|
|
|
2007-08-10 12:14:36, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
Augusztus 1-je után az erdélyi katolikus egyház nem ugyanaz, mint augusztus 1-je előtt volt. Ezen a napon hatályba léptek azok a gyulafehérvári főházmegyében dr. Jakubinyi György érsek úr által elrendelt áthelyezések és ,,személycserék“, amelyek nem csak nagy vitát, hanem komoly ellenállást és aggasztó nyugtalanságot okoztak és okoznak.
Eltekintve a döntések egyházpolitikai szempontjától és a hívekre gyakorolt hatásától, a baj az, hogy ezek az áthelyezési döntések jogellenes eljárások alapján történtek meg és az egyházjog (Canon Iuris Canonici - CIC) normáit - megszegték. Mert nem megüresedett plébániákról van szó, hanem rotációs úton eltolták a papokat, mint marionett bábokat egyik plébániáról a másikra.
Ilyen rotációt az egyházjog nem ismer, sőt az ilyen rotáció az egyház jog és annak szelleme ellen van. Egy plébánia vezetése stabilitást igényel (Parochi...in sua quisque paroecia ea gaudeant stabilitate in officio, quam animarum bonum requirat: CD 31 -Dekretum ,,Christus dominus 1965 okt. 28)
A körbevonuló vándorklérus csak a kereszténység kezdetén volt kívánatos, amikor terjeszteni kellett a keresztény vallást. De már 325-ben, a Nicäa-i zsinatban olvashatjuk a migráció tilalmát. A plébánosok évszázadokon át az inamovobilitas elöjoggal éltek, a gondolat volt a szimbolikus ,,szellemi házasság“ nem csak a püspök és egyház között, hanem a plébános és községe között is.
Azon lényegében nem változtatott az új egyháztörvény, a 1983-i Codex Iuris Canonici (CIC) sem, amely elöírja:
522 can. ,,A plébánosnak állandósággal kell rendelkeznie, ezért meghatározatlan idöre nevezzék ki“
A meghatározott idö csak kivétel. Az áthelyezés a plébános akarata ellenére az előírt eljáráshoz van kötve és egy súlyos ok szükséges.
190 can. 2 §: ,,Ha az áthelyezés a hivatal birtokosának akarata ellenére történik, súlyos ok szükséges; a jogban előírt eljárásmódot kell megtartani, mindig tiszteletben tartva az illetőnek azt a jogát, hogy ellenérvét kifejtse.“
Az eljárási normák lényege, hogy a javaslat az áthelyezésről írásban kell történjen (can.1748) és az elutasítás esetében két plébánossal meg kell tárgyalni azokat az érveket, melyek az áthelyezés mellett vagy ellene szólnak. (1750 can.)
Csak ezen eljárás betartása után hozhat a püspök egy áthelyező határozatot és csak ezután töltheti be a megüresedett helyet új plébánossal.
Ez az a kánoni jogban előírt eljárás megkerülésével az érsek úr elérte az ,,önként“ belegyezéseket“, amelyek azt a látszatot keltil, hogy az áthelyezés nem akarat ellen történt meg.
Nézzük meg, hogyan valósultak meg a ,,beleegyezések“: elhittették mindenkivel, hogy ,,az egyházi kánon szerint egy pap rendszerint egy helyben legfeljebb 15 évig maradhat, mely idő alatt elég barátot és ellenséget szerezhet magának“ (Potyó Ferenc, Krónika 2007 június 30.) A gyulafehérvári érsekség egy újságíró kérdésére ezt megerősítette, és a zsinati rendelkezés 118. pontjára hivatkozott.
Csak hogy ez a rendelkezés nem arról szól. A 118. rendelkezés nem a püspöknek, hanem a plébánosnak és lelkészeknek teszi lehetővé, hogy 15 év után kérhesse az áthelyezést. A 118. rendelkezés a megyéspüspöknek sem jogot sem kötelezettséget nem ír elő az áthelyezésre.
Can. 118: ,,Tizenöt évi szolgálat után az illető hely plébánosa nyilvánítsa ki szándékát a főpásztornak, hogy más egyházközség vezetését is vállalná.“
Tehát: Nincs ilyen egyháztörvény - sem általános (ius commune), sem partikuláris (ius particulare), sem külön törvény (ius speciale), amely tartalmaz egy olyan normát, hogy a plébánosoknak 15 év után el kell hagyniuk az eddigi plébániát. És ha létezne, akkor egy ilyen rendelkezés semmis lenne, mert ütközne a Codex Iuris Canonici kodifikált törvénnyel.
