeretne lenni.

Ha nem tudnak műalkotásokat létrehozni, az átlagos Négyesek a környezetüket próbálják széppé varázsolni, például ízlésesen rendezik be a lakásukat, műtárgyakat gyűjtenek vagy jól öltözködnek. A Négyeseket igen erősen vonzza a szépség, emberekben és tárgyakban egyaránt, mivel az esztétikus dolgok serkentőleg hatnak az érzelmeikre és megerősítik énérzésüket. Emellett az esztétikus tárgyak azt a teljességet és tökéletességet jelképezik, amelyet a Négyesek szeretnének megtalálni önmagukban. Érzik, hogy valami hiányzik a személyiségükből, és ezt a belső veszteséget a szépség érzelmeikre hatásának fokozásával próbálják pótolni. Romantikus lelkek, akik a szépséget eszményítik.

Az esztétikus környezet megteremtésének van egy másik fontos funkciója is: segíti az átlagos Négyeseket abban, hogy megkapaszkodjanak bizonyos, énérzésüket erősítő érzésekben és hangulatokban. Fontossá válik számukra az atmoszféra; rejtélyes, romantikus légkörben érzik a legotthonosabban magukat. Bizonyos zenedarabok, világítás, színösszeállítások, erős érzelmi töltést hordozó konkrét tárgyak támogatják azokat a hangulatokat, amelyeket a Négyesek szeretnének fenntartani. Az identitás közvetlen kifejezésére szolgál az öltözködés is, különösen ha valamiféleképpen "ízlésesen különböző". Az átlagos Négyesek otthonában és ruhatárában kevés olyasmit találunk, ami csak úgy odakerült. Minden arra szolgál, hogy támogassa a Négyes érzéseit, és csendben tudassa a világgal: "Ez vagyok én."

Mivel azonban az átlagos Négyesek a képzeletüket használják érzelmeik felerősítésére, a figyelmük mind jobban elfordul a világtól, és fantáziáikban elkezdik átalakítani a valóságot. Arra vágynak, hogy nagy szenvedélyeik, lírai vágyakozások és viharos ragadják magukkal őket, mert ezek lelkesedést keltenek bennük, és így életben tartják énérzésüket. Romantikus képzelgéseik tárgya sok minden lehet: a természet, az Isten, saját maguk, az idealizált másik, vagy ezek tetszés szerinti kombinációja, kereshetnek jeleket vagy rejtett jelentéseket, és általában csodálattal tölti el őket a halál és minden dolgok elmúlása. Mivel azonban az átlagos Négyesek annyira gyakran használják képzeletüket, az rendkívül erőssé és csábítóvá válik, és a megnyugvás és kielégülés állandó forrása lesz.

A négyesek emellett nagyon erősen vonzódnak azokhoz, akik ingerlik érzéseiket és szépérzéküket. Csakhogy képzeletükben az emberhez is úgy viszonyulnak, mintha azok esztétikus, műalkotásként szemlélhető tárgyak lennének, nem pedig saját jogukon létező személyek. A négyesek igen könnyen kezdenek rajongani másokért, képzeletükben hosszú beszélgetéseket folytatnak a szerelmeikkel, barátaikkal. A szerelem és a vágyakozás, az udvarlás és a románc, a szexuális gyönyörben való egyesülés és a szeretett személytől való elválás keserű fájdalmának jeleneteit játsszák le magukban.

Ettől a szinttől kezdve a Négyesek mély és tartós kapcsolatra vágynak valakivel, aki elismeri őket olyannak, amilyenek. Azt akarják, hogy valaki úgy lássa őket és tegye érvényessé az identitásukat, ahogy a szüleik érzéseik szerint nem tették, ezért szüntelenül a szerelmet kutatják. A Négyesek hosszú időt töltenek azzal, hogy felidézik magukban futó találkozásaikat az ismerőseikkel vagy akár a zsúfolt utcán váltott gyors pillantást egy ismeretlennel, eltöprengenek a találkozások lehetséges jelentésén és azon, hogy talán a másik lehet az a különleges személy, aki képes lesz megérteni és elfogadni őket. A Négyesek ezen a szinten szívesen tekinti magát "magányos farkasnak", holott valójában szüntelenül arra várnak, hogy hátha sikerül kapcsolatba kerülni azzal, aki éppen megérintette az érzelmeiket és a szépérzéküket.

Sajnálatos módon azonban kapcsolataik nagyobb része szinte kizárólag a képzeletükben létezik, és a másik nem is tud a rá irányuló figyelemről vagy az általa felszított érzelmek lángolásáról. Képzeletük segítségével az átlagos Négyesek felfokozzák kapcsolataik érzelmi hatását, és úgy teszik őket végtelenül izgalmassá, hogy közben nem kell tartaniuk a feltárulkozás és az elutasítás problémáitól. Az emberekhez való hozzáállásnak ez a fajtája természetesen számos nehézséget hordoz, amelyek közt előkelő helyen szerepel az a tény, hogy a többiekről elkerülhetetlenül ki fog derülni: egészen mások, mint amilyennek a Négyesek képzelték őket.

A gazdag képzelőerővel önmagában nincsen semmi baj,ám ha az érzelmek fantáziaműködés útján való felfokozása alapvető szükségletté válik, az addigi egyensúly felborul, mivel az átlagos Négyesek többé nem a valósággal tartanak kapcsolatot, hanem a fantáziáikkal. Az egészséges Négyesek intuíciója korlátlan képzeleti tevékenységgé degradálódott, amelyre azért van szükségük, hogy kárpótolják magukat a valóságban át nem élt élményekért.

5. szint: A magába mélyülő romantikus

Ahogy az átlagos Négyeseket mind jobban elfoglalják a hangulataik és az önmagukról és másokról szőtt romantikus fantáziáik, kezd kialakulni bennük az a vélekedés, hogy ha túl sokat érintkeznek a világgal és különösen a többi emberrel, akkor szétesik a törékeny énkép, amelynek a létrehozásán dolgoznak. Egyre nehezebben engednek közel magukhoz bárkit, mert félnek, hogy a többi ember megszégyenítené őket, vagy rámutatna, hogy milyen sok tekintetben különbözőek a saját képzeletükben felépített énképtől. Például nagy művésznek tarthatják magukat, holott nem töltenek különösebben sok időt alkotással vagy kétségeik vannak műveik értékét illetően. A képzeletükben azonban minden lehetséges, és az átlagos Négyesek csak az énképüket támogató emberekkel és helyzetekkel akarják körülvenni magukat.

