|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
|
|
2021-12-05 09:17:53, vasárnap
|
| |
| |
Schäffer Erzsébet Hajnali rorátéim
Hová lettek azok a hajnalok? Ki keltett, finoman rázogatva minket az ágyból? Hogyan hagytuk oda a meleg dunyhát a vaksötét szobában? Mosdottunk a jeges lavórban, kapkodva szedtük hideg göncünket, nem adott még meleget a sparhelt. De valaki nálunk is korábban kelt. Pattogva égett a gyújtós a kihűlt platni alatt, s ebben a pattogásban benne volt a forró reggeli tej ígérete, az olajban sült pirítósé... Ha majd hazaérünk... Hogyhogy nem bántuk akkoriban, hogy a pirítós nehéz szaga betölti a konyhát...
Nyikorgott a kiskapu, a sötétben meg a ködben nem láttunk a szomszéd házig se, legfeljebb nagykendős öregasszony-árnyakat, azokat is majd csak a templom felé vivő kaptatón, ahol lehagytuk őket halk csókolommal, hogy együtt érjünk a tótlikiakkal, meg a Hanfland felől jövőkkel a templom elé.
Szuttyogott a latyak magas szárú cipőink talpa alatt, vagy törtük a tócsák szemére fagyott hófehér szemfödelet, s hányszor ropogott a hajnali hó a lábunk nyomán szikrázón, fehéren. Hogyan volt, hogy gyerekkorunkban, gyakorta már adventkor előreküldte szakadó dunyháit az ég...
Akkor már várakoztunk. Ki tudja, hogyan fogalmazta meg a gyerekszív azokon a decemberi hajnalokon, hogy mire vágyik, míg tapossa egyik reggelt a másik után.
- Az egy tett, hogy eljöttök a rorátéra. Azt nem mindenki teszi meg, látjátok... Hogy felkel hajnalban, ruhát ölt, s elmegy a templomba. Ahhoz ember kell, s akarat, gyerekeim...
Ezt mondta a papunk, aki tanár volt, apadhatatlan kút a bölcsessége, de akit botorul elhagytam, s csak a betegágyához találtam vissza. Sokára. Nagyon sokára.
Talán meg se fogalmaztuk, hogy várakozunk. Mégis, tele voltunk vágyakozással. Várakoztunk a hóesésre, a patak hátát borító jégpáncélra, a disznóvágások perzselő, meleg tüzére, az ujjunkra húzott forró malackörmökre, diók pattanó héjára, az olvasztott cukormáz édességére... Az ünnepre. A születésre. A titokra. A Kisjézus jászolára, a meleg szobában a karácsonyfa illatára, alatta a zizegő szalma aranyos kupacára, a gyertyák fényére, az énekre, amit dörmögve kísért apám, sose hallottam énekelni máskor, csak karácsonykor.
És persze vágyakoztunk az ajándék után. Az ajándék után, ami titkot hordozott, a szeretet és odaadás titkát, de ezt akkor még nem értettük. Nem is kutattuk. Csak éreztük, hogy van valami a karácsony körül, ami túlmutat bejglin és szaloncukron, de még a hajas babámon és a testvérem kis teherautóján is messzebbről üzen valamit. Ha még meglenne az öreg Jokl, a falunk tehénpásztora, az talán tudná, hol van az a messze. Az öreg, így mesélték, minden áldott évben, karácsony napján megmosdott, megáldozott és este hat órakor kiállt a főtérre. Ott keresztet vetett és horpadt trombitáján elfújta a Stille Nachtot. Az asszonyok ekkor a parazsas vasalókba tömjént szórtak, s végigfüstölték az istállókat, a pincét, a gazdaságot. S a várva várt karácsony estén megkezdődhetett az ünnep.
