|
2021-04-17 21:19:48, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Kun Magdolna:
Voltál-e már úgy
Voltál e már úgy, hogy futni akartál,
nem nézni merre, nem tudni hova,
csak időn és téren át, valahogy túljutni,
oda, hol nem érhet senki nyomodba.
Voltál-e már úgy, hogy elnehezült szíved,
még sem tudtad kisírni a fojtó könnyeket,
csak hangtalanul ültél a szobasarokban,
hogy a néma zokogást ne hallhassák meg.
Voltál-e már úgy, hogy lelked törték meg,
mérhetetlen számú apró sebet ejtve,
ami sosem forrta össze magát Isten igazán,
mert újabb és újabb hegekkel lett telve.
Voltál-e már úgy, hogy te is érezted,
túlságosan szeretni soha nem szabad,
mert hiába teríted ki hó-tisztán a lelked,
ha arra újabb és újabb bakancsnyom tapad.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
Címkék: szobasarokban, mérhetetlen, bakancsnyom, hangtalanul, túlságosan, elnehezült, hallhassák, könnyeket, valahogy, hegekkel, nyomodba, zokogást, magdolna, túljutni, szeretni, tisztán, akartál, kisírni, érezted, teríted, voltál, szíved, forrta, szabad, törték, lelked, tudtad, igazán, isten, számú, sosem, ejtve, sebet, fojtó, össze, ültél, fojtó könnyeket, néma zokogást,
|
|
Offline