Ebben a fázisban az átlagos Négyesek tartózkodóak, félénkek és rendkívül visszahúzódóak - melankolikus, kínosan feszengő kívülállók. Szeretnék megértetni a többiekkel, milyennek is gondolják magukat valójában, de félnek a megaláztatástól és a gúnytól. Félelmük nem is teljesen alaptalan, hiszen a Négyesek ekkorra valószínűleg már felvettek valami olyan szerepet, amelynek nem sok köze van a valós hátterükhöz vagy az élményeikhez (például ha egy poros amerikai kisvárosból származó ember angolos kiejtéssel kezd beszélni, mert attól kifinomultabbnak érzi magát.) A Négyesek már elkezdték elutasítani önmagukat, de ahelyett, hogy a Hármasokhoz hasonlóan egy idealizált énképpel próbálnának hatást gyakorolni másokra, önbizalomhiányuk miatt legközelebbi bizalmasaik kivételével mindenki elől elrejtik én-ideáljukat - valódi gondolataik és érzéseik java részével együtt. Elzárkózásukat azzal racionalizálják, hogy másokra úgy kezdenek tekinteni, mint akik képtelenek lennének érzékelni érzéseik apró finomságait. ("Minek gyöngyöt szórni a disznók elé?")

Inkább több embert kerülnek el, csak ne kelljen kockáztatniuk a saját magukról szóló bármiféle közléssel járó érzelmi problémákat. Ehelyett inkább a rokonléleknek tartott emberek társaságát keresik, és elfordulnak azoktól, akik nem rendelkeznek hozzájuk hasonló érzékenységgel. Amikor aztán találnak valakit, akiről úgy érzik, hogy megérti őket, a Négyesek hosszú, gyakran éjszakába nyúló beszélgetésekben öntik ki a szívüket. Végre nincsenek egyedül, jött valaki, aki megosztja velük a világukat.

Az a rajongás és izgalom, amit a Négyesek e találkozások során átélnek, jól jelzi, mennyire vágynak a megértésre, sőt, arra, hogy valaki megmentse őket. Azt szeretnék, hogy legyen valaki az életükben, aki enyhíti a magányukat és főleg betölti a jó szülő szerepét, aki után a Négyesek titokban sóvárognak. Ám ha továbbra is megmentőjük figyelmére pályáznak, akkor az átlagos Négyeseknek gondoskodniuk kell, hogy mindig legyenek problémáik, és nehogy túlságosan jól kezdjenek működni. Bár általában magányos farkasnak tekintik magukat, valójában állandó lelki karbantartásra szorulnak. Az átlagos Négyesek azon kezdik lemérni, mennyit jelentenek másoknak, hogy azok mennyire hajlandóak eltűrni érzelmi hullámzásukat és hatalmas igényeiket. Gyakran nehezen elviselhetőek, játsszák a megközelíthetetlent, de azért odáig sosem mennek el, hogy elüldözzék a másikat vagy legalábbis ezt remélik.

Akárhogy is, az átlagos Négyesek csak olyan embereket engednek közel magukhoz, akik hajlandóak támogatni illékony énképüket. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a többiek tartsák tiszteletben érzéseik finomságát, a hangulati viharaikkal és érzelmi állhatatlanságukkal elérhetik, hogy a többiek "lábujjhegyen járjanak" körülöttük, nehogy felborítsák törékeny egyensúlyukat. Vitathatatlan, hogy az átlagos Négyesek valóan megélik az érzelmi zűrzavart és az identitásukkal kapcsolatos kételyeket, de sérülékenységüket ki is használják, hogy magukra vonják a figyelmet és irányítsák a többi embert. Megkövetelik, hogy a környezetükben élők eltűrjék gyarlóságaikat és modorosságaikat, ugyanakkor ők többnyire rendkívül türelmetlenek mások szokásaival szemben.

Kevés ember hajlandó sok időt tölteni egy átlagos Négyessel, mivel viszonyaik gyakran nem állnak másból, mint a Négyes érzéseit és problémáit taglaló hosszú beszélgetésekből. Míg az egészséges Négyesek társasága mindenkire serkentőleg hat, mivel ők odafigyelnek másokra és érdeklődnek a világ iránt, az átlagos Négyeseket semmi sem érdekli, aminek nincs közvetlen kihatása érzéseikre vagy identitásuk keresésére. Igazából nem is kíváncsiak mások élményeire, hacsak nincsenek közvetlen összefüggésben valamivel, amin éppen ők is töprengenek. De érthető is, hogy miért van ez így. A Négyeseket lassan kimerítik az önmagukkal kapcsolatos kétségek és az igaziként megélhető énkép utáni frusztráló kutatás. Úgy érzik, egyszerűen nincs elegendő érzelmi erőtartalékuk ahhoz, hogy még mások problémáival is foglalkozzanak.

Mindazonáltal a Négyesek még mindig elég tudatosak ahhoz, hogy felismerjék a képzeletükben élő idealizált én és az életük valósága közti eltéréseket. Ez azonban csak fokozza bennük a zűrzavart, és oda vezet, hogy még kevésbé lesznek biztosak önmagukban. Nehezükre esik emberekkel megismerkedni, társalogni vagy együtt dolgozni valakivel. Az átlagos Négyesek a legtöbb ember társaságában társadalmilag alkalmatlannak, feszélyezettnek érzik magukat, nem mintha nem szeretnék az embereket - éppen ellenkezőleg, amint azt már láttuk, nagyon is vágynak a bensőséges, mély kapcsolatokra -, hanem mert annyira figyelik magukat, hogy képtelenek jól működni.

Természetes, hogy társadalmi kötelezettségeiket és mások igényeit is kezdik terhesnek érezni. A Négyesek tehát nem törik magukat, hogy találkozzanak másokkal, hanem titokban arra vágynak, hogy mások keressék meg őket. A hallgatag tartózkodás aurájával veszik körül magukat abban a reményben, hogy valaki felfigyel rájuk, és veszi a fáradtságot, hogy közeledjen hozzájuk. Mások talán titokzatosnak vagy mélynek gondolják őket, pedig a Négyesek ebben az állapotban csupán egyre fokozódó érzelmi sérülékenységüket próbálják a rejtélyes egzotikum füstfüggönyével eltakarni. Ha valaki megbántotta az érzéseiket, és a Négyesek visszavonultak, hogy a sebeiket nyalogassák, akkor ezzel a visszavonulással az önmaguknak megengedett lehető legagresszívabb cselekedetet követik el: megtagadják a jelenlétüket a másiktól; azt viszont rendkívül bosszantónak találják, ha az illető észre sem veszi, hogy büntetik.