Így volt. Várakoztunk. S a várakozás tisztára söpörte a lelkeket. Mert az ember a várakozásban figyelni kezd. Elcsöndesedik. Más lesz a fontos, vagy más is fontos lesz a számára. Valahogy úgy, amikor egy kisbaba készülődik. Ott legbelül. Kell a körülötte élőknek az a kilenc hónap. Kell, hogy megszülessen a vágy, a kíváncsiság, a feltétlen odaadás az után a kis jövevény után. Kell a megszentelt idő. És a várakozás ideje, a vágyakozás percei, ha nem is tudunk róla, megszentelt percek.
Valami történik az emberrel, amikor valakire vagy valamire vár. Ebben az "azonnal mindent akarok" korban szinte illetlen mondani, hogy én úton lenni például, lassú vonatokon, sokáig szeretek. Talán, mert már tudom, a megérkezéshez idő kell. Nem véletlen, hogy csak a mesék boszorkányainak és tündéreinek kiváltsága: "hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok..." Rajtuk kívül a régiek gyalogoltak, lóra ültek, szekérre, batárra, tengerjáró hajóra, s utaztak hetekig... S az utazás hosszú ideje alatt szárnyat bontott bennük a vágy:
-De jó lesz már megérkezni! Megölelni végre a rég nem látottakat...!
Ezért nem indultak útnak áldás nélkül.
Böjt után az első falat, hóban, metsző hidegben gyaloglónak a meleg szoba, szomjas vándornak a pohár víz...
A szerelemben is a leggazdagabban hullámzó érzelmek a beteljesedés előtti hosszú várakozás érzelmei.
Meg kell tanulnunk vágyakozni...
Bécs városában voltam két hete, vasárnap. A házigazdák illatos, forró punccsal kínáltak, és meggyújtották a koszorún az első gyertyát...
Advent ideje van. Az ember elcsöndesül, magába néz, ha van rá alkalma, fűszeres forralt bort kortyol, süteményt süt, beteget, barátot látogat. A fogyasztó az áruk földíszített szentélyeiben vásárol, tolong, ajándékot halmoz ajándékra. És milyen a karácsony üzenete... Még ebben az izzadságos igyekezetben is meg-megcsillan néha bennünk a vágyakozás.
Valami méltóra. Hogy pakkok és plázák reménytelen, izgatott hatalmán túl, végre eljussunk a karácsony belső békéjéig.
De ehhez oda kell hagynunk magunkból egy darabot. Nem könnyű. Oda kell hagynunk magunkból valamit, hogy végre megtanuljunk vágyakozni az után, ami már rég a miénk.
Én gyerekkorom hajnali rorátéira.
Ott ülök télikabátban, kiscsizmásan... Két copfom között nézem, ahogy öreg papunk csak áll görnyedten, és nem fárad el újra és újra elújságolni a karácsony hírét: Örömet mondok. Nagy örömet néktek...
(Schäffer Erzsébet: Pókfonálon c. könyvéből)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2 ADVENT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-05 08:31:21, vasárnap
|
| |
| |
Advent második gyertya jelentése A Remény Adventi gyertyája
A Karácsony előtti negyedik vasárnap indul Advent belső munkákkal, spirituális fejlődéssel teli időszaka. A négy hét 4 erény kifejlesztését követeli meg tőlünk, és ehhez kapcsolódik az Adventi négy gyertya jelentése is. Ez a 4 nemes emberi erény (Igazságosság, Bátorság, Mértékletesség, Bölcsesség) alkotja azokat a pilléreket, amelyre a 3 Szellemi erény felépülhet. Így a pillérek egyfajta közvetítő kapcsolatok is ahhoz a Tiszta Fényhez, mely Karácsonykor beárad a világba és szívünkbe. A gyertyák pedig mindehhez támogató erőt, fogalmakat adnak, amik segítenek a tudatos spirituális munkában. Advent jelentéséről összefoglaló cikket írtunk korábban itt, javasoljuk olvasd el azt is, ha érdeklődsz a téma iránt. Advent második gyertyájának jelentése pedig ebben az összefoglalónkban kerül kifejtésre.