Az általános jog ellen nem lehet partikuláris jogot alkotni, ezt az érsek úr is tudja.
Kérdezem: A 20 eddig helyéről eltávolított plébános közül hány kérte önként az áthelyezést? (Potyó Ferenc: ,, Czírják Árpád választhat magának plébániát, vagy nyugdíjba is vonulhat“)
Kérdezem: A 20 plébános közül hány egyezett bele az áthelyezésbe a főpásztor pszichés nyomására? És hányan voltak abban a tévhitben, hogy a 15 év határidő érvényes?
Erre a kérdésre illene választ adnia az érsek úrnak. Mert egy jogügyleti akarat kijelentése, amely egy olyan jelentős tévedésen nyugszik, amelyet a másik fél okozott, megtámadható, nem jogérvényes. Ezt is tudja az érsek úr és azt is, hogy lehet ilyen esetet minősíteni.
Még egy válasszal tartozik az érsek úr: mi az igazi oka ennek a minősíthetetlen akciónak. A lelkipásztorok nem marionett figurák, amelyekkel tetszés szerint játszani lehet és nem sakkbábok, amelyekkel (egyház)politikai sakkhúzásokat szabad csinálni.
Az érsek úr döntése annál súlyosabb, mert nem fedezte fel annak okait és motívumait. Ha valaki a döntéseit jogi út elkerülésével, az igazi okok elhallgatásával és nagy ellenállás ellenére véghez viszi, indkolot a gyanú, hogy politikai okok szerepelnek a háttérben. Milyen más okokat lenne érdemes a hívek elöl eltitkolni?
A politikai játszma gyanúja azért is merül fel, mert a három lehetséges indok, amelyet a kánoni jog felsorol az áthelyezés feltételeként, a konkrét esetekben nem látható. Ez a három ok a következő:
1748 can: ,,Ha a lelkek java, vagy az egyház szükséglete, illetve haszna úgy kívánja, hogy a plébánost ...... ........helyezzék át.
Ez a három feltétel szoros összefüggésben van, de kétségtelenül a lelkek java a legfontosabb és mindennek a mércéje kell hogy legyen.
Komolyan gondolhatja valaki, hogy a Czirják Árpád nyugdíjazása, Gergely István és Csató Béla áthelyezése a hívek érdekében van - hogy csak a három legfontosabb személyt említsem? Ha azok nem tudják folytatni kiemelkedő, eredményes munkájukat? Ha csalódottságot, értetlenséget, fájdalmat éreznek a hívek?
A hívek elégedetlensége erősen visszaüt az egyház egészére. Az egyház jövőjének szempontjából nélkülözhetetlenek a karizmatikus személyiségek, akiknek kulcspozíciókban és nem kisebb fontosságú helyeken vagy nyugdijban van a helyük.
Az áthelyezéseket az egyház szükséglete sem indokolja és az egyház haszna sem. Ellenkezőleg. Az érsek úr válságba sodorja az erdélyi katolikus egyházat. A döntései bizonytalanságot okoznak a hívek között és veszélyeztetik az eddigi egyházi tevékenységek folytatását.
Az egyház szükséglete és haszna érdekében sok más dolgot kellene tenni. Például az ingatlanok visszaadásáért jogi úton harcolni - Strasbourgig - ahogy ezt számtalan sikeres román panaszbeadvány mutatja - és nem allatomosan alkudozni és kompromissumokra várni, mert a kompromisszumnak is ára van.
Az egyház az erdélyi magyarság legfontosabb intézménye. Különösen most, amikor a magyarság küzdelme a jogokért, az identitás megőrzéséért, a keresztény és nemzeti értékek fennmaradásáért egy olyan fázisba lépett, amelyben egy erös és hiteles egyház nélkülezhetetlen.
Mert a saját képviselőikben nem lehet bízni, az anyaország politikusaiban nem lehet bízni és most az erdélyi katolikus egyházban sem lehet bízni? Egy sorban álljon augusztus 1-je a december 5-dike és szeptember 26-dika mellett? Ezt akarja az érsek úr?
Ha nem ezt akarja, akkor egy végzetes hibát követett el. Nemcsak jogilag, hanem politikailag is, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból egyaránt.
Ebben az elakadt helyzetben mégis látszik egy kiút. Újra át kell gondolni az erdélyi katolikus egyház szerepét, meg kell gondolni, hogyan lehet erősíteni az egyházat, hitelesebbé tenni.