Problémáik jelentős része abból ered, hogy az átlagos Négyesek mindent személyes kérdésként fognak fel. Élményeik csak úgy nyerhetnek jelentést számukra, ha belsővé teszik őket, tehát ha az érzéseiket meg tudják élni. Ám ha az átlagos Négyesek mindent belsővé tesznek, sérülékennyé és zavaróan feszélyezetté - "hiperérzékennyé" - válhatnak. Egy taxisofőr udvariatlan válasza például az egész napjukat elronthatja, egy barátjuk találóan bíráló megjegyzésén pedig hónapokig rágódhatnak. Ha valaki csipkelődik velük vagy megpiszkálja védekezőmechanizmusaikat, a Négyesek úgy érzik, vérig sértették őket, és nem tudják, hogyan reagáljanak. ("Ezt meg vajon hogy értette?") A Négyesek sok esetben már a dicséretekben is bírálatot vélnek felfedezni. Ha például egy barátjuk gratulál nekik, hogy milyen szépen lefogytak, órákat tölthetnek duzzogva amiatt, hogy a barát valójában arra tett megjegyzést, milyen kövérek voltak azelőtt. Egyszerűen képtelenek arra, hogy könnyedek vagy mesterkéletlenek legyenek, mivel egyre fokozódó magukba mélyedésük ezt teljesen lehetetlenné teszi.

Lévén, hogy valamennyi élményüket belsővé teszik, úgy érzik, mintha minden mindennel összefüggne. Minden egyes új élmény hat rájuk, összefüggésekbe ágyazódva többletjelentésekre tesz szert, míg végül minden túlterheltté válik a sok személyes asszociációtól. Amikor a Négyesek egészségesek, az érzelmileg színezett összefüggéseknek ez a gazdagsága táplálja a kreativitásukat, mert a belsővé tett felfokozott élményekből ihletet tudnak meríteni. A magukba mélyedés azonban azzal a különös eredménnyel jár, hogy az átlagos Négyesek kezdik elveszíteni a kapcsolatot az érzelmeikkel. Zavarosnak, amorfnak érzik magukat, mintha semmi állandó, biztos alapot nem találnának magukban.

Az állandó magukba mélyedéstől azonban nemhogy nem lesz könnyebb rendezni az érzéseiket, de még fokozódik is bennük az alkalmatlanság érzése. Kételkedni kezdenek abban, hogy képesek fenntartani a kapcsolatukat a környezetükkel vagy megvédeni önmagukat, mivel annyira sérülékenynek és viharvertnek érzik magukat. Nagyon is jól tudják, hogy nem képesek olyan könnyen beilleszkedni a környezetükbe, mint másoknál látják, ezért irigykedni, sőt, titokban haragudni kezdenek a többi emberre. A "Miért érzem így magam?" gondolatát csak egy kis lépés választja el a "Mi a baj velem?" kérdésétől. Megronthatják őket a kétségek, és feltámadnak bennük az önbecsülésükkel és a másokkal szembeni ellenségességükkel kapcsolatos problémák.

Míg az egészséges Négyesek egyedül is nagyon jól megvannak, az átlagos Négyesek gyakran érzik magányosnak magukat. Úgy gondolják, hogy a többi ember a legjobb esetben is csak eltűri őket (és csak ritkán kedveli őket igazán), és hogyha kapcsolataikban bármilyen probléma adódik, akkor a másik el fogja őket lökni magától, és ez beigazolná az önmagukkal kapcsolatos legszörnyűbb félelmeiket. A társas helyzetük megítélésében lehet, hogy igazuk van és lehet, hogy tévednek, de az átlagos Négyesek kevés esélyt adnak maguknak arra, hogy ezt kiderítsék.

Ez az életmód senkit sem elégíthet ki, még a Négyeseket sem. Problémáik megoldása érdekében elkezdenek bezárkózni: úgy érzik, szólítja őket valami belül - maguk sem tudják pontosan, mi -, és a környezetüktől való elfordulásra hívja őket. Kicsit ahhoz hasonló ez a helyzet, mintha megsebesültek volna, és most elvéreznének. Úgy érzik, hogy életük folytatásához előbb elsősegélyre van szükségük. Rendbe kell hozni a belső zavarokat, mielőtt bármi másra is odafigyelhetnének.

Sokat töprengenek önmagukon. Mivel pedig érzelmileg nagyon sérülékenyek a valós vagy vélt lekicsinyléssel szemben, roppant változékonnyá válik a hangulatuk. A hangulat lesz az előfeltétele bármiféle cselekvésnek, ugyanis az átlagos Négyesek állandóan befelé figyelnek és az érzéseiket tanulmányozzák, hogy mielőtt megtennének valamit, lássák, mit is éreznek a dologgal kapcsolatban. Addig nem írják meg a leveleiket, nem mennek le bevásárolni vagy nem keresnek állást, amíg nem kerülnek a megfelelő hangulatba. Ám soha nem tudhatják, mikor következik be az a megfelelő hangulat, ezért vagy nem végzik el a teendőiket, vagy belső ellenállással küzdve végzik el őket, és így semmi örömük nincs bennük.

Ez még nem is volna olyan nagy baj a Négyesek számára, ha a hangulataik többsége nem volna kellemetlen. A hiányosságaikon rágódnak vagy magukban fortyognak az énképüket ért sérelmeken, amelyeket az őket körülvevő "durva és érzéketlen" emberek okoztak. Órákat vagy akár napokat tölthetnek régi beszélgetések felelevenítésével, régi lelki fájdalmaik újraélésével vagy azzal, hogy elképzelik, mennyiféle módon fognak bosszút állni mindazokon, akik frusztrálták őket. A Négyesek egyre inkább elfecsérlik napjaikat a fantáziálással ahelyett, hogy építő jellegű lépésekkel segítenének önmagukon.