Advent 2. hét * Mértékletesség és Megfontoltság erényei
Elérkeztünk Advent második hetéhez. Nézzük mit takarhat az Advent második gyertya jelentése. Advent első hete megmutatta, hogy mennyire fel tud erősödni a belső munka, ha az energetikai folyamatokra irányítjuk figyelmünket. Ha tudatunk és gondolataink fókuszában tartottuk az Igazság erényét, akkor ennek működését és a bensőnkben rejlő, minket működtető dinamikákat is felfedezhettük az első hét során. Emellett megtapasztalhattuk az adventi gyertya jelentésének erejét, mivel az első, a Hit gyertyája vezetett minket végig a héten és a próbatételeken.
Most tovább lépünk a következő Adventi gyertyára, mely a Remény erejét hozza el nekünk, hogy kifejleszthessük magunkban a Mértékletesség és a Megfontoltság erényeit. Advent második gyertya jelentése ugyanis ezen erények köré fonódik.
Lépjünk túl saját magunkon és igényeinken
A héten tapasztalható próbatételek most a fizikainál eggyel finomabb, az éteri testünk szintjén jelennek meg. A kihívást hozó energiák felerősítik vágyainkat, kívánságainkat, kommunikációnkat és az egoizmusunkat is. Érzelmeink szintjén előtérbe kerülhet a megszerzés, a megtartás vagy akár az önérvényesítés érzése is. Mentális szinten pedig olyan gondolatok jelennek meg bennünk, amelyek leginkább rólunk, elért vagy megszerzett értékeinkről, szerepeinkről szólnak. Az ezekkel való megküzdésben vannak segítségünkre a Mértékletesség és a Megfontoltság erényei. Mértékletesség az étkezésben, a beszédben, a gondolkodásban, vagy bármiben életünk bármely területén, és Megfontoltság a kommunikációban, szavainkban, cselekedeteinkben.
Vizsgáljuk meg belső folyamatainkat
A próbatételek felbukkanása, mint például a mohóság, a torkosság, a ragaszkodás érzései és gondolatai késztetnek minket arra, hogy feltegyük magunknak a kérdést:
- Le tudunk-e mondani arról, hogy a magunk javára döntsünk 1-1 helyzetben?
- Képesek vagyunk-e inkább az elengedés képességét, sem mint a birtoklásét erősíteni a héten?
Ez a pár nap most az önfegyelem és önuralom próbája is.
- Tudunk-e mértéket tartani az élvezetekben?
- Tudunk-e visszafogottan kifelé áramolni, és mértéktartóan befogadni bármit, ami a világ és köztünk mozog?
Figyeljünk szavainkra
Advent második hete, advent második gyertya jelentése felerősíti a kommunikációval kapcsolatos kérdéseket is. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a csend időszaka az Adventi csendességen belül. Kommunikációnk, beszédünk, szavaink vizsgálatának ideje érkezett el. A kimondott szavakban óriási erő rejlik, mely lehet építő vagy romboló is, attól függően, hogyan használjuk őket. A kommunikáció fegyver is lehet, hiszen magával hozhatja a hazudozás, csalás, megtévesztés, durvaság, vádaskodás, vitázás vagy manipuláció működési mechanizmusait. De már önmagában a felesleges szócséplés, a pletykálkodás vagy a túlzott fejtegetése dolgoknak is a beszéd alacsonyabb működtetését jelenti. Ezért is a hét egyik próbája a szóböjt! De nem csak a kifelé áramló kommunikáció visszafogása, hanem a belsőnkben zajló beszéd elcsendesítése is feladat ezen a héten. Törekedjünk arra, hogy a lehető legkevesebbet kommunikáljunk kifelé, és ezzel párhuzamosan a belsőnk csacsogását is szüntessük meg.
