|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2024-10-12 05:03:56, szombat
|
|
|
Fáj a szíved ugye, hogy egyszer véget ér
minden miben hittél, miről álmodni mertél,
mit sikerült elérned, ami vesztessé tett téged,
s ami megtanított arra, hogy nem játék az élet.
Fáj a szíved ugye, hogy egyszer eljön az a nap,
mikor mindenki másnak csak szép emlék maradsz,
emlék mit megőriznek, mit akként becsülnek,
mint ahogy azt valóságként Te, becsülted meg.
De ne keseregj túl sokat, hiszen a földi szép és jó,
abban a másik világban is megtalálható,
mert ha lelked köré fonsz minden megélt percet,
rá jössz majd, hogy az élet odaát is teljes.
Csak bízz abban, hogy mindaz, mit szívedből tettél,
odaát is tanúsítja, hogy emberként éltél,
s ki emberként élt itt a földön, az kiváltságos lesz,
mert odafenn is kap majd egy másik életet.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 7. |
|
|
|
|
|
2024-10-09 04:53:31, szerda
|
|
|
Az utolsó ölelés fáj, legesleginkább,
mert akkor jövünk rá, hogy nincs tovább.
Véget ért egy fejezet, az élet azon része,
aminek nincsen újabb ismétlése.
Az utolsó ölelésben minden benne van.
A sok megélt perc, ami pótolhatatlan.
Pótolhatatlan, mert nem jön többé vissza
az-az idő, ami áthullámzott rajta.
Az utolsó ölelésben belehal a szívünk.
Szorító fájásától sosem menekülünk,
hiszen szívünket nem hagyhatjuk hátra,
mikor annak túl nagy fojtó szorítása.
Az utolsó ölelésben sírjuk el, azon éveket,
melyeknek a vége könnyhullatás lett.
Aztán hiába kezdünk el egy újabb életet,
azok a régi könnyesek még ott kísértenek.
Mikor utoljára öleljük meg, akit szeretünk,
legyünk erősek, és sose könnyezzünk,
mert ha mosollyal búcsúzunk nem fáj annyira,
hogy akit most itt hagyunk, nem jön már vissza.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 7. |
|
|
|
|
|
2024-10-08 05:37:10, kedd
|
|
|
A kávé az az ital, amely
a világ összes reggelét
melegséggel tölti meg.
|
|
|
0 komment
, kategória: A kávéról |
|
|
|
|
|
2024-10-08 04:56:51, kedd
|
|
|
Ne hagyj semmit későbbre.
Később kihűl a kávé. Később elveszted az érdeklődésed.
Később a nappal éjszakává változik.
Később az emberek felnőnek.
Később az emberek megöregszenek. Később az élet elmúlik.
Később megbánod, hogy nem tettél meg valamit, amikor megvolt rá az esélyed.
Az élet egy röpke tánc, az előttünk kibontakozó pillanatok finom egyensúlya,
ami soha nem tér vissza ugyanúgy. A megbánás keserű tabletta., amit nehéz
lenyelni. Szóval ne hagyjunk semmit későbbre.
Ragadd meg a pillanatokat ahogy jönnek, kitárt szívvel és kitárt karokkal.
Mert végül nem azt bánjuk meg amiket megtettünk, hanem azt, amiket nem.
A kimondatlan szavakat, a beteljesületlen álmokat.
Életfestők
|
|
|
0 komment
, kategória: Bölcs gondolatok 4. |
|
|
|
|
|
2024-10-07 05:00:52, hétfő
|
|
|
Sokszor hisszük, hogy majd akkor leszünk boldogok, ha új munkát kapunk,
ha lesz elég pénzünk, ha jó társra találunk vagy elérjük az összes álmunk.
Aztán történik valami és rájövünk, ott, abban a pillanatban voltunk boldogok,
amikor kopogott az eső az ablakon és látszólag nem történt velünk semmi.
Abban a másodpercben, ott, abban a szürkeségben voltunk igazán boldogok.
(Todorovits Rea)
|
|
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 9. |
|
|
|
|
|
2024-10-05 04:58:04, szombat
|
|
|
Gondolj rá sokat. Hamarosan rájössz,
hogy ami benned fáj, csupán emlékezés.
És mert emlékezés, nem is fáj talán.
Mert szép az, hogy mindez volt, és úgy volt,
ahogyan emlékezel rá.
Jó, hogy van mire emlékezz, ami szép.
Gazdag vagy általa.
Senki nem rabolhatja el Tőled azt, hogy
amire emlékezel, az gyönyörűen szép.
Wass Albert
|
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 8. |
|
|
|
|
|
2024-10-04 05:45:39, péntek
|
|
|
Anyám házát már rég elkerülöm,
mert oly gazdátlan lett, mint ki árván született,
s mint kinek nem maradtak emlékei sem,
mely egykor gyermekéveit szépítette meg.
Bocsáss meg anyám, hogy megtagadtam mindent,
ami kezed által éledt, szívedből szakadt,
de hidd el nincs annál kínzóbb tudatállapot,
mint mikor haldokolni látom szülőházamat.
Ami számított, amiért érdemes volt élni,
mind elvitted anyám, mind-mind veled ment,
arra az elérhetetlen csillagközi útra,
ahol álmodó szemedben már égi fény dereng.
Csak az emlék maradt a házról, kertről, fákról,
csak az visz még haza némely napokon,
hogy újra tisztán lássak minden elsírt könnyet,
mely értem záporozott fáradt arcodon.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 6. |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2024. Október
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | |
28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
ma: |
1 db bejegyzés |
e hónap: |
12 db bejegyzés |
e év: |
1292 db bejegyzés |
Összes: |
35303 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 577
- e Hét: 4703
- e Hónap: 8010
- e Év: 345446
|
|
|