6. szint: Az önmagát dédelgető "kivétel"

Minél tartósabban mélyednek el önmagukban, a Négyesek akaratlanul is annál több gyakorlati és érzelmi nehézséget teremtenek önmaguk számára. Társas és szakmai képességeik fejlődése megakadt, és az állandó kétségek aláaknázták az önbecsülésüket is. Egyszóval tehát az átlagos Négyesek különbözőnek érzik magukat a többi embertől, mivel azzal, hogy a képzelgéseik kedvéért visszahúzódtak a világtól, valóban különbözővé is váltak tőlük. Különbözőségük okán pedig úgy érzik, hogy olyan szükségleteik vannak, amelyeket szokatlan módon lehet csak kielégíteni. Tehát úgy próbálják kárpótolni önmagukat azért, amiben érzésük szerint hiányt szenvednek, hogy mindent megadnak a vágyaiknak. Úgy gondolják, hogy ők a kivételek a szabály alól, rájuk nem érvényesek a másokkal szemben támasztott elvárások, bármit megtehetnek, hogy "önmaguk legyenek". Ennek eredményeként teljesen fegyelmezetlenné válnak, s elmerülnek mindazon érzelmi és materiális élvezetekben, amelyeket megengedhetnek maguknak.

A Négyesek mindig arra törekedtek, hogy konkrét, egységes énképet hozzanak létre, de a 6. szinten ez a kép, már annyira beszűkült, hogy a Négyesek lényegében sarokba szorították magukat. Lévén, hogy főként azzal definiálták magukat, hogy mi minden nem vonatkozik rájuk és mi mindent nem szeretnek, a rendes emberi élethez hozzátartozó mindennapos dolgok nagy részét is elutasítják. Lehetséges például, hogy képtelenek megmaradni egy munkahelyen, vagy nem is hajlandók állást keresni, nem főznek és nem takarítanak magukra, vagy kivonják magukat minden társas és közösségi tevékenység alól. Az identitásukkal kapcsolatos kétségeik ellen úgy védekeznek, hogy megvetik a "csőcseléket", az arctalan tömeget, amelynek ők ugyan soha nem lesznek részei. Esztétikai eszközük fegyverré válik, olyan eszközzé, amellyel sértegethetik és elutasíthatják azokat, akik nem tudják értékelni, amit a Négyes igen.

Ugyanakkor azonban a Négyesek bár megvetik a szürke tömeg életét, tele vannak irigységgel és haraggal. Azt mondogatják magukban, hogy semmiféle közösségre nem vágynak mások szánalmas kis életével, de valahol mélyen a Négyesekre jellemző tudatosság egyre világosabbá teszi számukra, hogy ki is az, akinek az élete szánalmassá vált. Látják mások egyszerű boldogságát "közönséges" munkájukban, házasságukban vagy barátságaikban, és ráébrednek, milyen rettenetesen boldogtalanok ők valójában. A 6. szinten álló Négyesek a többi embert sekélyesnek tartják, akiben nincs meg az az igazi mélység, amit saját jellemzőjüknek tartanak, ám ha vidámnak, önfeledtnek és spontánnak látnak másokat, az felér egy arculcsapással. Ha a Négyesek képesek lennének felismerni, hogy "mélységük" már csupán tettetés és illúzió, és hogy magukba mélyedésük megfosztja őket a valódi, tartalmas élet lehetőségétől, akkor talán rátalálhatnának az érzelmi ingoványból kivezető útra. Sajnos azonban sokan vannak köztük olyanok, akik inkább hátat fordítanak a világnak, és megpróbálják kárpótolni magukat mindazért, amit szerintük nem kaptak meg.

Az átlagos Négyesek egykor talán valóban felkelthették azok érdeklődését - sőt, talán együttérzését is -, akik tartózkodásukat és elfogódottságukat megnyerőnek, de legalábbis érdekesnek találták. Másokra talán inkább félénkségük és sérülékenységük gyakorolhatott hatást. Csakhogy mostanra gyökeresen megváltozott a kép. Az önmagukat kényeztető Négyesek azért kerülnek szembe másokkal, mert olyan visszatetszően önfejűek. Nincs semmi társadalmi felelősségérzetük, semmiben sem lehet számítani rájuk, semmiféle kötelezettséget nem vállalnak, ha pedig mások vagy a körülmények mégis rájuk kényszerítenek valamit, akkor ingerültté válnak. Rendívül büszkék arra, hogy a dolgokat a tetszésük szerinti módon és időben - vagy éppen sehogyan sem - teszik meg. ("Azt teszem, amit akarok, és akkor, amikor akarom.")

Mivel különbözőnek érzik magukat a többi embertől, úgy érzik, hogy különlegesek is, tehát nem kell másokhoz hasonló módon élniük, és nem kötelesek a társadalmi élet közönséges konvencióit betartani. Úgy érzik, hogy érzelmi szükségleteik miatt mindent szabad nekik: az idejükkel maguk rendelkeznek, és mindenféle beavatkozás miatt haragszanak. Semmire sem hajlandók, és ez a munkavállalástól kezdve az egészséges önfegyelmezésen át a másokkal való együttműködésig szinte mindenre érvényes, ha úgy gondolják, hogy valami mást kell csinálniuk, aminek révén jobban érzik majd magukat a bőrükben. Csakhogy az átlagos Négyeseket nem erősíti meg, hogy kényeztetik magukat, éppen ellenkezőleg: tovább gyengülnek ettől. Önmaguk kényeztetése eleve nem a valós szükségletek, hanem csak a futóvágyak kielégítését jelenti. Azonban mivel az átlagos Négyesek gyakran csak mások támogatásával tudnak ilyen szabad életet élni, nem akarják, hogy bárki is megtudhassa, mennyire élvetegek valójában, és szemrehányást tehessen nekik ezért.

A tetszés szerinti cselekvés szabadságához ragaszkodva egyre mesterkéltebbé és teljességgel gyakorlatiatlanná válnak, ernyedt lekicsinyléssel viszonyulnak a valósághoz. A hiteles önkifejezést szenvelgés és modorosság váltja fel, a Négyesek némelyike primadonnáskodni kezd. Ha még mindig művészek, akkor művészetük éppen olyan élveteg és önreflexív lesz, mint ők maguk. És mivel elkényeztették magukat, többnyire nem is dolgoznak komolyan vagy tartósan, hanem inkább erotikus álmodozásba és epekedő, felcsigázott képzelgésbe süppednek. Képzeletük ontja a ragyogó verseket, a szívszaggató zeneműveket és a hatalmas regényeket - csak valahogy sohasem jutnak el odáig, hogy leírják őket.