Adok-kapok egyensúlyának fejlesztése
A Megfontoltság és a Mértékletesség erényei ezen próbák kiállásában tudnak fejlődni igazán. Mivel ezek a leckék életünk bármely területén felbukkanhatnak, érdemes az erények mögötti dinamikát is tudatosítanunk. Úgy is nézhetjük, hogy ez a két erény egy működési dinamika két iránya: önmagunk kifelé árasztása és a külvilág befogadása, vagy akár az adok-kapok egyensúlya közötti mozgás két iránya is lehet. Nagyon fontos lenne nem csak most, hanem az életünk során folyamatosan, hogy amikor önmagunkat odaadjuk a világnak, vagyis kommunikálunk, cselekszünk, és egyéb módon megnyilvánulunk, mindezt a Megfontoltság erényét működtetve tegyük. Hiszen, ha túl sokat adunk magunkból, elnyomhatunk vagy akár befolyásolhatunk másokat. Valamint az energiák szintjét nézve beleömlesztjük saját energiánkat a világba, és lenyomatokat hagyunk. Ezt pedig nagyon fontos, hogy mérlegelve és megfontolva tegyük, hiszen nem biztos, hogy az adott helynek és működési módnak pont a mi energiáinkra, gondolatainkra és érzelmeinkre van szüksége.
Amikor befogadunk a világból, vagyis megszerzünk, eszünk, kielégítjük testünk, gondolataink és érzelmeink óhajait, a Mértékletesség erényét lenne szükségszerű alkalmazni. Ha csak az evés szintjén vizsgálódunk, egy nagyon finom ételből nehéz nem túlenni magunkat. Bár a habzsolás és a mértéktelen fogyasztása az adott ételnek óriási kielégülést adhat, testünknek mégis óriási terhet jelent a többlet-étel feldolgozása. Az energiák szintjét nézve ilyenkor bevisszük magunkba a külső dinamikákat, és a mértéktelenségben saját rendszerünket akár túl is tölthetjük. Utána pedig meglepődünk, hogy én-határaink elmosódtak, és egyedül már képtelenek vagyunk megtartani magunkat.
Kapcsolódjunk Lelkünkhöz
Ezt a hetet másik nézőpontból Vízpróbának is nevezik, amikor is annyira hiányzik számunkra a külső körülmények általi támasz, mintha a vízben lebegnénk. Keressük a kapaszkodókat kívül, pedig belül kell önuralomra törekednünk. Tegyük függetlenné érzelmeinktől és aktuális hangulatunktól a magasabb eszmék követését! A sötétség egyre nagyobb most odakint, ami visszahat kedélyállapotunkra. Tartsuk magunkat a már elsajátított és tanult Szellemi Törvényekhez és alapokhoz. Ezek visszahozhatják bensőnkbe a fényt, és támaszt adhatnak mindenben.
Érdemes tehát fentieket átgondolni, figyelembe venni, ha azt keressük, mi lehet Advent második gyertya jelentése.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ADVENT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-05 08:01:17, vasárnap
|
| |
| |
Aranyosi Ervin - Advent második gyertya
A második is fényre lobban,
jelzi, angyal szállt a földre:
- Éljetek méltóbban, jobban,
s várjatok az újszülöttre!
Lelketeket készítsétek,
- a világ újjá születhet!
Szóljon szívből belső ének,
- nyissátok meg szeretetnek!
Legyen bennünk könyörület,
új megváltónk mikor várjuk.
A világ is szebbnek tűnhet,
ha utunkat eképp járjuk.
Találd meg a belső békét,
s majd, ha utad tisztán járod,
élvezheted eredményét,
egy csendes, békés világot...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ADVENT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
2021. December
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
9 db bejegyzés |
| e hónap: |
41 db bejegyzés |
| e év: |
3159 db bejegyzés |
| Összes: |
63468 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1430
- e Hét: 1430
- e Hónap: 11931
- e Év: 996866
|
|
|
Offline