A megoldáshoz való kulcsot ezen eljárások folyamán Csísomlyón találtuk. Megtaláltunk olyan dokumentumokat, amelyek bebizonyítják, hogy Csíksomlyón még 1936-ban is gyakorolták azt a többszázéves jogot, amely az egyházmegye tagjainak biztosította az Egyházközség plébános-választási jogot.
Az utolsó plébános kinevezése a háború elött 1936. július 9-én volt, amikor Majláth Gusztáv Károly püspök úr három, az egyházközség által jelölt közül az első helyen szereplő Gaál Tamás alesperes-plébánost nevezte ki a csíksomlyói egyházközség plébánosává.
Ez a választási jog továbbra is érvényben van, akkor is, ha a diktatúra alatt nem lehetett ezzel a joggal élni. Erről a jogról sohasem mondtak le, ez a jog nem évül el. Mivel többszázéves jog és jogi gyakorlatról van szó, egy új törvény sem árthat ennek a jognak.
Ezt a többszázéves jogot, amely mélyen az erdélyi népben gyökerezett, az 1224-ben született Andreanum-ig visszavezethetö autonómia eszmét tükrözi, újra kell éleszteni és ezzel új impulzust kell adni az autonómia gondolatának az egyházon belül és államon belül is.
Ilyen plébános-választási joggal a mai Európában csak Svájcban élnek - nem véletlen, mert Svájcban láthatjuk a legtisztább demokráciát is.
A kánoni jog adja ehhez a lehetőséget, söt a kötelezettséget is.
Azok tévednek az érsekségen, akik azon a véleményen vannak, hogy ezt a jogot már nem lehet alkalmazni, mert az új, 1983-ban kihirdetett Codex Iuris Canonici eltörölt minden ,,korábbi kiváltságot“ és ezért ,,értelmetlen évszázaddal korábbi helyi privilégiumra hivatkozni“
Ez nagy tévedés. Az új Codex Iuris Canonici csak a kegyúri jogokat és a püspök kinevezésével kapcsolatban lévő állami jogokat szüntette meg, de azon túl mást nem.
Az Egyházközség plébános-választási joga a népnek a joga, az egyházközség minden tagjának jár, egy olyan alapvető jogról van szó, amelyet a katolikus egyházi autonómiával, a régi Erdélyi Katolikus Egyház Státusával kapcsolatban kell látni.
A CIC expressis verbis elismeri a választási és a prezentációs jogot. A can. 167 felsorolja az egyház hivatal átadásához szükséges jogi alapként a szabad kinevezés mellett a választást és prezentációt(bemutatási jogot). Ennek megfelelően a plébános hivatalának betöltése is választási vagy prezentációs jogon történhet. Idézem a kánoni jogot:
523 can. A 683. Can. 1. §-a elöírásának tiszteletben tartásával a plébános hivatalának betöltése a megyéspüspök joga, mégpedig szabad adományozás útján, hacsak valakinek nincs bemutatási vagy választási joga.
Tehát: Ott, ahol az egyházközség bemutatási (prezentációs) vagy választási joggal élhet, a megyéspüspöknek nincs szabad joga a plébános kinevezésére és nincs szabad joga a plébános áthelyezésére sem!
Abból kell kiindulni, hogy nemcsak a Csíksomlyói Egyházközségben volt érvényes a választási illetve prezentációs jog, hanem minden Erdélyi Katolikus Egyházközségben, arra lehet következtetni, hogy az érsek úr által történt áthelyezések, de kinevezések is semmisek, ha az érintett egyházközség tagjai a jogokkal élni akarnak, amelyeket 3 hónapos határidőn belül a plébánia megüresedése után kell gyakorolni.
Csíksomlyón augusztus 8-ra már ki van hírdetve a plébános választás.
Az eddigi többszázéves egyházi hagyományok gyakorlása egy legitim egyházi követelés és egybenhangzik a laikus felértékeléssel az egyházban. Erdélyben több száz éve uralkodott ez a szellem, amelyre a többi katolikus egyház csak a 20 században talált rá. Erdélyben egy ilyen joggyakorlás aktuális is, mert összhangban van a területi autonómia és önrendelkezés követelésekkel.
Az erdélyi katolikus egyház nagy kihívás elött áll. Meg kell ragadni a lehetőséget vissza kell menni a gyökerekhez egyházi - keresztény és nemzeti gyökerekhez egyaránt. Vissza kell állítani az igazi keresztény és nemzeti értékeket. Mivel Csíksomlyón megtaláltuk a kulcsot: Kezdjük el a katolikus egyházban, mutassunk példát az állami hatóságoknak és egész Európának: Bukaresttöl Brüsszelig.
Bécs, 2007. augusztus 4.