Az átlagos Négyesek ebben az állapotukban még mindig eléggé tisztában vannak magukkal ahhoz, hogy tudják, milyen sok fontos dologról maradnak le az életben, különösen az emberi kapcsolatokról, és ezért elkezdik sajnálni önmagukat. Kicsit hipochonderré is válhatnak, aggódnak magukért, ha már más úgysem aggódik értük. Az önsajnálat a legkevésbé vonzó tulajdonságok egyike, az átlagos Négyesek mégis vég nélkül kéjelegnek benne, mivel a segítségével racionalizálni tudnak bármit, amit akarnak. Az önsajnálat révén úgy érezhetik, hogy az élet tartozik nekik valamivel. Nagy élvezettel töprengenek létük tragikumán anélkül, hogy megpróbálnának változtatni rajta, vagy akár csak nemet mondani önmaguknak.

Az érzelmeikben való dagonyázás elfoglaltságot nyújt az önmagukat dédelgető Négyeseknek, van mivel eltölteniük az időt. Csak az a baj, hogy képzeletbeli élvezeteik soha nem lehetnek kielégítőek, hiszen nem valóságosak. A képzelet ennek ellenére kecsegtető, mert lázasan felfokozott állapotban tartja az érzelmeiket. A képzelgéseik révén tartják életben az énérzésüket, amelyből csak az élet száll el közben.

A Négyesek ezen a szinten, kárpótlásképpen azért, hogy nem vitték semmire, gyakran adják át magukat az érzékiségnek, hogy így tompítsák túlérzékeny énjük növekvő boldogtalanságát. Szexuálisan szabadossá válhatnak, anonim szexuális kalandokba bocsátkozhatnak, hogy így jussanak megkönnyebbüléshez, futó emberi kapcsolatokhoz és izgalmakhoz. Az is lehetséges, hogy teljesen belevesznek szexuális fantáziájukba, s erotikus álmodozásba merülnek ahelyett, hogy tényleges erőfeszítést tennének bármiért. Rendszeresen végezhetnek önkielégítést, ami tulajdonképpen szimbóluma befelé burjánzó, csak önmagukra vonatkozó életformájuknak. Valósággal megszállottjaivá válhatnak azoknak, akikbe képzeletben beleszerettek, és így a fájdalom és a gyönyör, a vágy és a frusztráció, a kegyetlen és túlcsorduló érzések kiapadhatatlan forrásához jutnak. De lehet, hogy elkezdenek rengeteget aludni, vagy kényszeres evővé, kábítószer- és alkoholfüggővé válnak.

Képzeletüktől való függőségük fülledt, émelyítő állapotba juttatta a Négyeseket. Érzelmeik túlságosan buják, mintha ritka orchideák lennének, amelyeket egész életükben melegházban tartottak - az önmagukba mélyedés melegházában. Ebben az állapotban a Négyesek - legalábbis mások megítélése szerint - romlottak. Ők természetesen nem így vélekednek magukról - szerintük csupán a sok nélkülözésért szereznek kárpótlást.

Azt persze nem ismerhetik be, hogy hiányt szenvednek bármiben is, hiszen saját magukat fosztották meg a külvilággal való kapcsolattól. Az a szomorú helyzet, hogy mostanra már teljesen felhagytak önmaguk keresésével, s inkább az élvezeteket választották egy mind elmosódottabb identitás felfedezése helyett.

7. szint: Az elidegenedett depressziós

Ahogy az imént láthattuk, az önmagukat kényeztető Négyesek olyan kiváltságosnak tekintik magukat, aki megteheti, hogy csak az örömöknek éljen. Ez idővel újabb szorongás forrásává válik: attól kezdenek félni, hogy nem lesz lehetőségük valóra váltani reményeiket és álmaikat, különösen az önmegvalósítás reményét. A Négyesek mindig is az önmegvalósításra törekedtek, de ha történik valami, ami miatt érzésük szerint ez az álom elveszett, akkor hirtelen úgy érzik, hogy el vannak vágva saját maguktól. Korábbi cselekedeteik vagy mulasztásaik most visszaütnek, és ők hirtelen önmaguk valamiféle magjába menekülnek vissza, egyrészt mert sokkos állapotban vannak, másrészt hogy nehogy még többet veszítsenek.

Az egészségtelen Négyesek haragszanak magukra azért, amit önmagukkal tettek. Rádöbbennek, hogy elvesztegették a drága időt, elszalasztották a lehetőségeiket, szinte mindenben lemaradtak a többiek mögött: személyes, társadalmi és szakmai életükben egyaránt, és szégyellni kezdik magukat. Irigykednek a többi emberre, hiszen mindenki más boldognak, jól képzettnek és sikeresnek tűnik egy sor olyan területen, ahol a Négyesek ezt nem mondhatják el magukról. Szomorúan kell rájönniük, hogy a magukba mélyedés nem volt jó módszer önmaguk megtalálására. Sőt, mindenük ráment: elvesztegetik az életüket - és ezzel tisztában is vannak. Teljesen össze vannak zavarodva és mardossa őket a kétely. Úgy érzik, kudarcot vallottak: nem értek el semmi említésre méltót, és félő, hogy most már nem is fognak.

Az egészségtelen Négyesek tudattalanul gátolják, hogy bármiféle értelmes vágyaik legyenek, mivel nem akarnak többször csalódni, amiért vágyaik vagy várakozásaik vannak önmagukkal kapcsolatban. Ez az érzelmek hirtelen és teljes zárolásához vezet, mintha csak hirtelen kiszaladt volna belőlük az élet. Lehet, hogy egykor megelégedést találtak az alkotómunkában, vagy reménykedtek sok mindenben, de mindez hirtelen eltűnik belőlük. Pillanatok alatt kimerültté, fásulttá válnak, elidegenednek önmaguktól és másoktól, érzelmi bénultságba süllyednek és alig lesznek képesek működni.

A legkisebb erőfeszítés is elviselhetetlen a számukra: nem tudják rávenni magukat, hogy leüljenek a festőállvány vagy az írógép elé, és megvárják, amíg a kreativitás éltető nedvei ismét keringeni kezdenek bennük, de még a barátaikat felhívni vagy egy moziba elmenni is képtelenek. Az álláskeresés vagy egy pszichoterapeuta felkeresése pedig egyszerűen szóba sem jöhet. Legszívesebben egész nap ágyban maradnának, és gyakran meg is teszik. Akármilyen groteszk, az egészségtelen Négyesek most már ha akarnának, sem tudnának dúskálni az élvezetekben, mivel nem bírják rávenni magukat arra, hogy bármit is csináljanak.

Az egészségtelen Négyesek bármennyire is dühösek magukra, nem merik kifejezni haragjukat, nehogy az csak rontson a dolgokon. Ha valaki másra dühösek - például valamelyik imádottjukra -, amiért nem váltotta be a reményeiket, az egészségtelen Négyesek annyira feldühödhetnek, hogy még csak egy szobában sem tudnak megmaradni korábbi szerelmükkel, nem is olyan régi erotikus megszállottságuk tárgyával. Annyira dühösek lesznek, hogy magukba fojtanak minden reakciót, már ameddig ez lehetséges. (Mások azonban látják, hogy teljesen le vannak sújtva, nagyokat sóhajtanak és a könnyeikkel küszködnek.)

Ezen a szinten a Négyesek gyakran érzik úgy, hogy mindenki cserbenhagyta őket. Dühösek a családjukra, a barátaikra, a világra és önmagukra, s problémáikat mindenki más problémáinál súlyosabbnak, gyakorlatilag leküzdhetetlennek érzik. A Négyesek mindig is szerették különlegesnek tekinteni magukat, de az egészségtelen Négyesek már csak a szenvedésük mértékét tartják különlegesnek: ők mindenki másnál többet szenvednek. (A Négyesek a terápia vagy a gyógyulás során gyakran nagyon elszégyenlik magukat, amikor kiderül, hogy vannak mások is, akik ugyanannyit szenvedtek, mint ők - vagy akár még többet is.) De az, hogy mások is szenvednek, semmit sem változtat azon a helyzeten, hogy az egészségtelen Négyeseknek tényleg nagy a fájdalmuk, és még kifejezni vagy enyhíteni sem tudják sehogy. Haragjukat és bánatukat olyan óriásinak érzik, hogy meg sem próbálják a maguk teljességében megélni őket, ezért a Négyesek minden maradék energiájukat ezeknek az érzéseknek a visszaszorítására használják.

Az egészségtelen Négyesek még most is tisztában vannak önmagukkal, tudnak a depressziójukról, és tudják, hogy nem sok választja el őket a még mélyebb depressziótól. Világos számukra, hogy már csak rendkívüli erőfeszítéssel akadályozhatják meg érzelmi összeomlásukat. Kialvóban van a belső fény, és félnek, hogy soha többé nem éleszthetik fel újra. Úgy tűnik, minden hiábavaló, minden haldoklik.

8. szint: Az érzelmileg elkínzott ember

A levert, önmaguktól és másoktól elidegenedett egészségtelen Négyesek állapota tovább romlik. Attól félnek, hogy depressziójuk és működésképtelenségük miatt a sorsuk megpecsételődött. önmagukkal szemben érzett csalódottságuk emésztő öngyűlöletté fokozódik.

A neurotikus Négyesek lesúlytó megvetéssel fordulnak maguk ellen, és már csak a legrosszabbat látják magukban. Mindenért csepülik magukat: mert hibákat követte el, mert elpazarolták az idejüket és mert méltatlanok mások szeretetére, vagy egyáltalán arra, hogy emberi lénynek nevezzék őket. Egyre jobban hatalmukba kerítik őket a negatív kényszergondolatok, és könyörtelen önvádjuk téveszmés gondolkodásmóddá torzul, amelybe nem hatolhat be egyetlen reménysugár sem.

Kényszerré válik a morbid fantaziálás is. Meg vannak győződve arról, hogy ők az élet számkivetettjei, áldozati bárányok, akiknek szüntelenül szenvedniük kell mindazért, amit a szüleik tettek velük, illetve amit maguk tettek magukkal. Szánalmasnak érzik magukat, úgy gondolják, hogy az emberek jogosan utasítják el őket. Már a létezésük miatt is bűntudatot éreznek: semmit sem adtak a világnak, és az embereknek jobb is lenne, ha ők nem lennének. Öngyűlöletük egy részecskegyorsítóhoz hasonlítható: a szinte semmi jelentőséggel nem bíró eseményeket is félelmetes erővé kovácsolja, hogy aztán szétzúzza velük önbecsülésük kevéske maradékát is.

Az egészségtelen Négyesek nemcsak teljes és kiigazíthatatlan selejtességükről vannak meggyőződve, hanem arról is, hogy mások ugyanolyan megvetéssel tekintenek rájuk, mint ahogy ők nézik saját magukat. A legcsekélyebb mértékű önbizalommal sem rendelkeznek, és okuk sincs reménykedni abban, hogy valaha is képesek lesznek szert tenni valamennyire. Megnyílt bennük a belső sötétség szakadéka, amely fekete lyukként szippantja magába maradék életüket. Lassan már magukon kívül vannak a fájdalomtól, de nem tudják lerázni magukról a kínzó önvádat és a reménytelenséget. Lehet, hogy órákon át gubbasztanak magukban, alig lélegezve, és közben iszonyatosan gyötrődnek. Előfordulhat, hogy sírva fakadnak és csillapíthatatlanul zokognak, hogy aztán visszasüppedjenek a néma és mély belső szenvedésbe.

Sokféleképpen rongálják magukat: ami kevés lehetőségük még maradt, azt tönkreteszik, a mellettük idáig kitartó barátaiknak és támogatóiknak pedig elképesztő vádakat vágnak a fejéhez. Még mindig reménykednek, hogy valaki látja siralmas állapotukat, és megmenti őket, hogy feltűnik a "jó szülő", de ez a remény is egyre halványabb lesz, míg végül az önkínzás újabb forrásává lesz. Ha eddig is fogyasztottak alkoholt vagy kábítószert, ez a szenvedélyük most hirtelen felfokozódik. Fantáziáik, már ha annak lehet őket nevezni, morbiddá válnak, folyton a halál körül forognak.

Ekkor már minden csak újabb kínok forrása lesz a számukra: az egész élet arra emlékezteti őket, mennyire elidegenedtek tőle. Ha egykor művészek voltak, befejezetlen műveik teszik őket csúffá; ha szerelmesek voltak, szerelmi kudarcuk csúfolja ki őket; ha valamikor volt családjuk vagy munkájuk, az ott elszenvedett kudarcaik is csak gúnyolódnak velük.

Az önvád részben sajnos nem is alaptalan. Magukba fordulásuk és élvetegségük miatt a Négyesek valószínűleg rengeteg lehetőséget szalasztottak el, hogy valami hasznosat kezdjenek az életükkel. Bizonyos mértékig tehát valóban felelősség terheli őket a saját szenvedéseikért, és ezt tudják is - ezért fájnak annyira a vádak, amelyekkel magukat illetik. Ahelyett azonban, hogy megbüntetnék magukat és valóban levezekelnék a bűneiket, öngyűlöletükkel csak a még megmaradt belső tartalékaikat pusztítják el. Egyetlen kiút marad: végképp eltörölni kínlódó tudatukat.