Eva Maria Barki
Korábban írtuk
- Gergely István, Tiszti megadta magát vagy visszavonulót fújt. Tehetett volna mást?
- Drámai küzdelem Csíksomlyón - Plébánosválasztó gyűlést hívtak össze Gergely István támogatói. A Gyulafehérvári Érsekség közleménye.
- A hívek szembe szálltak az érseki döntéssel. Makovecz Imre és barátai nyílt levelet írtak Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: kompromisszumnak, plébánosválasztó, kompromissumokra, bizonytalanságot, nélkülezhetetlen, kulcspozíciókban, kötelezettséget, minősíthetetlen, megyéspüspöknek, felértékeléssel, nemzetpolitikai, elhallgatásával, fennmaradásáért, egyházpolitikai, visszavezethetö, elégedetlensége, meghatározatlan, egyházközségben, gyulafehérvári, nyugtalanságot, összefüggésben, inamovobilitas, áthelyezéseket, belegyezéseket, veszélyeztetik, megkerülésével, panaszbeadvány, politikusaiban, képviselőikben, dokumentumokat, csalódottságot, visszaadásáért, követelésekkel, lelkipásztorok, kereszténység, megerősítette, erdélyi katolikus, napon hatályba, gyulafehérvári főházmegyében, döntések egyházpolitikai, hívekre gyakorolt, áthelyezési döntések, ilyen rotáció, plébánia vezetése, körbevonuló vándorklérus, kereszténység kezdetén, keresztény vallást, migráció tilalmát, plébánosok évszázadokon, inamovobilitas elöjoggal, gondolat volt, szimbolikus „, Jakubinyi György, Canon Iuris Canonici, Codex Iuris Canonici, Potyó Ferenc, Czírják Árpád, Czirják Árpád, Gergely István, Csató Béla, Majláth Gusztáv Károly, Gaál Tamás, Erdélyi Katolikus Egyház Státusával, Csíksomlyói Egyházközségben, Erdélyi Katolikus Egyházközségben, Mivel Csíksomlyón, Bukaresttöl Brüsszelig, Maria Barki, Gyulafehérvári Érsekség, Makovecz Imre,
|
|
|
|
|
|
| erdélyi katolikus, napon hatályba, gyulafehérvári főházmegyében, döntések egyházpolitikai, hívekre gyakorolt, áthelyezési döntések, ilyen rotáció, plébánia vezetése, körbevonuló vándorklérus, kereszténység kezdetén, keresztény vallást, migráció tilalmát, plébánosok évszázadokon, inamovobilitas elöjoggal, gondolat volt, szimbolikus „, 1983-i Codex, plébánosnak állandósággal, plébános akarata, előírt eljáráshoz, hivatal birtokosának, jogban előírt, eljárási normák, áthelyezésről írásban, elutasítás esetében, áthelyezés mellett, áthelyező határozatot, megüresedett helyet, látszatot keltil, egyházi kánon, helyben legfeljebb, gyulafehérvári érsekség, újságíró kérdésére, zsinati rendelkezés, illető hely, olyan normát, eddigi plébániát, ilyen rendelkezés, főpásztor pszichés, kérdésre illene, érsek úrnak, jogügyleti akarat, olyan jelentős, válasszal tartozik, minősíthetetlen akciónak, döntéseit jogi, igazi okok, hívek elöl, politikai játszma, három lehetséges, áthelyezés feltételeként, konkrét esetekben, lelkek java, egyház szükséglete, három feltétel, mércéje kell, hívek érdekében, három legfontosabb, hívek elégedetlensége, egyház egészére, egyház jövőjének, karizmatikus személyiségek, egyház haszna, döntései bizonytalanságot, hívek között, eddigi egyházi, ingatlanok visszaadásáért, erdélyi magyarság, magyarság küzdelme, identitás megőrzéséért, olyan fázisba, saját képviselőikben, anyaország politikusaiban, sorban álljon, december 5-dike, végzetes hibát, elakadt helyzetben, megoldáshoz való, többszázéves jogot, egyházmegye tagjainak, utolsó plébános, háború elött, egyházközség által, első helyen, csíksomlyói egyházközség, diktatúra alatt, joggal élni, jogról sohasem, erdélyi népben, 1224-ben született, autonómia gondolatának, egyházon belül, legtisztább demokráciát, véleményen vannak, kegyúri jogokat, püspök kinevezésével, egyházközség minden, olyan alapvető, katolikus egyházi, régi Erdélyi, prezentációs jogot, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 242
- e Hét: 1079
- e Hónap: 9683
- e Év: 45624
|
|
|
Offline