9. szint: Az önpusztító

Ha az állapotuk nem javul, elkeseredettségük annyira elmélyül, hogy a neurotikus Négyesek megpróbálják valami módon elpusztítani magukat. Ha elvesztik a reményt, már csak az figyelhető meg rajtuk, hogy milyen formát ölt a kétségbeesésük: megölik magukat vagy közvetett úton, kábítószerrel, alkohollal vagy másként végeznek magukkal.

Más személyiségtípusok számára nehéz megérteni, hogy a neurotikus Négyesek öngyűlöletük miatt úgy érzik, hogy el vannak vágva az élettől. Úgy érzik, hogy a világon minden - minden pozitív, szép és jó, minden, amiért élni érdemes - szemrehányást sugároz feléjük, és nem tudják elviselni a gondolatot, hogy a hátralevő életüket így töltsék el. Tenniük kell valamit, menekülniük kell a kártékony önreflexivitásból, amely összezúzza őket. A neurotikus Négyeseknek lényegében saját maguktól kell megszabadulniuk, mivel úgy érzik, hogy az élet legyőzhette őket, és soha nem állnak többé talpra.

Igaz ugyan, hogy az öngyilkossági kísérlet gyakran segélykérésként értelmezhető, de sok neurotikus Négyes komolyan gondolja, hogy semmi reménye sem maradt, és befejezett öngyilkosságot szándékozik elkövetni. Az elkeseredett Négyesek a halált sokszor végső megoldásnak tekintik életük szűnni nem akaró nehézségeire. Örömmel várják a halált, mert jó lehetőséget nyújt arra, hogy megszabaduljanak a bánatuktól; abban reménykednek, hogy így meg tudják semmisíteni fájdalmas önreflexivitásukat.

A mély mentális szenvedésből való menekülés csak az egyik célja az öngyilkosságnak. A Négyesek szemrehányásnak is szánják mindazoknak, akik nem segítettek nekik eléggé, nem értették meg, mire van szükségük, nem törődtek velük. A Négyesek szemszögéből nézve úgy látszik, hogy voltaképpen a többiek szeretetének és megértésének a hiánya volt az, ami életük kioltásához vezetett. Az öngyilkosság a legtökéletesebb visszahúzódás, olyan agresszív cselekedet, amellyel a Négyesek szenvedést okozhatnak másoknak, ugyanakkor nem kell agresszívnak lenniük, bűntudatot és felelősséget érezniük.

A Négyesek ugyan jóval nagyobb valószínűséggel hajlamosak önmaguk elpusztítására, de érzelmi kínlódásukban azokat az embereket is meggyilkolhatják, akiket felelősnek tartanak életük tönkretételéért. Ha például a Négyesek lecsúszásában komolyabb szerelmi csalódás is szerepet játszott, elboríthatja őket a féltékenység, és hirtelen felindulásból szerelmi gyilkosságot követhetnek el: elpusztíthatják viszonzatlan szerelmük tárgyát, mielőtt önmagukkal is végeznének.

Az öngyilkosságnak még egy további vonzereje is van: ez az egyetlen dolog az életükben, amelyről az elkeseredett Négyesek még mindig azt gondolják, hogy ők tartják kézben. Az öngyilkosság lehetőségét fontolgatva úgy érezhetik, hogy még mindig uralnak valamit, még ha ez csupán az élet elutasításának, a további szenvedések megtagadásának a lehetősége is. Már maga a gondolat is megnyugtató, hogy ha úgy akarnák, véget vethetnének mindennek.

A Négyesek kétségtelenül sokat gondolnak az öngyilkosságra, már jóval azelőtt is, hogy eljutnának a kilencedik szintre. Ez azért veszélyes, mert minél többet gondolkoznak a halálról, annál jobban csábítja őket az a lehetőség, hogy így oldják meg a problémáikat. Ha komolyan kétségbeesnek, és képzeletben már sokszor lejátszották az öngyilkosságot, akkor képesek arra, hogy további fontolgatás, mások figyelmeztetése nélkül cselekedjenek.

Zárógondolatok

Leromlásukra visszatekintve azt látjuk, hogy a neurotikus Négyesek énképük legrosszabb és legsorvasztóbb vonásait tették meg az önmagukra vonatkozó teljes igazságnak. Bármily furcsa, idealizált énképük annyira elveszíti a kapcsolatát a valósággal, hogy ténylegesen meglévő jó tulajdonságaik nagy részét elutasítják. Nem mintha mindig is olyan sérültek lettek volna, amilyennek érzik magukat, hanem éppen az öngyűlölet okozott súlyos károkat a személyiségükben. Önmagát beteljesítő jóslatot teremtettek, és ennek a következményeit kell megszenvedniük.

Jelen nézőpontunkból az is belátható, hogy a Négyesek által elkövetett legsúlyosabb hibák egyike az, hogy egyenlőségjelet tesznek önmaguk és az érzelmeik közé. Abba a tévedésbe esnek, hogy ha meg akarják érteni önmagukat, akkor cselekvés előtt alaposan át kell tanulmányozniuk érzéseiket, különösen a negatívakat. A Négyesek nem ismerik fel, hogy a személyiség nem azonos az érzéseivel, és hogy negatív érzések jelenléte nem zárja ki eleve, hogy jót is találhassanak önmagukban. Ahogy azonban leromlanak, a rossz kiűzi belőlük a jót: az önmagukkal kapcsolatos negatív érzéseik lassacskán eltörlik a korábban kialakult összes pozitív érzést.

A Négyeseknek arra kell rászánniuk magukat, hogy elhiggyék: ha nincs is világos énérzésük, úgy fogják a legbiztosabban felfedezni önmagukat, ha pozitív módon viszonyulnak a többi emberhez. Akkor is szeretniük kell másokat, ha úgy érzik, azok nem pont úgy szeretik őket, ahogy kellene. Ha szeretik a többi embert, a Négyesek elkezdik felfedezni önmagukat, és az önbecsülés már jön magától. Arra is rá fognak jönni, hogy mivel tudnak szeretni, ezt valahonnan meg kellett tanulniuk. Úgyhogy talán mégiscsak van bennük valami.

Fordította: Sóskuthi György
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: meggyilkolhatják, szükségleteikkel, háttérfolyamatát, megszállottjaivá, kifinomultabbnak, önbizalomhiányuk, személyiségtípus, munkavállalástól, megszállottságuk, beszélgetésekben, legegészségesebb, pszichoterapeuta, kiigazíthatatlan, selejtességükről, kreativitásukban, gondolkodásmóddá, abszurditásaikat, fegyelmezetlenné, depressziójukról, primadonnáskodni, reménytelenséget, visszavonulással, megpecsételődött, fantáziavilágban, megszabaduljanak, mesterkéletlenek, összefüggéseknek, személyiségükből, beszélgetésekből, boldogtalanságát, személyiségükben, személyiségrajza, valamiféleképpen, legotthonosabban, önmegvalósításra, legagresszívabb, élettel kapcsolatban, saját érzésvilágát, minden emberre, normális működésre, ideális társat, élet minden, tragikus áldozat, különleges ember, teljes történetet, művészet legfőbb, örök feszültségben, emberi szeretet, alkotás őrülete, elviselhetetlen magány, kimerítő tömeg, egyetértés között, Négyes Archetípus Szintjei, Richard Riso, Russ Hudson, Lényegi Minőségek, Lelki Nyugalom, James Baldwin, Albert Camus, Marcel Proust, William Hazlitt, Scott Fitzgerald, William James, Reuben Fine, Négyesek Jung, Bodrog Miklós, Arany János, Sóskuthi György,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Müller Péter tollából  Nem foghatunk rá minden sérülé...  Keresd azt a valakit,...  Szép estét kedves látogatóimna...  Facebookon kaptam  Üdvözöllek az oldalamon  Szeretettel  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Alvó cica  Gyönyörködjünk a március 15 ti...  Jóga férfiaknak  gyöngyöstarjáni vérszilva faso...  Paul David Tripp Március 17  Facebookon kaptam  Illuziói ne legyen senkinek, a...  Síró nő  Facebookon kaptam  Szép estét  Szeüleidtől tanultad  Boldog ünnepeket kívánok minde...  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Nagy László - Szerelem emléke  Hernádkakon tánccal ünneplik m...  Könnyáztatta asszonysorsok  A gyomorrontás tojással is kez...  A magyar sajtó napja március 1...  Nagy László - Szerelem emléke  Szeüleidtől tanultad  1848. március 15-én  Illuziói ne legyen senkinek, a...  Benned is ezerféle szín van  Akinek vaj van a fején...  Atyám !  Csendes éjszakán  Szeüleidtől tanultad  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Ez a miénk!  Facebookon kaptam  Müller Péter tollából  Esti kép  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Nem kellett volna!  Facebookon kaptam  Intelem  Nem kellett volna!  Üdvözöllek az oldalamon  Szép estét  Paul David Tripp Március 15  Facebookon kaptam  Intelem  A nemzet csak akkor...  Facebookon kaptam  Szeüleidtől tanultad  Facebookon kaptam  Dóró Sándor: Ma  Az agyat és a csontokat is erő...  A tékozló és Isten gondviselés...  A szív és a cselekvés egységes...  Facebookon kaptam  Kokárda  Gámentzy Eduárd - Írok egy dar...  Nem mindegy  Hernádkakon tánccal ünneplik m...  Szeretettel  Könnyáztatta asszonysorsok  Nem kellett volna!  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Akinek vaj van a fején...  Aztán itt van egy másik szerep...  Akit mindenki lenéz, nem tarto...  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Gyönyörködjünk a március 15 ti...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Ne engedd el kezem!  Üdvözöllek az oldalamon  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Paul David Tripp Március 15  Facebookon kaptam  Gyönyörködjünk a március 15 ti...  Rochefoucauld - a bölcs  A kávé  Mindig tud adni ,  Facebookon kaptam  Tavaszról álmodom,  Facebookon kaptam  Imádkozás Krisztus értelméért  Facebookon kaptam  Esti kép  Paul David Tripp Március 17  William Shakespeare-től idéze...  Rőzsehordó nő szobra  Facebookon kaptam  Szabó Norbert – Szabadsá...  Rochefoucauld - a bölcs  Lelkünk mélyén rejlik legnagyo... 
Bejegyzés Címkék
élettel kapcsolatban, saját érzésvilágát, minden emberre, normális működésre, ideális társat, élet minden, tragikus áldozat, különleges ember, teljes történetet, művészet legfőbb, örök feszültségben, emberi szeretet, alkotás őrülete, elviselhetetlen magány, kimerítő tömeg, egyetértés között, elme erejét, bánat fejleszti, mélységes bánatból, ihletett alkotó, összes személyiségtípus, legegészségesebb Négyesek, leginkább kapcsolatban, saját tudattalan, belső hangokra, környezet benyomásaira, műalkotás nevet, legmélyebben kreatív, kreativitást nehéz, legkülönfélébb dolgokból, tudattalanjukon szűrik, ihletett Négyesek, személyest tudják, ihletettség minden, művészek kiváltsága, kreativitás legfontosabb, egoizmus meghaladása, művészt mint, kreatív egyént, valós életbe, pszichoanalízis létre, életet megszépítő, szinten teljesen, életben rejlő, folyamatnak soha, kreativitás legmagasabb, festmény elkészítéséhez, könyv megírásához, többi személyiségtípus, egészséges Négyesektől, tudatos intuitív, viszonylag egészséges, kicsit visszahúzódnak, ihlet fenntartásához, ihletett kreativitás, alkotás folyamatával, ember képes, személyiség tulajdonképpen, élményeikhez ahelyett, életem értelme, egészséges Négyeseknek, emberi psziché, alacsonyabb fejlődési, érzéseik lenni, másik problémát, egészséges Négyeseket, élet egyfajta, tudatosság lehetővé, egészséges Négyesek, nyugtalanító tényekkel, érzelmeik közölnek, érzelmek fájdalmasak, valóságészlelés olyan, tudattalant használja, intuíció pszichológiai, saját személyünkkel, többi embernek, saját élményeik, lelkemet érintő, introvertált intuitív, introvertált természetű, belső tárgyakra, tudattalan elemeit, introvertált intuíció, külső lehetőségeknél, kívülről kiváltott, tudat összes, extravertált érzékelés, külső tárgyakat, tudattalan képek, intuíció számára, lélektani típusok, intuíciók irracionálisak, világgal kapcsolatos, intuícióik mondanak, feltárulkozó egyéniség, teljes képet, bizonyosságok mellett, hagyományokat vagy, szükségleteikkel kapcsolatban, saját útjukat, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 868 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 110
  • e Hét: 289
  • e Hónap: 2126
  • e Év: 10545
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.